Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2017.11.24. 22:46
Jó éjszakát kívánok! Angel

2017.11.24. 21:51
Szia Katicabogár Smile Nem aludnod kéne már? Cool

2017.11.24. 21:48
Szia Miklós! Smile

2017.11.24. 19:47
Szép jó estét mindannyiunknak! Smile

2017.11.24. 17:01
Kelemes estét kivánok ! Smile

2017.11.24. 13:55
Ó, de jó lenne Jégmadár!! Előbb is szólhattál volna... Nagyon sajnálom, hogy nem lehetek ott! Sleepy

2017.11.24. 12:59
Szép napot kívánok mindenkinek. Amennyiben van kedvetek ma délután fél négytől Kőbányán az Újhegy sétány 7. szám alatt (Könyvtár mellett) Ari Fabr... Bővebben

2017.11.24. 12:12
Szép napot mindenkinek. Smile

2017.11.24. 10:03
Szép napot kívánok mindenkinek! Heart Miklós

2017.11.24. 09:57
Szép napot Holnaposok Heart Józsi Smile Köszönöm a feltöltést !

Archívum
Felhasználók
Cikk hierarchia
Bakos József: Cirkusz az egész Világ!

Először talán fekete-fehér western filmekben találkoztam lovas kocsikon közlekedő mutatványosokkal, akik télen-nyáron úton voltak, és poros piactereken bemutatott csekélyke érdeklődést keltő előadásaikból próbáltak megélni. Később már személyesen is láthattam társulatokat és megtanulhattam mi az a szó, hogy Cirkusz!
Sokszor gondolok nosztalgiával gyermekkorom cirkuszi élményeire.

Évtizedekkel ezelőtt még nagy szenzációnak számított, ha egy vidéki városba megérkezett a színes karaván. Csillogó szemmel néztük az oszlopok plakátjait és alig vártuk, hogy beléphessünk a hatalmas sátor által jótékonyan elrejtett csodavilágba.

Feszült figyelemmel kísértük végig, ahogyan összerakták a színpadon a vasketreceket és az ostoros idomár mellé méltóságteljesen besétáltak az oroszlánok, tigrisek. Szinte hősként tekintettünk rá, amiért szemtől szemben állt a vadállatokkal és közös játékra hívta őket.
Jókat mosolyogtunk a porondmester műsorszámok közötti történetein, és teljes szívből kacagtunk a bohócszámokon.

Néhány órára megfeledkeztünk a külvilágról és átadtuk magunkat egy egészen más világ varázslatainak. Jóízűen rágcsáltuk a kissé száraz perecet, köpködtük a szotyi héjat, csatos bambit, később Traubit, vagy kólát szürcsöltünk hozzá. Nem számított az sem, ha télen hideg volt és kényelmetlen fa széken voltunk kénytelenek végigülni az előadást.
Később ahogy teltek az évek és felnőttek lettünk, kevesebb idő jutott ilyen szórakozásra és persze valljuk be őszintén, a cirkuszok megszaporodásával romlott a műsorok minősége is. A vadállatok sem számítottak már akkora szenzációnak, hiszen a nagy képernyős tévén otthon beleláthattunk az életükbe a természetfilmeken keresztül. Az élet változásával eltűnt a varázs és a bohócok poénjai is megkoptak. Persze voltak kivételek, hiszen ki ne emlékezne Ötvös bácsi híres mondatára: „Van másik!”
Amikor megszülettek gyermekeink, őket is megpróbáltuk bevezetni ebbe az élménybe, csakhogy a világ közben sokat változott. Ma már bármikor láthatunk vadállatokat a tévében és bohócokat is. A kétórás sátorban ücsörgés helyett sokan sokkal érdekesebbnek tartják az internetezést, a mozik dolby surrand világát, vagy a televízió néha azért nézhető műsorát
A technika fejlődésével változott a cirkuszok világa is. Ma már hatalmas kamionok szállítják dübörögve a felszerelést és az állatokat. A sátrak is kényelmesebbek, de a gyakorlás és az emberi munka ugyanúgy szükséges ma is a jó műsorhoz, mint a régi vándorcirkuszok idejében. Mi viszont elkényelmesedtünk. Pedig az ismertebb nevek, vagy akár a Fővárosi Nagycirkusz csapata tartogathat még számunkra élményeket. Kétévente Nemzetközi Cirkuszfesztivált rendeznek Budapesten. Ebben az évben pedig Jégcirkusz járja az országot. Már a jegyvásárláshoz sem kell elhagyni a lakásunkat, hiszen interneten keresztül is elintézhetjük ezt a fontos apróságot, kiválasztva magunknak a legjobb helyet.

Az egyik pesszimista ismerősöm azt mondta: „Minek menjek Cirkuszba, hiszen ma már minden házhoz jön. Cirkusz az egész Világ!” Tagadhatatlan, hogy van némi igazság ebben, de ha van rá lehetőségünk, adjunk egy esélyt azoknak az embereknek, akik arra tették fel az életüket, hogy estéről-estére megpróbáljanak elvarázsolni minket egy már-már letűnt, ismeretlen mesevilágba.


Álljunk fel kényelmes karosszékünkből, tegyük le a távirányítót és ismerkedjünk meg a manézs titkaival. Ha pedig tetszett, elmondhatjuk, hogy a cirkuszok legendája tovább él. A megkopott népszerűséget újra kifényesíthetjük és csillogó szemekkel tehetünk egy kis időutazást a gyermekkorunkba.

Bakos József
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
2
Jozsi-foszerkeszto - 2009. február 01. 15:24:53

Kedves Keni, Pegazus, Timóca, Viola!
Köszönöm, hogy olvastátok rövid kis írásomat, visszaemlékezésemet.
Gyermekkoromban többször is voltam cirkuszban és nagyon jó volt.
Ma már sajnos ez is teljesen másról szól.
Néha jó egy kicsit visszatérni gondolatban a régi emlékek közé.
Ígérem ezt még többször meg fogom tenni. Smile

277
farkas viola - 2009. január 31. 20:15:14

Kedves Józsi!
Csakhogy ide találtam és jó, hogy elolvashattam. Nekem egészen közeli emlékeim vannak a Fővárosi Nagycirkuszról, hisz a húgom ott volt oroszlánidomár, előtte pedig az artistaművészet több ágában dolgozott.
Egy műsorban pedig a tánckar tagjaként én is ott léptem fel.
Amikor húgommal együtt duettben Bolognában dolgoztunk, pont akkor jött oda a magyar cirkusz színe-java és örvendezve a találkozásnak, együtt jártunk vásárolni az Upimba, vagy Standa áruházakba. Főleg a Stefi bohóccal járkáltunk, ő jó barátunk volt, igazi jó humorú szerethető ember, Isten nyugosztalja. Vettünk párnákat és amerre jártunk, csoportosan, leállt a forgalom. Mindenki kacagott, de úgy, hogy a hasunkat fogtuk, akik bennünket láttak, szintén. Valóságos ingyen cirkusz volt az utcai forgatagban.
Csodálatos vidám, boldog pillanatok voltak azok.
Egyébként akkor szerződtette le az igazgató a húgomat az új vegyes vadállat számhoz, amellyel később a világot járta.
Kedves Józsi, ennyi jutott eszembe írásod kapcsán.
Szeretettel: Viola

163
Timoca - 2009. január 30. 12:30:20

Kedves Józsi, Keni és Pegazus!

Jó volt olvasni a cikket, én is imádtam mindig a cirkuszt. Most is imádom, de egy kicsit drága a jegy, meg nem biztos, hogy a kisfiamat lekötné. Azért majd egyszer teszünk egy próbát. Elolvastam Keni és Pegazus hozzászólását és kicsit el is szomorodtam. Nem attól, amit írtak, hanem attól, hogy az igazi nagy művészek ebben a műfajban is "kihaltak" már, Kemény Henrik még él, de már sehová nem hívják, elfelejtették. A Magyar Nemzeti Cirkusz (a Richter féle) nagyon jó, a többi azonban legtöbbször silány. Én is amondó vagyok, hogy elkényelmesedett az emberek nagy része, nálunk azonban inkább az anyagiak jelentik a problémát.

Üdv.:

Timóca

298
keni - 2009. január 27. 08:52:53

Sőt !
Nagyon örülök neki ,- köszönöm a segítséged éa máskor is várom, ha...
Kedves Pegazus
SZIA
keni

288
Pegazus - 2009. január 27. 06:13:12

Kedves Józsi!
ÉN is szerettem, szeretem a cirkuszt, a cirkusz "mesevilágát". Ha tehettem mindig elmentemés megnézni őket. Voltam a fővárosi Nagycirkuszban is a "gyerekeimmel" az állami gondozott fiatalokkal. És ha tehetem elmegyek szintén a városba látogató cikuszba is. Persze abban van némi igazság, amit az ismerősöd mondott, hogy "Cirkusz az egész Világ!" - mert annyi "szemfényvesztés", annyi nevetséges "elszomorító produkció" van ilyen és olyan értelemben is. De neked mélységesen igazad van abban, hogy nagyon elkényelmesedtünk és abban is, hogy amit természetes közegben, szemtől-szembe láthatunk más, mintha intenten vagy TV-n keresztül néznénk.
Köszönöm neked ezt az időutazást gyermekkoromba és azt, hogy felidézted bennem a cirkusz valódi arcát.Pfft
Kedves Keni!
Akire te gondolsz az Kemény Henrik mutatványos bábos. És nem Vitéz János, hanem Vitéz László és Paprika Jancsi voltak a legismertebb bábjai. Lehet, hogy a két báb "keresztezéséből" jött ki neked a Vitéz János. Elnézést, hogy kijavítottalak.
Szeretettel: - Pegazus

298
keni - 2009. január 24. 15:00:20

Kedves Józsi !

Köszönöm neked ezt a meseutazást - volt gyerekkorom világába, akár a Bp.-i Nagycírkuszra, akár a vándorcirkuszokra gondolok, ahol sokat megfordultam
keresztszüleimmel, akik - többek között ilyenekbe is elvittek.
Engem leginkább a bohócszámok érdekeltek, ha zenések voltak, vagy vizesen locsolkodósak. Ismertem személyesen is Ötvös Józsi bácsit és családját a "van másik"-at.
A híres bábost is, aki szabadtereken adott előadásokat - Vitéz János történeteiből
A neve most hírtelen nem jut eszembe, és talán még él is- pár éve kapott egy életmű kitüntetést.
Jó volt olvasni és kikapcsolódni.
Szeretettel !
keni