Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2018.06.21. 08:10
Szívből gratulálok a nyerteseknek! Szeretettel: Ági Heart Smile

2018.06.20. 23:53
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2018.06.20. 21:23
Gratulálok a nyerteseknek! Szép estét!

2018.06.20. 19:52
Szépséges estét mindenkinek! Angel

2018.06.20. 15:07
Szép jó napot mindannyiunknak! Smile Coffee cup

2018.06.20. 14:04
Köszönöm Józsi az információt.

2018.06.20. 12:40
Az Egyszer volt... verselő vers nyertesei: Dés András, Kristófné Vidók Margit és Török Nándor

2018.06.20. 10:55
Kérdezni szeretném, "Az egyszer volt..." verselő játéknak volt valamikor eredményhirdetése?
Biztos elkerülte a figyelmemet.

2018.06.20. 10:13
Köszönöm szépen a Könyvajánlót, kedves Józsi! Smile Szeretettel:Zsike Smile

2018.06.20. 10:13
Szépséges napot mindenkinek! Smile

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: Titania
» Online vendégek: 2
» Online tagok: 0
Cikk hierarchia
Lana G Ilona: Betekintés az ausztrál irodalomba 17. rész


A gyermek és ifjúsági irodalomnak fontos szerepe van nem csak a széles körű tanításban, de az igényes szórakozásban és az irodalmi ízlés kialakulásában is.
Philippe Ariès francia történész 1962-es könyve szerint a gyermekkor mai koncepciója csak az elmúlt időkben jelent meg, értve alatta körülbelül 150 évet. A történész többek között azt fejtegeti, hogy a gyermekeket korábban a felnőttekkel azonosan kezelték ( vagy a felnőtteket gyerekként??) és nem részesültek eltérő bánásmódban. Ennek bizonyítására megjegyzi, hogy az oktatásra vonatkozó didaktikai szakirodalom a 18. század előtt nem létezett. Mások, más oldalról közelítve a kérdéshez azt mondják, hogy az egyes kultúrákon belül a gyermekek számára szükséges társadalmi és morális értékeket, viselkedési formákat, fontos tudnivalókat mégis közvetített irodalom, ilyen például a 12. századi Ludus Danielis középkori latin liturgikus dráma, amely a bibliai Dániel próféta könyvén alapul, vagy a szintén ebből a korból származó olyan iskolai színjátékok, mint a szent Katalinról, vagy szent Miklósról szólók ( Magyarországon az iskolai színjátékot a protestánsok honosították meg a 14. század közepén). A későbbiekhez valószínű fontos állomás volt még a 17. században felvirágzott jezsuita iskoladráma is, a rend tagjai kitűnően értettek a színjátékok rendezéséhez, bár ezek sem értek el mindenkihez. A írott gyermekirodalom hiánya nem jelentette azt, hogy a közösségek dal, vers és mese nélkül maradtak, ezekről a néplélek gondoskodott korábbi, főként bibliai és szájhagyomány útján fennmaradt történetekből alakult mondóka, népdal, népmese formájában fiatalokat és öregebbeket egyformán szórakoztatva, tanítva. Felismerve a nyomtatott betű formáló erejét, a gyermekek önállóan a 19. század közepe felé kerültek az irodalom látókörébe és a század végére bekövetkezett az aranykor. Az angolszász világban a mese ( amiben az írek járnak elöl) és a gyermekirodalom megkapja méltó helyét. Az ausztrál tapasztalat más, mint az öreg Európáé, így a mesék és történetek világának szereplői is eltérnek az európaitól. Az alábbi válogatás az ifjúsági irodalom hőskorának termése, mert mindig az alap, a pionírok munkája a kiinduló pont, a többi rájuk építkezik.

<>

May Gibbs (az ausztrál Lesznai Anna) illusztrátor és írónő híres sorozata, a Gumnut babák* (Gumnut Babies), 2016-ban ünnepelte 100 éves évfordulóját. Először az ausztrál flóra-ihlette képek születtek meg, lett belőlük magazin címlap és képeslap a tengerentúlon harcoló első világháborús ausztrál katonák számára. 1918-tól megelevenedtek a figurák és May Gibbs elmesélte a gyermekeknek a gumnut babák harcait a gazember banksia* ligával és embereivel. A gumnut csecsemők külseje az eukaliptusz termésének megjelenéséhez hasonlítanak. A lányka gumnut babák haját, kalapját és szoknyáját az eukaliptusz fa virágai díszítik, a fiú babáknak csak kalapjuk van, hátulról ábrázolva pedig látszik a popsijuk. A banksia fa termésére emlékeztető ember szőrös, mély a szemürege és arcvonásai gonoszak. Nem csak a gumnutok kerültek Gibbs látókörébe, ecsetje és tolla nyomán összesen 24 könyvben a boronia* virága, a flannel virág* és a medúza féle obelia is megszemélyesítődött. Cecilia May Gibbs 1877. január 17-én született Angliában, 1881-ben szüleivel érkezett Ausztráliába a Hesperus nevű hajón. Először délen próbálkoztak gazdálkodással, majd nyugaton, a Gibbs család végül feladta a mezőgazdaságot és Perth városában telepedett le. A fiatal Mayben ezekben az években fejlődött ki a bush szeretete és sok időt töltött az ausztrál természet megfigyelésével valamint botanikai rajzok készítésével. Ahogyan ő maga mondta, előbb tudott rajzolni, mint járni, amire jó bizonyték, hogy 1892-ben, tizenöt éves korában nyerte első művészeti díját a Perth Wild Flower Show-ban. Gibbs egész életében azzal foglalkozott, amit szeretett – saját és mások gyermekkönyveit, magazin oldalakat és képregényeket írt és illusztrált. Mindegyik könyve többször került kiadásra. Férjével, Bertram James Ossoli Kellyvel azonos évben, 1969-ben, Sydneyben halt meg. Bush karaktereire és a történeteire vonatkozó szerzői jogokat beteg emberek támogatásával foglalkozó szervezetekre ruházta át. 1985-ben az Ausztrál Posta May Gibbs legismertebb alkotásait ábrázoló bélyegsorozatot adott ki. A Gibbs teremtette bush fantáziavilág megragadta az ausztrálok képzeletét és különleges helyen álló néphagyományt hozott létre.

<>

„A Varázspuding” (The Magic Pudding) című klasszikus fantázia gyermekregény szereplői emberek és emberi tulajdonságokkal rendelkező állatok. Főszereplője a címadó Varázspuding, aki bármikor bármennyit képes enni. Három barátja védi őt a pudingtolvajoktól és a mese törvényei szerint a végén minden jóra fordul. A történetben ott van a posszum, a koala, a pingvin, a félelemetes bunyip, a matróz, a hajótörött és a hajószakács, van jéghegy, csapda, keménykalap és a Pudingtulajdonosok Nemes Társasága – vagyis minden, amiről egy ausztrál gyereknek lehetett némi fogalma. A négy szeletre osztott könyvet Norman Lindsay írta és illusztrálta, 1918-ban jelent meg először és azóta számtalan újranyomást ért meg. A 90. évfordulóra készített 2008-as kiadás megjelenési napját, október 12-ét hivatalosan is Puding Nap-nak nyilvánították. Ebben a megjelenésben az eredeti illusztrációk mellett a könyvre vonatkozó információk és pudingreceptek is szerepelnek. Philip Pullman elsőrangú angol író megjegyezte, hogy “A Varázspuding” a leghumorosabb gyermekköny, amit valaha olvasott. A történetből rajzfilm, színpadi adaptáció és opera készült. És akkor a szerzőről. Norman Alfred William Lindsay (1879. február 22. - 1969. november 21.), fantasztikus munkabírású szobrász, festő, rézmetsző, író, szerkesztőségi karikaturista, modellkészítő és sikeres amatőr bokszoló volt. „A Varázspuding” mellett extravaganciájával vált híressé, regényei és képei olyan vitalitással - értsd szexuális töltettel- rendelkeznek, amelyek nem feleltek meg a korszellemnek. Age of Consent című regénye Ausztráliában 1962-ig be volt tiltva ( utána a prűdök elkapkodták, hogy legyen min szörnyűködni). Lindsey irodalmi termése 11 regény, 2 gyerekkönyv, 1 verses kötet, 3 esszé kötet, 2 művészeti album, 2 önéletrajz és 1972-ben az egyik TV állomás munkáiból Lindsey fesztivált hozott össze.

<>

A Mary Shepard illusztrálta, nyolc kötetből álló Mary Poppins** sorozat 1934 - 1988 között jelent meg, középpontjában Mary Poppins, a varázslatos nevelőnő áll, aki a keleti széllel érkezett Londonba a Banks családhoz és a nyugati széllel távozott. Jelenléte harmóniát teremtett ezzel teljesen megváltoztatva a Banks család életét. A sorozat szerzője Pamela Lyndon (P.L.) Travers, aki Helen Lyndon Goff-nak született valamikor az 1900-as századfordulón Queensland állam Maryborough nevű kisvárosában és 1996-ban húnyt el Londonban. Világra jöttének dátumát másként adja a Wikipédia és másként az oxfordi irodalmi lexikon, aminek két lehetséges oka van. Vagy elírta valaki, vagy maga P.L.Travers kívánta magát egy időben fiatalítani, ami mindenkivel előfordul. Apja és dadája ír származású volt, a fantáziavilág iránti fogékonyságot nekik köszönhette. Az apa halála után a család Sydneybe költözött és Travers ösztöndíjasként elvégezte az egyetemet, majd újságírással és színészettel foglalkozott. A P.L.Travers nevet is színésznévnek vette fel. 1924-ben Angliába utazott, ahol lapok színházi kritikákat közöltek tőle, versekkel próbálkozott és más különböző cikkekkel is folytatta az újságírást. Mary Poppins ausztrál hátterű alakja is a New English Weekly nevű lap beteg gyerekeknek szóló hasábjain fejlődött kerek egésszé. Az írónő a második világháború elől az USA-ba ment, ahol szintén írt, majd 1945-ben visszatért Londonba. 1977-ben megkapta az OAB (Order of the British Empire) angol elismerést és egy évre rá a tiszteletbeli doktori címet Pittsburgh-ből. Róla ketten írtak tanulmányt, tőle pedig 18 ifjúsági és felnőtt regény 1 gyűjteményes kiadás és négy tanulmány jelent meg. Állampolgársága és nemzeti hovatartozása körül időnként zavarok támadnak, az angolok éppen annyira sajátjuknak tekintik, mint az ausztrálok. A tény az, hogy Ausztráliában született és a meghatározó gyermekkort és ifjúságot is Ausztráliában töltötte, arról pedig nem tehetett hogy fiatalsága idején még nem létezett ausztrál állampolgárság mert az ötödik földrész valamennyi lakója brit alattvalónak számított és ez csak 1948-ban került rendezésre. P.L. Travers szülőföldjén kiemelt megbecsülést kap.

<>

Az első ausztrál, klasszikus értelemben vett mesekönyv az „ Ausztrál tündérmesék” címet viselte és 1925-ben jelent meg. Korábbi történetekből Hume Cook politikus állította össze, aki minden vasárnap este mesélt három gyermekének. A kiadás ötlete az egyik csemetétől jött. Az előszót William Morris volt miniszterelnök írta a kitűnő rajzokat "Billy" Hughes és Christian Yandell készítette. A mesék ausztrál és brit modell szerint röpködő tündérekről szóltak, akik a helyi tájat, a növény- és állatvilágot, valamint a mágikus elemeket magukba olvasztva hasonlítottak a való élethez. A meseirodalom témái napjainkra rendkívül változatossá váltak és a régi tündérmesékhez csatlakozott az őslakók részben összegyűjtött képzeletbeli világa, amely szintén, mi több elsődlegesen kötődik a belterületek flórájához és faunájához, földtani képződményeihez és a teremtéshez.

*a gumnut-ot le lehet fordítani, de nagyon sután hangzik – gum(tree) egyik jelentése szerint az eukaliptusz fa népies neve, a nut pedig a diója, pontosabban a fás termése, így a gumnut fordítása eukaliptusz dió, ennél viszont -ebben az esetben- sokkal jobb, ha maradunk a gumnutnál amit úgy kell ejteni, hogy ‘gamnat’. Aki műfordítani akar az majd kitalál rá egy frappáns magyar szót A fás termesű banksia és boronia, valamint a flannel virág szintén őshonos ausztrál növény.

**Mary Poppins töretlen népszerűségét mutatja, hogy az elmúlt évtizedek során nem csak a könyvek kerültek újból és újból kiadásra ( az első magyart még Benedek Marcell fordította) de musicalek, filmek és színpadi alkalmazások is hirdetik, hogy minden korban és műfajban megállja helyét a mondanivaló. Érdeklődők számára Mary Poppinsról magyarul is található szép számú információ az interneten.

Lana G. Ilona
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.