Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2017.11.24. 22:46
Jó éjszakát kívánok! Angel

2017.11.24. 21:51
Szia Katicabogár Smile Nem aludnod kéne már? Cool

2017.11.24. 21:48
Szia Miklós! Smile

2017.11.24. 19:47
Szép jó estét mindannyiunknak! Smile

2017.11.24. 17:01
Kelemes estét kivánok ! Smile

2017.11.24. 13:55
Ó, de jó lenne Jégmadár!! Előbb is szólhattál volna... Nagyon sajnálom, hogy nem lehetek ott! Sleepy

2017.11.24. 12:59
Szép napot kívánok mindenkinek. Amennyiben van kedvetek ma délután fél négytől Kőbányán az Újhegy sétány 7. szám alatt (Könyvtár mellett) Ari Fabr... Bővebben

2017.11.24. 12:12
Szép napot mindenkinek. Smile

2017.11.24. 10:03
Szép napot kívánok mindenkinek! Heart Miklós

2017.11.24. 09:57
Szép napot Holnaposok Heart Józsi Smile Köszönöm a feltöltést !

Archívum
Felhasználók
Cikk hierarchia
Pestovics János: KÖNYVAJÁNLÓ: Kégl Ildikó: Tárgyiasult gondolatok


Szeretném a figyelmetekbe ajánlani a Tárgyiasult gondolatok - Értékek Borsodból, Abaújból és Zemplénből című két kötetes, szerintem rendkívül fontos, míves riportkönyvet, KÉGL ILDIKÓ elhivatottságról tanúskodó művét.

A szerzői előszóból idézek először:
"Szeresd hazádat, óh, szeresd,
Ne csak szóval, de tettel.
Büszkén és bátran emlegesd
hogy épül, nem veszett el."

(Reviczky Gyula)

Kégl Ildikó vallásának egy szép részlete:
"Szeretem Borsod megyét! És nemcsak szeretem, hiszek is benne! Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy ma már nem pusztán gyönyörű hivatásom köt Rákóczi és Kossuth földjéhez... Olyannyira beleszerettem a megyébe, hogy pár éve életem egy, az Aggteleki Nemzeti Park területén fekvő aprócska zsákfaluhoz köt, ahol egy leromlott állapotában is gyönyörű, száz éves, tornácos parasztházat újítunk fel a férjemmel, hogy abból meleg, családi fészek váljon.
Vallom, hogy a ránk hagyott értékeinket kötelességünk megőrizni, legyen az egy hagyományőrző ember bemutatása, vagy egy műemlék-jellegű épület enyészettől történő megmentése."
Erre én csak annyit mondhatok:
Mélységesen egyetértek minden szóval!
A szerző így invitál tovább bennünket:
"Tartsanak hát velem egy különleges és izgalmas utazásra, ahol bemutatom Önöknek azt a Borsod megyét, amely prémiumtermékek sokaságát állítja elő. A megyét, ahol olyan mesterek élnek, akik tevékenységei, termékei előtt fejet hajt a világ, s szakmájuk meghatározó alakjai. Bizton állíthatom, nélkülük kevesebb lenne a megye.
Kívánom, hogy tartsa meg egészségben még jó sokáig a jó Isten mindannyiukat. Szolgálják ezentúl is a megyét, ezzel együtt hazánkat, örökítsék át speciális tudásukat, felgyülemlett ismereteiket sarjaiknak, hogy generációról generációra szállhasson mesterségük."
Kégl Ildikó
szerző
publicista
A Magyar Hírlap Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tudósítója

A további ajánlások közül én, talán kissé önkényesen, talán mégsem véletlenül, Bayer Zsolt gondolatait idézem:
"Őrzők
Hogy is mondta Nagy László az utolsó interjújában? Mikor Kormos István megkérdezte tőle, hogy mit üzen azoknak, akik majd száz év múlva nézik ezt a filmet?
Azt mondta Nagy László: "Ha lesz még emberi arcuk egyáltalán, akkor csókolom őket. Bocsássanak meg, hogy csak ennyit tudtam tenni értük..."
Ez a kötet ilyen üzeneteket hordoz. Kégl Ildikó azokat a borsod-abaúj-zempléni embereket kérdezte, akiknek van üzenetük a jövőnek.
Igen, nem rajtuk fog múlni, hogy lesz-e még emberi arcuk az utánunk jövőknek. Nem a kötetben szereplő embereken fog múlni ez, mert ők felelősséggel viseltetnek nem csak a jelenük, de a jövő iránt is.
Éppen ezt felejtettük el amúgy. Elfelejtettük a múltunkat, mert azt gondoljuk, minden, mi előttünk járt, csak azért létezett, hogy belénk torkolljon.
Elfelejtettük a jövőt, a jövőnket, mert nemcsak gyávák lettünk, hanem ostobák is. S ha Nagy László feltámadna, nem száz, de harminchat esztendővel a halála után, már megriadna saját jóslatától.
Már keresgélnie kell az emberi arcokat. Ezért jó, hogy megszületett ez a kötet.
Segít emberi arcokat lelni. Segít eligazodni. Segít bízni és hinni. Segít túlélni. Segít abban, amiért már Ady is sikoltott...

"Őrzők, vigyázzatok a strázsán,
Az Élet él és élni akar,
Nem azért adott annyi szépet,
Hogy átvádoljanak most rajta
Véres s ostoba feneségek.
Oly szomorú embernek lenni
S szörnyüek az állat-hős igék
S a csillag-szóró éjszakák
Ma sem engedik feledtetni
Az ember Szépbe-szőtt hitét
S akik még vagytok, őrzőn, árván,
Őrzők: vigyázzatok a strázsán."
Kégl Ildikó összegyűjtötte az Őrzőket.
Alig-alig van ennél magasztosabb cselekvés manapság..."

Bayer Zsolt
a Magyar Hírlap főmunkatársa
Kégl Ildikó tehát maga is "őrzővé" vált. Értékek, örökségünk, hagyományaink őrévé. Ő megtette, amit a hite, hivatása, a lelke megkívánt, megszabott számára.
Most már rajtunk áll, hogy ez a hatalmas érték közös kinccsé váljon. Olvassuk Kégl Ildikó írásait, és gondoljunk bele abba, nekünk vajon mi a szerepünk, a "rendeltetésünk" az életben, ebben az Egyetlenben... Merünk-e nagyot álmodni? Merünk-e küzdeni a terveinkért, a céljainkért, a jövőnkért?
Fogadjuk el a szíves invitálást: utazzunk együtt Kégl Ildikóval és Borsod, Abaúj, Zemplén "nagyot álmodóival", az "őrzőkkel"!

Tiszaújváros, 2017. október 14.

Pestovics László
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Még nem küldtek hozzászólást