Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2018.11.21. 13:11
Jedyke kedves ! Sok szeretettel ! Smile

2018.11.21. 12:35
Silberin, Neked is köszönet❤

2018.11.21. 12:34
Köszönöm szépen a gratulációt Babuka és Zseraldina❤&#
10084;❤

2018.11.21. 12:32
Minden nyertesnek gratulálok!

2018.11.21. 12:32
Sziasztok! Mindenkinek olyan boldog napot kívánok, mint most az enyém! Véletlenül vettem észre, hogy szeptemberben zsűrinyertes lettem! Nagyon ör... Bővebben

2018.11.21. 12:24
Kellemes napot kivánok szeretettel Mindenkinek ! Heart

2018.11.20. 22:51
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2018.11.20. 22:23
Gratulálok a nyerteseknek! Rose

2018.11.20. 19:37
Köszönöm babumargareta! Rose

2018.11.20. 17:58
Szép estét kívánok mindenkinek! HeartMiklós

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: varadics
» Online vendégek: 4
» Online tagok: 2
Rezeda, PiaNista
Cikk hierarchia
Avar Júlia: Aki Shakespeare neve alatt írt


William Harvey, avagy egy orvos feltárja titkát.

„hiszen minden szó szinte nevemre vall, mutatva, honnan s hogy jött, az utat.”

Aki Shakespeare neve alatt írt, korának legmagasabb szintű oktatásában, képzésében részesült. Ez az oktatás, ennek a műveltségnek a megszerzése a leggazdagabbak, a legmagasabb körök kiváltsága volt, mert számukra volt csak elérhető. Felismerte, érezte és le is tudta írni, át tudta adni a legbonyolultabb, vagy a legegyszerűbb gondolatokat. Aki ezeket a máig idézett sorokat írta, ismerte korát, az embert, az élővilágot, a társadalmat, az irodalmat, a politikát, a tudományokat és ezek múltját, történetét is. Ismerte az égitesteket, ezek mozgását, beszélt latinul, amit csak az akkor egyetemet látogatók tudtak, ismerte Róma történetét, a római és a görög mitológiát, írókat és műveiket. Hamlet c. drámájában különösen sok orvosi tapasztalást ír le: „Bősz képzeletet szül attól minden agy”, „minden kis inat e testben oly rugós keményre edz, mint a neméai oroszlán idegje”, gépezetnek nevezi a testet: „ kedves drága hölgy, míg csak e gépezet az övé leend,”, „ ha ezt az orvosának jelentené: mert ha én adnék tisztítót neki, az még inkább epesárba ejtené.” „ idegzeteddel, lágyulj oly puhára, mint a ma-szűlt csecsemő inai”, „ E gyógyszer nyújtja csak beteg napod.”, „ Érzésed, az van, mert hogy mozognál másképp”, „ Erem, mint a tiéd ütemre ver”, „ csak behegeszti hámmal a fekélyt”, „ mert mint tüdőbaj dúl véremben az”, „ Megválva ép eszétől, mely ha nincs, Az ember írott kép, avagy barom.”. De a világ tudományos megfigyelésének legjellemzőbb megállapítását: „Több dolgok vannak földön és égen, Horatio mintsem bölcselmetek Álmodni képes.” is a Hamletben írja le. A Machbeth-ből két példa: bordák védik a szívet, írja és arra az orvosi eljárásra utal, amit ma császármetszésnek hívunk. 147 Szonett: „ Lázra gyúlt szívem folyton arra vágyik, amitől szenved, mindig betegebben, habzsolja kórja fenntartó csíráit, hogy bágyadt étvágyának hízelegjen.” Műveiben minden orvosi hivatkozása egy tünet, egy kórkép pontos leírása.

Shakespeare nagyon szegény családból származott, egyetlen kézírása se maradt ránk, még az aláírása se. Valószínű, hogy nem tudott írni.
Darabjaiban olyan nagy számban jelennek meg az orvoslással, a gyógyítással kapcsolatos ( gyógynövények, növények ismerete, ezekből párlatok készítése, amit az Ő korában az orvosoknak tanítottak) leírások, hogy azt kell feltételeznem, hogy komoly orvosi tanulmányokat folytatott. Athéni Timon c. darabjában a szifilisz tüneteit sorolja fel orvosi pontossággal. Elemzők szerint, biztosan szifiliszben szenvedett, azért tudta leírni a betegséget. Véleményem szerint, azért tudta leírni, mert orvos volt. Ez a betegség kezelés nélkül, már az elején megtámadja az agyat, így biztosan nem szenvedett szifiliszben. Lear király: "Azután boncoljátok fel Regant; nézzétek meg, mi forog szíve körül." Az V. Henrik c. drámájában nem hétköznapi, sokszori megfigyelésen alapuló leírását adja egy haldoklónak, egyik szonettjében azt írja, a hévizek sok kínra adnak gyógyulást, a testet egy gépezethez hasonlítja (1580-as évek!), az agy szüli a képzeletet, az inakat rugós, keményre edzük. Rómeó és Júliában azt írja, a lehelet és a testhő jelzi az életet. Honnan tudta volna mindezt egy gabonakereskedő, aki Shakespeare volt? Aki Shakespeare neve alatt írt orvos volt. Egészen biztos vagyok abban is, hogy nem véletlenül írt ennyi orvoslással kapcsolatos tényt a műveiben, ez egy jel, egy útmutatás, hogy felfedje önmagát, azt a zsenit, aki Ő valójában volt.
Ami az angol történelem leírását illeti a darabjaiban, nem pontosak, sőt! Nem lehet tudni, hogy a költői szabadságnak, a nagyobb hatás elérésének tudhatjuk-e be a nem pontos eseményeket, a történelem szereplőinek nem hiteles leírását, vagy a kitalált eseményeket a műveiben, vagy a rossz források hatásának. John Gillinham A Rózsák Háborúja c. könyvében írja: Shakespeare-rel nem az a baj, hogy színművei hemzsegnek a ténybeli tévedésektől-mert bizony hemzsegnek-, és nem is az, hogy teljességgel valótlan eseményeket talál ki…(felsorolás). Az igazi baj tehát nem a részletekben rejlik, hanem Shakespeare értelmezésében, abban, amit Rowse „ a történtek egészéről alkotott értelmezésének” nevez. Majd hosszan sorolja a történelmi tényeknek nem megfelelő példákat Shakespeare műveiből. Shakespeare több drámájának témája a Rózsák háborúja és az angol történelem legvéresebb időszakának írja le, ezt az állítását cáfolja Gillinham. Tény, hogy a Rózsák háborújában, a trónért folytatott harcban nőket, kisgyerekeket, tizenéveseket gyilkolnak le kegyetlenül és egész családokat végeznek ki felségárulás címén, amikor a leendő király személye attól függ, kinek van több katonája, vagy ki nyeri az éppen aktuális csatát. Ezért találják, úgy, hogy”több angol vért ontottak ki, mintha kétszer legyőzték volna Franciaországot”- ami, persze nem igaz. Számomra megrázó és valami jóslatnak is beillő a II.Richárd pár sora:” Szent angol vér trágyázza majd a földet S álnok tettét késő korok nyögik, Pogány törökkel kél a béke nászra, S e békés honban szörnyű háborúk Kevernek össze majd rokont rokonnal, Zűr, irtózat, lázongás, rémület Ver itt tanyát s e hont a koponyák Hegyének s Golgotának nevezik majd.”

Szonettjeivel kapcsolatban több titkot, rejtélyt kell megfejteni. Az első: ki írt Shakespeare neve alatt, a második: kibe volt szerelmes. És/vagy/is, kit rejt a Mr.W.H. monogram? Miért kellett eltitkolni a költő és a szerelmese kilétét?

Igazat kell adjak Oscar Wilde-nak, hogy egy színészbe, (színésznőbe) lehetett szerelmes. Tudjuk, hogy abban az időben férfiak vagy fiúk játszották a női szerepeket is, én azonban adnék egy esélyt annak a filmben is megörökített feltevésnek, hogy egy fiúnak álcázott tehetséges fiatal lányka játszhatott női főszerepeket abban a londoni Globe Színházban.

Színész volt szerelmének, csodálatának tárgya, mert ”millió különböző árnyképed van, Holott minden embernek csak egy árnyképe van, És te, ki egyetlen vagy, magadban foglalsz minden árnyképet?” A „Szentivánéji álom”-ban árnyéknak nevezi a színészeket. Ami azonban igazán meggyőz; hogy a színész az, aki közvetítette és mindig közvetíteni fogja a költő gondolatait a hallgatóságnak, aki elvarázsolja minden alkalommal a közönséget: „ Téged őriznek szívek és szemek. Versem lesz síremléked, amelyet még Most nem lévő szemek olvasnak el, S nyelvek hirdetnek, most még nem születvék, Ha sírba lesz mind, aki most leszel.” „Egész seregnyi ármány élt szívében, Mely csalni száz alakba öltözék; Most könnyek árja csillanik szemében, Majd sápad ájulón, vagy arca ég, amint javára ép kívántaték, Pirul ledér szavaknál, szíve fájul, elsápad a gyászképeken, s elájul.” „ A nevető sír, a síró nevet; Tökélyi néki oly hatalmat adnak, Hogy ő parancsol minden indulatnak.”

Szonettjei; 154 vers az öregedés, az elmúlás leírásával, amit egy orvosnál senki sem ismer jobban. Mikor, „ ha vére szárad, s arcára kemény ránc-sort gyűjt sok év”, „fürge erein nem süt át, hisz pang a vér”, „csak beesett szemed kihamvadt mécsét”, csak három orvosi leírás a költői sorok mellett. Az egyetlen megoldás az öregedés ellen, szerinte, hogy utódod legyen.

Titokzatos és szép szavak: „Nem fejtem a csillagok titkait, de, úgy tetszik, asztrológus vagyok, bár nem tudom, mi sors következik, ragály, éhínség, s zord vagy szép napok, s percre nem jóslok, kijelölve mindnek a maga dühét, záporát, szelét, vagy hogy mi éri fejedelmeinket, noha gyakran elém tárja az ég”.

Számomra teljesen nyilvánvaló, hogy a színművek között több is van, melyeket más, vagy mások írtak. Nyelvezetük, szóhasználatuk, a kifejező erő hiánya, de a cselekményük, a tartalmuk is sekélyes. Ma már komoly szoftverek állnak rendelkezésre szövegek, írások tanulmányozására, jogi viták eldöntésére, bűnesetek feltárására. Ezekkel az összehasonlító vizsgálatokkal csoportokra lehetne osztani a Shakespeare neve alatt megjelent színműveket, mert pl. nem az az ember írta A vihart, mint a Hamletet, vagy a Rómeó és Júliát. Rembrandtnak és Caravaggionak, ennek a két festőóriásnak is vannak megdöbbentően újszerű, a korukat jóval meghaladó festményeik, a hagyományosak mellett. Ezeknél a daraboknál nem erről van szó, arról sem, hogy rossz napja volt a szerzőnek. Az elemzők szerint, A vihar abszurd és még nagyon sok fura elnevezést aggatnak rá, miközben Freudot (!) emlegetik. Nyögve nyelős, átgondolatlan, mintha valaki vért izzadva szeretne hasonlót írni, mint a nagy költő, de nem sikerül neki. A kutatás során először szét kellene válogatni a színműveket aszerint, hogy egy zseni kézjegyeit hordozza, vagy nem. A remekművei mindegyikébe belecsempészi tudását a világról, a természetről, az orvostudományról.

William Harvey az angliai Folkestone-ban (Kent grófságban) született egy jómódú középbirtokos család gyermekeként. Tanulmányait az alábbi iskolákban végezte: The King's School, Canterbury és Caius College, Cambridge ahol 1597-ben baccalaureusként végzett, majd 1602-ig Hieronymus Fabriciusnál tanult a padovai egyetemen. A nagyvérkör, a vérkeringés és ebben a szív szerepét először feltáró tudós orvos. Miután visszatért Angliába, feleségül vette Elisabeth Brownt, I. Erzsébet királynő udvari orvosának lányát. 1609-ben a londoni Szent Bertalan kórház orvosa lett (1643-ig), 1615-től a Royal College of Physicians professzora, majd 1627-ben egyik elnöke, 1628-ban az egyesület pénztárosa, 1618-1647 között a királyi család - I. Jakab (1618-1625), majd I. Károly (1625-1647) - udvari orvosa. 1629-ben I. Károly utasítására csatlakozott Lennox hercegéhez, elkísérve őt európai utazásaira. Az angol polgári forradalomban követte Károlyt Oxfordba, ahol a Merton College rektorának nevezték ki, és ott tartózkodott a város elestéig, 1643-ig. 1654-ben a Royal College of Physicians elnökévé választották, de a felkérést az egészségére való tekintettel kénytelen volt elutasítani. 1657-ben agyvérzésben hunyt el.
Úgy gondolom, William Harveyt tisztelhetjük a remekművek írójaként, aki Shakespeare neve alatt írt.

Avar Júlia (Minden jog fenntartva.)
2018.10.12.



5548
babumargareta - 2018. szeptember 04. 19:13:47

Erdekes tortenet ,W.Harvey ,aki felfedezte a nagyverkor keringeset ,o lenne a nagy Shakespeare ?

Ezt a valtozatot meg nem ismerem ,ami a nagy koltot illeti !
Sok mindent rebesgetnek es talalgatnak arrol,hogy ki is volt Shakespeare,de valosagban letezett es 1616 -ban meghalt ,ami mar nem talal Harwey halalaval . Semmi sem lehetetlen de ha a nagy kutatok mar megtalaltak a kolto eletenek bizonyitekait akkor az illeto orvSmileos minek alapjan allitja ezeket a tenyeket ?
Szeretettel olvastam a cikket ...Babu

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.