Kozák Gabriella: 89. interjú - Juhász István P.
1. Szeretettel köszöntelek a Sétapálca riportsorozatban. Kérlek, mutatkozz be pár szóval.

Juhász István vagyok, becenevem Pityu. Az előbbi mondatból le is lehet szűrni, hogyan jött létre nem túl fantáziadús művésznevem. Nem szerettem volna lefordítani angolra (angolul amúgy se nagyon tudok), egy teljesen más nevet se volt ínyemre kitalálni magamnak, pedig volt pár ötletem. Igazából ragaszkodtam az eredeti nevemhez, de Juhász Istvánból van sok. Nagyon sok. Viszont mindenki egyedi, mindenki egy különleges egyéniség. Én a becenevem első betűjével hoztam ezt ki. Szerintem pöpec. Vagyis nekem tetszik.
Amúgy 1993. tavaszán születtem, és Magyarország középső részén élek egy kisvárosban, mióta az eszemet tudom. És titokzatos vagyok. Bizony.
Azt viszont még fontosnak tartom megemlíteni, hogy nekem nagyon fontosak a barátaim, a családom, tőlük rengeteg szeretetet és támogatást kapok, amit szeretnék nekik meghálálni, viszonozni. Ezt az utóbbi 1 évben az írásaimba is próbálom átültetni. Nélkülük sehol se lennék.

2. Mióta foglalkozol írással, és mi késztettet rá, hogy hosszútávon tollat ragadj a kezedbe?

2008 januárjában egy általános iskolás évfolyamtársam példáját követve regisztráltam egy amatőr írói oldalra. Ekkor voltam kilencedik osztályos a gimiben. Kollégista voltam, nagyon nem szerettem, így az írással vontam el a figyelmem a sok negatívumtól. Aztán ami a hetek végéig megúszta a kukát (kevés ilyen volt), hétvégente ezen az oldalon kötött ki.

3. A vers vagy a próza áll hozzád közelebb?

A próza, abból is a rövidebbek, a novellák. Szeretek novellákat írni, de újabban próbálkozok versekkel is. Csak a formára és a rímekre figyelek, próbálok egyedi lenni. A ritmika nekem nem megy, meg amúgy is spontán jön minden. Úgy nem is tudok írni, hogy leülök a gép elé, és azt mondom magamnak, hogy mármost pedig írni fogok.
Amúgy regény- és színdarabírással is szeretnék próbálkozni, utóbbival jobban.

4. A civil életben mivel foglalkozol?

Könyvtáros vagyok a lakhelyemen.

5. Ki, vagy kik a kedvenc íróid, költőid, a profi, illetve az amatőr irodalomban?

Konkrét kedvencem sosem volt. Mindenkinek vannak nagyon jól sikerült írásai, és vannak olyanjaik is, melyeket nem olvasok szívesen. De azért vannak olyanok, akiknek jobban megismerném a munkásságát. Az egyetlen kötelező olvasmány, amit élvezettel olvastam, az Henrik Ibsen Vadkacsája volt. Most azon vagyok, hogy beszerezzem az összes színművét, és elolvassam őket. És szeretek krimit is olvasni, mostanság Kathy Reichs regényein rágom át magam (ezek alapján írták a Dr. Csont című sorozatot).

6. Meséld el, hogy dolgozol egy írásodon. Miként születik meg egy történet ötlete, és hogyan lesz belőle teljes sztori?

Ahogy az előbb is írtam, spontán jön csak az ihlet. Sok mű a telefonomba pötyögve született meg, de van, hogy egy frappáns sor pattan, gyorsan elmentem a telefonomban, és a számítógépbe való gépelés közben magától jön a többi.
És még egy információ, hogy mindent, ami nem vers, állandóan átírogatok, mert nagyon elégedetlen vagyok magammal.

7. Hogyan találtál rá a Holnap Magazin oldalára?

Szerintem unalmasat írok azzal, hogy pályázatot és nyomtatásban való megjelenési lehetőséget kerestem a neten.

8. A közel, s távol jövőre nézve mik a terveid, milyen ötletekkel szeretnéd még meglepni olvasóidat?

Húha, fogós kérdés. Regényt és színdarabot is szeretnék írni. Az ötlet mindkettőhöz megvan, már csak idő kéne. Vers és novella téren valószínű ugyanazt fogom hozni témában, mint eddig. Ezeket valahogy szeretném kiadni gyűjteményes kötetben. Majd bombázom a kiadókat, hátha lát bennem valaki annyi fantáziát, hogy felkaroljon, és támogasson a kiadásban. Erre nem látok esélyt, de ugye a remény... tudjuk.

9. A Sétapálca riportsorozat következő részében mely Holnap Magazinos tagról szeretnél olvasni?

Vali mami

Juhász István P. írásai ITT olvashatóak!