Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2017.10.22. 00:16
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2017.10.21. 22:47
Jó éjt mindenkinek! Smile Határidős feladataim miatt egy ideig a megszokottnál is ritkábban leszek, hiányoztok. Sad

2017.10.21. 17:04
Szép hétvégét és ünnepet.Minfenkine
k gratulálok! Smile In Love Rose

2017.10.21. 16:56
Kellemes délutánt kivánok Mindenkinek ! Smile

2017.10.21. 13:56
Kedves Vadvirág !Nem tudom milyen képről vagy képekről írsz a HSZ-odban, mert én a videón kívül egyetlen képet sem találtam sehol,,,, Kérle... Bővebben

2017.10.21. 13:51
Kedves Társaim ! Kétnapig nem leszek, mert otthonomban tartózkodom - ezért sem írok most HSZ-okat, meg itt bent 56-os és születésnapi ünnep... Bővebben

2017.10.21. 13:21
Kedves Holnap Magazin Alkotói , Írói, Olvasói ! Köszönöm szépen , hogy olvastok, értékes válaszokat hagytok minden esetben a számomra ! Kelleme... Bővebben

2017.10.21. 12:23
Gratulálok a verselő vers nyerteseinek! Smile

2017.10.21. 11:16
Szeretettel gratulálok a Verselő vers nyerteseinek. F.egri Rózsa

2017.10.21. 10:50
Gratulálok a verselő vers nyerteseinek! Várjuk további verseiteket! Rose Szeretettel, Etel

Archívum
Felhasználók
Cikk hierarchia
Elbert Anita: A katakrézis, avagy a metafora halála


Esszémben arra fogom a legnagyobb hangsúlyt helyezni, hogy a metaforikus használat helyett a katakrézis lesz a fő csapásvonal az irodalomtörténetben. A szólások, közmondások hamarabb megjegyezhetők, mint a metaforák. Mondok egy példát a metaforára: „csupaszív”. Ezt katakrézisben: „a meleg szív barátokat lel”. Azért fontos a szív szemantikai területének kiterjesztése, mert a metafora azonosító és azonosított kontextusában vizsgálandó. A katakrézisben ellenben két jelölő alkot jelölő–jelölő viszonyt.

A metaforában alá–, és fölérendeltség jelentkezik. A katakrézisben pedig egyenrangú fél a két jelölő egymás mellett. A katakrézis pragmatikai, a metafora meg szemantikai horizonton nyugszik. „A pragmatika arra irányul, hogyan használjuk a nyelvet egy beszédeseményben, hogyan függ a nyelvhasználat a konkrét helyzettől és a társadalmi felállástól”. A pragmatika életre kel, ha egy lokúció (kijelentés), illokúció (utalás, rejtett üzenet) és perlokúció (megértés) szakaszokat vizsgálom. Ha egy másik példát hozok „az idő malmai őrölnek”, ez egy pragmatikai alakzat. Utalnak arra, hogy az idő sok mindenkit megváltoztat. Itt az idő és a malom egyenrangú félként szerepelnek.
A metafora szemantikai síkon nyugszik. A jel és a jelentés viszonyát képviseli. A pragmatika a jel és a jelentett valóság viszonyában szerepel.

A katakrézis pragmatikai alakzat, helyette mást használok. Képzavar volt a retorikában. A metafora a grammatikusság székhelye, míg a katakrézis meg a retorikussághoz rendelhető. A metafora a nyelvhez rendelhető. A katakrézis pedig az ékesszólássághoz, a logikához.

A katakrézis nem analógiára, vagy helyettesítésre épül, hanem jelentésbővülést javall, a nyelven belüli folyamatokra. George Orwell: 1984 regényében, az újbeszél a katakrézis, az óbeszél a metafora alapjaira épül. A katakrézis a logikán alapszik. A katakrézis lehet „nyers ember”, „fajankó”. A metonímiához rendelhető katakrézis lehet névcsere: „Hollywood szenzációs alkotása”, időbeli kapcsolat alapján „XIX. század emberei”, anyagbeli kapcsolat „nincs egy vasam se”, ok–okozati relációban „jó tollú író”, része–egész szinekdoché: „sajtó”.
Még, ami fontos a prosopopeia alakzata. A szerző ad arcot a költeménynek. A lírai én (versekben), és a narrátor (elbeszélésekben) hangja a szerzői én emanációja, és a befogadó, és a szerző ad arcot a szövegnek, egymás horizont–összeolvadásában.

A szavak megmaradnak sokáig, ellenben a hang elszáll. Radnóti is ezt írta: „mert annyit érek én, amennyit ér a szó versemben”.
Bizonyára kevesen írtak önéletrajzot. De ha igen, akkor abban csak pozitívan tünteti fel magát az írója. A prosopopeia a metamorfózissal áll kapcsolatban. A katakrézis pedig helycsere alapján funkcionál. A nyelvhez rendelhető prosopopeia pygmalionikus. Pygmalion volt az az ifjú, aki beleszeretett saját szobrába, és az istenek életre keltették a szobrot. Ehhez hasonló a Homokemberben (Hoffmann) Olimpia, Carlo Collodi Pinokkiója, és Puskin rézlovasa.

Székesfehérvár, 2017. február 24.

Elbert Anita
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Még nem küldtek hozzászólást