Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2017.10.18. 22:11
Jó éjszakát mindenkinek! Smile

2017.10.18. 21:47
Jó éjt mindenkinek! Rose

2017.10.18. 21:43
Szép álmokat kivánok ! Smile

2017.10.18. 21:18
Jó éjt mindenkinek.

2017.10.18. 17:58
További szép estét kívánok! Angel

2017.10.18. 12:52
Szép napot Holnaposok Heart

2017.10.18. 12:12
Szeretettel köszöntök mindenkit. Smile

2017.10.18. 11:16
Kellemes napot kivánok ! Smile

2017.10.18. 10:21
Szép napot kívánok én is mindannyiunknak! Smile Coffee cup

2017.10.18. 09:43
Szép napot mindenkinek! Smile

Archívum
Felhasználók
Cikk hierarchia
Elbert Anita: Az utópia horizontja


Az utópia a jövő felé irányulás módszertana. Egy ideális államforma, társadalom megvalósítása. Az utópia a jelenben ír a jövő irányába, illetve a jövőről. Felmerül a kérdés, hogy létezik–e tökéletes állam. Ha kiindulok abból, hogy nincs tökéletes ember, aki irányít, akkor tökéletes társadalom sincsen. A tökéletes ember az androgünre vezethető vissza. A cselekvő ember az, aki létrehozza a társadalmat. Cselekvő ember nélkül állam sincsen. Az állam maga az emberek összessége. Melyet összekapcsol a közös nyelv, kultúra, szokások. Az állam így egy elvont fogalom. Tagjai, egyben működtetői az államnak az emberek, ahol alá–, és fölérendeltség van. A mindenki egyenlő tézis azért nem áll meg, mert minden ember más beállítottsággal, értelemmel, intelligenciával, érzékenységgel bír. Ha az emberek hasonló értelmi, érzelmi, gondolati státusszal rendelkeznének, akkor lehetnének egyenlők. Különben rés marad az összehasonlításnál. Az utópia így törekvés a tökéletes irányába. A teljesség a tökéletesség kiáradása. Mindenki más dimenzióban él, de a tökéletesség, és a teljesség hasonló érzéseket vált ki. A boldogság a tökéletesség és a teljesség egyvelege. Az utópia pedig a boldog társadalom képe.

Az utópia így három fogalomkör között áll: a tökéletesség, a teljesség, és a boldogság. Az utópia horizontja nem a szabadság, egyenlőség, testvériség alapmetódusát szolgáltatja. Minden relatív fogalom. Összehasonlítás kérdése. Részleges dolog a szabadság, egyenlőség, testvériség, a nagy francia forradalom jelszava. Minden mihez képest vizsgálandó.

Minden fogalomnak van antifogalma. Ezek egysége alkotja az ideális fogalmak világát. Az egységre rendeződés, a párkeltés anyag és antianyag között helyezkedik el. A kvantumfizika a gyakorlat, a gondolat meg a filozófia síkja. Elképzelni egy ideális államot lehet, de vannak majd, akik a kiskaput fogják megnyitni, s a korrupció, illetve a haszonlesés elemi erővel bír egyes embereknél.
Az utópia így egy vágy a jövőbe vetítve. Az utópikus törekvések mind a fantázia elemei. Nincs ideális állam. Ha lenne, mindenki egyazon húron pendülne. Illetve azonos intellektusa, érzelmi kvalitásai volnának az embereknek.
Az állam sem létezne, ha nem töltenének be az emberek különböző pozíciókat: mérnöki, tanári, és utcaseprői kontextusban. Kell minden pozíció. Ha mindenki diplomás volna, nem lenne utcaseprő, kovács, őstermelő. És így az állam sem működne. A megfelelő államszerkezet minden munkakört meghagyja létezni.
Az pedig már az embereken múlik, hogy milyen minősítést kap egy mérnök, vagy egy takarító. Ugyanis minden az emberek gondolatvilágán múlik. A véleményformálás, a vágyakozás emberenként eltérő méreteket ölt.
Az utópia Platónnál kezdődött, majd a francia forradalomban csúcsosodott ki. És a szocializmusban, és kommunizmusban jelentkezett. Más az elméleti sík, és megint más annak megvalósítása. Az utópia szerintem elméleti, teoretikus síkon nyugszik. A gyakorlati megvalósítása még várat magára. Az utópia az ideák gyártása.

Székesfehérvár, 2017. március 2.

Elbert Anita
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Még nem küldtek hozzászólást