2017. Június 28.
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2017.06.28. 21:04
Szép álmokat kivánok szeretettel ! Smile

2017.06.28. 18:41
Kívánok minden kedves holnaposnak kellemes estét, békés, nyugodt éjszakát! Vigyázzatok magatokra - amíg távol leszek! Szeretettel ölellek Bennet... Bővebben

2017.06.28. 18:35
Szép estét kívánok mindenkinek! Remélem mindenki jól van ebben a nagy melegben... Coffee cup Maria

2017.06.28. 17:22
Szép délutánt kívánok Mindenkinek! Rose

2017.06.28. 17:16
Köszönöm Józsi. Smile

2017.06.28. 15:16
Javítottam Erzsike.

2017.06.28. 13:09
Kefves Józsi a a Hivatlan vendég című versemnél a Cím is bele csúszott a versbe.Köszönöm,ha
kijavítod.

2017.06.28. 12:17
Szép napot mindenkinek. Smile

2017.06.28. 08:13
Jó reggelt Smile Legyen szép a napunk,hűvös szobában !

2017.06.28. 00:09
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

Archívum
Felhasználók
» Online vendégek: 7

» Online tagok: 0

» Regisztráltak: 5,550
» Legújabb tag: Holdember

In Memoriam:
Laskodi Éles Ferenc
Lengyel Jolán
Niedermayer Anna
Orosz Dávid
Leonardovics
Varnusz Xavér
Szabó Ferenc
Cikk hierarchia
Bige Szabolcs Csaba: Levelek Umbriából - 5. rész: Utazások a konyha körül Umbriában - az articsóka dícsérete


Ezt is úgy kezdjük, mint a legtöbb szenzációt, „már a régi rómaiak is…”, De most igazán, már az ókorban is ismerték, és az okos rómaiak az étkezésen kívül gyógynövényként is használták. Afrodiziákumnak tartották, s hogy igazuk volt-e mindenki maga döntse el így utólag. Lucullus asztaláról sem hiányozhatott. Leveléből készített teáját ma is használják sokrétű gyógyhatása mián.
De mi is ez a zöldségféle? Fészkes virágú növény, a tudományos, latin neve: Cynara scolymus L. Nevét a görög szkolimos szóból ered, ez tüskést jelent, ami a szúrós fészekpikkelyeire utal. Elsősorban a Földközi-tenger nyugati és középső országaiban termesztik, felhasználható részei a bimbók és a zsenge szára. Neve angolul – artichoke - az arab“al’qarshuf”-ból. Innen a magyar neve is. Bár érdemes megemlíteni az ugyan ebből a forrásból származó észak olasz nevét is: „articioccolo”. Különben olaszul a neve carciofi.
Theophrastus (Θεόφραστος) görög filozófus és természettudós készített először írásos feljegyzést erről a növényről, majd Dioscorides (Διοσκουρίδης) görög orvos foglalkozik vele kimerítően a De Materia Medica című latinra fordított művében. Goethe is említi, de elmarasztalóan ír róla: ”A parasztok valami bogáncsot esznek, amire azt mondják, hogy zöldség, - na ez az az étel, amit soha sem fogok megszeretni”.
A monda szerint Articsóka egy gyönyörű leány volt, aki az Aegei tengerben levő Zinari szigetek egyikén élt a szüleivel. Zeusz a görög főisten az Olimposzról látogatóban járt testvérénél Poszeidon tengeristennél és megpillantotta a szépséges szép leányt. Görögül a neve Cynara volt. Mikor az isten közeledett hozzá, nem futott el, hanem mosolyogva várta, lépjen közelebb. Zeusz abban a pillanatba beleszeretett, de a lány sem maradt érzéketlen az isten férfiasságával szemben. Zeusz annyira beleszeretett, hogy azt akarta, mindig legyen a közelébe, s ezért mint istennőt felvitte az Olimpuszra. Cynara nagyon örült ennek az isteni ajándéknak. Zeusz azonban, hogy a felesége, tehénszemű Héra gyanakvását fel ne keltse, gyakran magára hagyta szép kedvesét. Ilyenkor beült a trónusába és intézte az istenek ügyes-bajos dolgait, vagy hajigálta a földre villámait, így félemlítve meg az engedetlenkedő halandókat. Cynara ilyenkor egyedül érezte magát és elfogta a honvágy szülőhazája, s édesanyja után. Olyan nagyon vágyakozott otthonát újra látni, hogy odalett az étvágya is, már az istenek eledele, az ambrózia sem kellett neki! Végül gondolt egyet, s leszállt az istenek hegyéről, és meglátogatta a szüleit. Hamarosan észrevétlenül vissza is ment az Olimposzra, de Zeusz gyanút fogott, mivel a lány viselkedése megváltozott. Már nem istennőként viselkedett, hanem, mint a földi asszonyok. Zeusz szörnyű haragra gerjedt, s a leányt letaszította a hegyről, vissza a földre, ahol articsókává változtatta, azé a szúrós növénnyé, melynek a levelei úgy lebegnek, inognak a szélben, mint Zeusz állhatatlan szerelmei, és a bimbója közepén, a bimbó szívében olthatatlan szerelem él az elérhetetlen kedves iránt.
Lássuk ezek után, miként készíti el házigazdám Umbriában.
Kezdi azzal, hogy a zöldségestől vásárol 10 darab ökölnyi méretű articsókát (carciofi). Megtisztítja a fejeket, azaz a külső kemény lepelleveleket eltávolítja, amíg már csak a zsenge, szép zöld közepe marad, és egy jó éles késsel a tetejét levágja. A szárát is egy 5-6 centis darabon meghántja. A fejen csak ujjnyit hagy a szárból. Ekkor az articsókákat citromos vízbe helyezi, hogy a további munka alatt ne színeződjön el. A fejeket hozzáveregeti a gyúródeszkához, hogy kinyíljanak kissé és közéje töm jó bőségesen összevagdalt petrezselyemzöldet és összezúzott fokhagymát, majd lefele fordítva egy tűzállótálba sorjázza mellétéve a megpucolt szárdarabokat is. Olajat önt alá – extra szűz, termelőtől származó olíva olajat (!) Mikor kezd sülni, felönti fehér borral, lefedi és körülbelül negyed óráig főzi, majd a fedőt levéve a levét hagyja elpárologni, hogy csak egy mártásszerűség maradjon alatta.
Melegen is és hidegen is ízletes húsmentes, alacsony kalóriaértékű étel!

Bige Szabolcs Csaba
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
2720
bigeszab - 2017. június 10. 16:09:38

Kedves Rita!
Nagyon ízletes zöldségféle az articsóka - nem osztom Goethe véleményét. Lehet nem is kóstólta, csak elmarasztalja láttatlanban.
Örülök, hogy felkeltettem az érdeklődésedet!
Szeretettel: Szabolcs

5694
ritatothne - 2017. június 10. 11:07:30

Kedves Szabolcs!

Olyan érzékletesen írtad le az elkészítését az articsókának, hogy kedvem lenne enni belőle. Biztosan nagyon egészséges és finom, hiszen az oliva olaj önmagában is az, ahogy a petrezselyem és a fokhagyma is, amin nyilván nem ront a fehérbor sem. Egyszóval: köszönöm. A fotód ismét elnyerte a tetszésem, legalább fel fogom ismerni az articsókát.

Szeretettel: Rita