Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2018.09.21. 22:50
Kedves Józsi! megkaptam a Zsebkönyv 6. kötetet! Köszönöm szépen4

2018.09.21. 19:27
Mamuszka! Az"Élek!" című versemmel kívánok felépülést, és alkotókedvet! Winkriston

2018.09.21. 19:27
Köszönöm a kedves szavakat minden üzenet szívemhez szólt. Ha javulok, visszatérek, de szünetet kell tartanom- Szép hétvégét minden holnapos ... Bővebben

2018.09.21. 16:37
További szép estét. Rose Mamuszka drága! Minden jót kívánok Heart-ből szeretettel!

2018.09.21. 13:54
ÚJ Cikkeink is felkerültek a magazin oldalára!

2018.09.21. 13:12
Szép napot mindenkinek. Smile

2018.09.21. 12:57
Kedves Józsi! Köszönöm a feltöltést!&#128522
;

2018.09.21. 09:27
Mamuszka Drága ! Ne menj még el,,, Maradj velünk,,, Mi lesz velünk nélküled, és az írásaid hiányában? Ölellek ! - keni -

2018.09.21. 07:52
Mamuszka Drága! Te már olyan sokszor búcsúztál, hogy nem mész sehova! Itt maradsz a verseiddel együtt. Vigyázz Magadra. Puszi: Viola Birthday

2018.09.21. 07:05
Köszönöm versem feltöltését.

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: Miri
» Online vendégek: 14
» Online tagok: 0
Cikk hierarchia
Székelyhidi Ferenc: Irodalmi műsor Meghívó: Ruszin népballadák


A Váci Ruszin Kisebbségi Önkormányzat, a Móricz Zsigmond Társaság és a Madách Imre Művelődési Központ szeretettel meghívja Ruszin népballadák című irodalmi műsorra.

Ideje: 2018. április 28. – szombat- 17 óra.
Helyszín: Madách Imre Művelődési Központ Végh Dezső terme.
Bevezeti: Péter Péter költő
Szerkesztette: Péter Péter, Székelyhidi Ferenc
Közreműködnek: Heinl Éva, Csernák Zsuzsa, Kocsis György, Csereklye Károly Zoltán.

Kárpátalja nemcsak földrajzi egységet jelent, hanem életformát, sajátos kultúrát is.
Az itt élő népek együttélése egy sajátos helyzetet alakított ki a történelem során.
Németh Adél: Kárpátalja (1991); Bottlik József- Dupka György: Ez hát a hon... (1991) című munkái sok mindenre rámutatnak, hogy ezen a tájon éltek mi minden mentek át csak több évszázados történelmi múltra, vagy éppen a XX. századra visszatekintve.
Kárpátalja az elmúlt közel száz évében öt államalakulathoz tartozott. „1919-ig a történeti Magyarország része volt. Kiterjedt az egykori Bereg, Ung, Ugocsa, Máramaros megyék túlnyomó részére. Ez mindig is az ország legszegényebb, periférikus területének számított. A nem hivatalosan Ruténföldnek, Kárpát-Ukrajnának, Ruszinszkónak is nevezett 12 171 km2 kiterjedésű terület 1910-ben 602 774 főt számláló népessége (anyanyelv szerint, amely a magyar statisztikák kiindulópontja volt) 31%-a magyarnak, 10%-a németnek, 55%-a ruténnek és 1,05%-a szlováknak vallotta magát.” (Haraszti György kárpátaljai zsidóságról írt tanulmányából)
Amire a politika nem képes, azt az itt élő népek kultúrája megteremtett. Az egymásra hatást Vári Fábián László, a ruszin balladák fordítója, érzékletesen bizonyítja. A balladákból készült válogatás elé írt bevezető, történelmi visszapillantást is nyújt:
„ A kárpátaljai magyar kultúra első, már az elhurcolások, a teljes jogfosztottság évei után jelentkező nemzedéke azzal a pártállami tézissel szembesült, hogy „ezer év óta nem volt itt semmi”, s csak a Szovjetunió hozta meg többek közt a helyi irodalom kifejlődésének esélyét. A Forrás-nemzedék – hiszen róluk van szó – nem tudta és nem akarta ezt elfogadni, és igyekezett az egységes magyar kultúra mellett felmutatni saját helyi hagyományait. Ennek egyik legbátrabb és legtermékenyebb vállalkozása a helyi néphagyományok gyűjtése és feldolgozása volt. A hatvanas-hetvenes évek fordulóján, különösen az 1970 nyarán három táborhelyről kiinduló gyűjtés hozott igen gazdag eredményeket. Az ezt követő években a politikai helyzet, a brezsnyevi diktatúra következtében csak néhány mutatvány közlésére kerülhetett sor.”
„A legelső balladákat is fellelő Vári Fábián László azonban ezekben a nehéz években is tovább folytatta a munkát, s azt kiteljesítve az úgynevezett ’glasznoszty’ időszakának végén sajtó alá rendezte a Vannak ringó bölcsők című gyűjteményt, amely lényegében az utolsó fehér foltot tüntette el a magyar népballadakutatás jelképes térképéről.
A gyűjtő-összeállító, Vári Fábián László, megmerítkezve a népköltészet forrásvizében, törvényszerűen talált rá az évszázadok óta a tiszaháti magyarsággal együtt élő, a közös sorsot felvállaló ruszinok folklórkincsére. S ez a döntés jelképesnek is nevezhető, a történelem és az azt formáló politika ugyanis megkérdőjelezte magának a ruszin népnek a létét is. A ma újraéledő ruszin nyelv és kultúra legjobb képviselői a közép-európai gondolat elkötelezett hívei, kötelességünk tehát, hogy a kinyújtott baráti kezet elfogadjuk. S ezt követeli a folklorista szakmai becsülete is.
Gyűjtése így is a az eddigi leggazdagabbnak mondható, nem véletlen, hogy ez áll Vári Fábián László érdeklődésének középpontjában, aki ugyanakkor az eddigi gyűjtések teljes történelmi hátterét, sajátosságait is feltárja.
Vári Fábián László az elmúlt évek során bő kötetnyi ruszin népballadát fordított magyarra. A hiteles tolmácsolásban kétségkívül segítette az „élő szótárak” jelenléte és a nyelvi-stiláris gyakorlat, amelyet több mint három évtizedes népköltészeti gyűjtő-feldolgozó munkája során szerzett.”
(S. B. A. )

„Újabban ruszin népballadákat fordítok, mert fontosnak tartom, hogy a magyar olvasó megismerje annak a ruszin közösségnek a költészetét, amely évszázadok óta velünk él. Soha nem voltak velünk ellenséges viszonyban, mindig szabadságküzdelmeink mellé álltak, és talán eljön az idő, amikor alkalmunk lesz a közös jövőnkön gondolkodni" – vallja Vári Fábián László.

Kép: Fedor Manajlo ruszin festőművész alkotása

A műsor végén a Manajlo családról készült képzőművészeti album megvásárolható.

Székelyhidi Ferenc

Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.