Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2018.04.21. 22:50
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2018.04.21. 17:55
Kellemes délutánt és estét mindenkinek. Smile

2018.04.21. 10:20
Szép napsütéses délelőttöt mindenkinek! In Love Miklós

2018.04.21. 08:29
Szép napot mindannyiunknak! Ez már nem is tavasz, ez már kora nyár! Smile Coffee cup

2018.04.21. 07:56
Szép napot.

2018.04.20. 22:53
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2018.04.20. 20:00
Szép estét Tinéktek kedves Holnaposok !

2018.04.20. 19:33
Kellmes estét kivánok !! Smile

2018.04.20. 18:02

2018.04.20. 16:52
Köszönöm szépen, József Rose

Archívum
Felhasználók
Cikk hierarchia
Elbert Anita: A viselkedés módszertana


A viselkedés kritikája maga az észlelés. Észlelni annyi, mint leképezni valakit, majd kategóriába tenni, és analizálni azt. Az észlelés mindig a legfontosabb feladat. Állítom ezt azért, mert az első benyomás az első lépés. Ennél primerebb dolog nincs. Érdekes, nem jó, de ezt követően kategorizál az ember. Beleteszi az ember az észlelését egy sémába, és élménnyé válik, hozzárendelődik egy régi emlékhez, felidéződik a múlt, és a jelennel összekapcsolódik. A legutolsó lépcső maga az analízis. Fel kell dolgozni az észlelést (első benyomást), élményt, és hangoltságot.

Az észlelés maga az ösztönén vezérlete alatt áll. Ezt követi az élmény, maga az egó. És a sor végén helyezkedik el a hangoltság, amely a Selfhez sorolódik.

A viselkedés megmutatkozik a testtartásban, a térköz–szabályozásban, mimikában, arcjátékban, tekintet, külső megjelenés kontextusában. A viselkedés nem–nyelvi jelei fentiekben tükröződik. A nem–nyelvi jelek a tudattalan kivetülései. A viselkedés az észleléssel kezdődik, és a hangoltsággal végződik. A következő lépcsőfok a nyelv. A nem–nyelvi jelek a tudattalan lángnyelvei. Ennél is fontosabb a nyelv, a tudattalan elleplezője, mely a personához rendelhető. A nyelv és a nem–nyelvi jelek között mindig is háború dúlt. Mégis, ezek együttesen képesek kifejezni magát a viselkedést.
A nyelvhez és a beszédhez szorosan hozzákapcsolódik a gondolkodás. A gondolkodás a mindenség gyökere. A gondolkodás oldaláról kell megközelíteni a nyelvet, majd a beszédet. A gondolkodásjelet követi a szó, majd a hang.

„A nyelv éppenséggel a csendből él, “a szavak között” beszél.” Több a csend a nyelvben, mint a szó. Ámbár a csenddel sokat nem tud tenni az ember. Egyedül a szó kerülhet csak megértésre.
Az észlelésre a legfontosabb dolog maga a hatás. Észlelni valamit első benyomás függvénye. De a hatás már ennél sokkal több. Van egy inger, ez az észlelet, van egy ingerület, ez az élmény, és a hatáshoz pedig a hangoltság rendelődik.
A viselkedés a vizualitás mintaszobra. Minden a szemre épít, és a mögötte lévő szellemre. Amit lát az ember a másik viselkedéséből, azt kategorizálja, majd pedig analizálja.
Az észleléshez rendelhető a létesülés, az élményhez a lakozás, és a hangoltságoz pedig a belső mozgás, gondolkodás. Az észlelés az első lépcső, benne van a létben az ember. Az élmény a második fok, ekkor már reflektál saját létezésére az ember. És a hangoltság pedig mindezek interorizálása, a belső mozgás, gondolkodás.

„A művészet nem konstrukció […] hanem a hétköznapi látásban szunnyadó lehetőségeket ébreszti fel”. Ez a lehetőségek filozófiája. A viselkedésnek is vannak potencionalitásai. Két választás van az észlelésben, hogy tetszik, vagy nem tetszik adott opusz.
Az észlelés, az élmény mellé járul a szemlélődés, ezt a hangoltság mellé kell, hogy illesszem.
A viselkedés tanult, vagy velünk született.
Három forma válik ki a viselkedésből: karakter, magatartás, temperamentum.

Székesfehérvár, 2017. szeptember 3.

Elbert Anita
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Még nem küldtek hozzászólást