Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.02.22. 16:41
További szép napot kívánok kedves Társaimnak ! Heart

2019.02.22. 09:22
Mindenkinek szép, tavaszváró napokat kívánok sok szeretettel és jókedvet az alkotó munkához. Heart Rose Heart

2019.02.21. 23:17
A mai feltöltés befejeződött. Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.02.21. 22:32
Mindenkinek szép estét! Coffee cup

2019.02.21. 19:56
MINDENKINEK áldott, pihentető, jó éjszakát kívánok! Szeretettel: Ági Heart Coffee cup

2019.02.21. 19:20
Szép estét, és még szebb éjszakát kívánok mindenkinek! Tibor Confused

2019.02.21. 16:26
Szép napot kívánok mindannyiunknak! Smile Coffee cup

2019.02.21. 11:53
Köszönöm a vers feltöltését!

2019.02.21. 07:33
Kedves Józsi! Megkaptam az ajándékkötetet, köszönöm! Éva

2019.02.21. 06:14
Kellemes ébredést, legyen nagyon szép napotok Holnaposok! Rose Heart

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: g_gyongyi
» Online vendégek: 1
» Online tagok: 1
MT
Cikk hierarchia
M. Laurens: PÁR SZÓ A HÁROM PONTRÓL (széljegyzet)


Egyre több olyan írás olvasható, ahol pont, vessző, kettőspont stb. írásjelek helyett három-pontokat láthatunk. Néha egy mondaton belül is többször, de akár szavanként is. Vajon ez csak egy új divathullám, vagy létezik ennek a magyar nyelv szabályaiban is lefektetett valós igazolása.
A kérdés magyarázatainak kutatása közben leltem rá, a Magyar Nyelvtudományi Társaság , Anyanyelv-Pedagógia című szakfolyóiratának egyik cikkére. A cikk szerzője Keszler Borbála, a címe pedig: Az írásjelek, a szimbólumok és az egyéb jelek, valamint formai sajátosságaik.
Ebből szeretnék most idézni pár sort.
*****
A három pont a befejezetlenségnek, a gondolat megszakításának, töredezettségének, valamint az elhallgatásnak a jele. A kihagyást, a gondolat félbeszakítását jelölő három pont szóköz nélkül kapcsolódik az előtte álló szóhoz. Ha a mondat elejét hagyjuk el, akkor a megelőző mondat utolsó betűje (írásjele) után van köz, a három pont pedig tapad a csonka mondat szövegrészének elejéhez. Szóközt kell azonban tenni a következő szó első betűje elé, például: Harry a homlokát ráncolva kutatott az emlékezetében… egy kandallószőnyeg, rajta egy hatalmas kígyó… egy pöttöm emberke, Peter, akit Féregfarknak is neveznek… és egy fagyos, sípolóan magas emberi hang… Voldemort nagyúr hangja… (Rowling, J. K.: Harry Potter és a Tűz Serlege). Ha a kihagyás vagy a szünet vessző után kezdődik, a vesszőt a három pont elé nem tesszük ki (Timkó 1972: 26. szabálypont): Szegény ördög, már tavaly elpatkolt… khe… khe… pedig fiatalabb volt nálam (Déry Tibor: Kedves bópeer…!).
A három pont után nincsen szóköz, ha olyan újabb írásjel követi, amely szóköz nélkül kapcsolódik, például kérdőjel, felkiáltójel vagy idézőjel: Ugye…?; Hát akkor…!; Tehát…?; Mindjárt olyat mondok, hogy…!; Megtedd, vagy…!; Most itt maradsz, különben…! (Ha ugyanis kérdő, felkiáltó, óhajtó stb. mondat szakad meg, akkor a felkiáltó- vagy a kérdőjelnek a három pont után kell következnie.)
Nincs szóköz a három (illetve kettő vagy több) pont után, ha a pontok egy szón belül az elhallgatás jelölői. Például: Ez a Jancsi a gordét előkészítette, / Ez a Rózsi a s…ét belehelyheztette (Népdal). Persze az illetlen szavak kipontozása nem feltétlenül három ponttal történik, például: Benne vagyok a sz..ban.
Hasonlóan nincs szóköz a három pont után, ha az az expresszivitás erősítője, például: ret…te…ne…tes.
Ha hosszabb szövegkihagyást vagy szünetet akarunk a három ponttal érzékeltetni, akkor a három pont előtt és után is szóközt hagyunk: Mit mondasz? … Micsodája? … Persze hogy volt (Déry Tibor: Kedves bópeer…!). Emlékszik, barátom, az a kék ruhás lány, akit úgy megnéztem a bemelegítésnél … aki aztán olyan bájjal káromkodott, illetve lerámolt engem … én meg ugye ott a 11-esnél … (Esterházy: Termelési regény); És mindez állítólag értem! Énértem! A Terikéért! … Mert nem lesz Terikének vacsorája, vagy nem szárad meg a Terike ruhája reggelig, és lekési az iskoláját! … (Nők Lapja 1984/2. 12).
Általában ilyen elkülönített három ponttal szokás jelölni párbeszédekben a kérdezett habozását, hallgatását:
– Jól vagy, Harry?
– Igen … jól … nem tudom … – Harry türelmetlenül legyintett, majd felnyögött a homlokába fúródó újabb fájdalomtőrtől (Rowling, J. K.: Harry Potter és a Főnix Rendje).
Hasonlóan kell eljárni akkor is, ha csupán egyetlen mondatból áll a szöveg, de azt hosszabb szünet követi, például: Csak nem azt akarja mondani?… S akkor is, ha a beszélt nyelv szaggatottságát tükrözni kívánó szépirodalmi művekben az utólagos hozzáfűzések elválasztását szolgálja a három pont, például: Jelennek írunk … és tán a jövőnek (Arany János: Vojtina ars poétikája); Az a fontos a fiatalembernek, hogy dolgos, tisztességes lányt vegyen, ügyes legyen, viselje a szegénységet, s azután meg ne mutogathasson rá a falu az emberre, hogy lám, ennek is hol volt az esze, kit vett el. Samut meg a falut … így mondják, ha baj van a menyecskével (Sánta Ferenc: Isten a szekéren).
Három pontot használunk hiányos idézetek esetében is. Helyes ilyenkor (pontosságra törekedve) az idézett szövegből elhagyott rész jelölésére használt három pontot szögletes zárójelbe tenni (pl. Előre hát mind […], a néppel tűzön-vízen át), ezzel különböztetve meg az idézetből való kihagyást a saját szövegből való kihagyástól.
Olykor magában is állhat a három pont, például címként: Kertész Péter: …; vagy olyan párbeszédekben, ahol a három pont abeszélőpartner hallgatását jelzi:
– Miért verte halálra a kislányát
– …
– Sajnálja?
– … Igen …
(Népszava 1987. április 17. 9.)
*****
Mindezekhez még egy apró megjegyzés: Három ponthoz, – helyes hanglejtés esetén- hacsak nem szerepel utána valamely írásjel, nem tartozik hanglejtésbeli eltérés, vagyis az előadó hangja továbbra is semleges marad.
( Pest-Buda 2014. január 25.)

Felhasznált irodalom: Keszler Borbála: Az írásjelek, a szimbólumok és az egyéb jelek, valamint formai sajátosságaik , A helyes hangsúlyozás és hanglejtés jellemzői , Montágh Imre: Nyelvművesség -A beszéd művészete

2135
mami - 2014. február 26. 07:39:42

Kedves Miklós!

Értem amit írsz. Ahogy helytelen így alkalmazni a Róza&Juliust, ( helyesen: Róza & Julius) A Nem tudhatom...is így he lytelen, mert a ... a cím része. A párbeszédeknél meg szabad a játék, bizonyos határok között.
Köszönet a segítségért.Rose

/mami/

3872
M Laurens - 2014. február 25. 21:40:26

Mamikám drága!

Az első eset majdnem jó, pusztán a három pont utáni szóköz hiányzik illetve egy vesszőcske. (lehet, hogy elgépelted?)
Tudni illik ez esetben maga a cím hordozza a három-pontot. A "mint" szócska elé pedig azért kell vesszőt tenni, mert hasonlító értelemben használjuk a tagmondatok közötti kötőszóként. Tehát a helyes megoldás:
"Vallom, hogy költő még nem írt szebben a hazaszeretetről, mint Radnóti Miklós a Nem tudhatom... című versében."

A második eset kicsit cifrább első ránézésre. Nézzünk rá egy példát.

- Mondja Hacsek látott már maga ilyent?
- ... - vakarta meg a fejét a megszólított.

Ez esetben a hallgatás mikéntjét a mesélő szavai magyarázzák. Ráadásul nagybetű sem kell ez esetben, mert magyarázó közbevetéskét szerepel, tehát elvileg a nagybetűt az első pont lenne, ha lenne is ott valami. Smile

Remélem kielégítő volt a válasz.

2135
mami - 2014. február 24. 18:48:23

Kedves Hozzáértő Fiúk!

Egy kérdésre válaszolva így válaszoltam meg a kérdést. Most, hogy olvasom a cikket, felmerült bennem, hogy esetleg a befejezés nem helyes. A mondat:

"Vallom, hogy költő még nem írt szebben a hazaszeretetről mint Radnóti Miklós a Nem tudhatom... című versében. "

Vajh' nyelvtanilag, helyesen fejeztem be a mondatot?

A másik kérdésem, hogy ha én írok párbeszédet, például novellában, és arra nem válaszol /hallgat/ a kérdezett, így én' folytatom a párbeszédet, úgy kell-e eljárni mint ahogy az említett Népszavában be van mutatva?
Vagy ez is lehet az író szabad döntése?

Várom a válaszotok!

Szeretettel: /mami/

3872
M Laurens - 2014. február 21. 17:23:18

Titusz nem is csoda, hogy úgy érzed, mivel a fentebb említett idézet a Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozatának a 2013-as folyóiratából való. Smile

3872
M Laurens - 2014. február 21. 17:20:29

Drága Katalin, nem is értem, hogy most mi igen és mi nem.

A jegyzetben csak a cikkre utaltam ugyan, de a cikk megjelenési helyére és idejére nem.
A megjelenési idő: 2013
Megjelenési hely: ANYANYELV-PEDAGÓGIA / Szakfolyóirat magyar nyelven tanító pedagógusoknak.
A folyóirat kiadója: Magyar Nyelvtudományi Társaság Magyartanári Tagozata

Azt hiszem ennél kompetensebb forrást aligha lehet ma Magyarországon fellelni.
--
Az idézett Népszava cikk, része a szakfolyóiratban megjelent cikk példáinak. A csillagok közötti rész a cikk szó szerinti átvétele. Idézőjelet a tartalom azért nem kapott, mert önálló fejezetként lett előzőleg aposztrofálva: "A cikk szerzője Keszler Borbála, [...] Ebből szeretnék most idézni pár sort." Smile
-
Mint azt a bevezetésben jeleztem, kutattam egy autentikus forrás után, ami vitán felül áll a kérdésben. Ennek a kutatásnak az eredménye a kérdéses cikk vonatkozó részlete.

Üdvözlettel: Miklós Heart

3439
titus56 - 2014. február 21. 12:51:41

Kedves Katalin!

Én teljesen rendjén valónak érzem a Népszava 1987-es idézetében a pontokat. Az első esetben nincs válasz a kérdésre, ezt jelképezi. A második esetben , rövid hallgatás, majd "Igen" válasz után megint csend. Mitől nem állják meg a helyüket?

titus56

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.