Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2018.11.18. 21:34
Szép estét és jó éjszakát mindenkinek. Smile

2018.11.18. 18:16
Miklós! Lélekben hordozlak magamban minden nap és sok erőt, kitartást és erőt kívánok a gyógyuláshoz tartó úton! Rose Ha csend van, hát olvaslak...

2018.11.18. 15:22
Kedves Józsi ! Köszönöm szépen ! Smile

2018.11.18. 15:21
Kellemes délutáni pihenést kivánok szeretettel ! Heart

2018.11.18. 12:18
Szép napot mindenkinek. Smile

2018.11.18. 11:41
Szép napot kívánok! Szeretettel megosztom: Könyvbemutatóm videofelvételét oldalamon, a könyvajánló végén, csak alkotói barátkozások, ismerkedések ... Bővebben

2018.11.18. 11:05
Kitti drága! Köszönet az üdvözletért. Sajnos az utóbbi időben ismét gondjaim akadtak a szívemmel, így a terhelhetőségem is erősen lecsökkent... Bővebben

2018.11.18. 11:02
Szép napot kívánok mindenkinek! HeartMiklós

2018.11.18. 08:59
Janna! In Love Rose

2018.11.18. 08:58
Miklós! Üdvözöllek szeretettel, nagyon örülök, hogy látlak! https://www.youtu.
..HJyJ9xYEFA

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: rugami
» Online vendégek: 2
» Online tagok: 0
Cikk hierarchia
Bige Szabolcs Csaba: Szómagyarázat amatőr módon


Szómagyarázat amatőr módon
(a –csó végződésről)

„a szók helyes értelmezésére szükséges a szóelemzés is”
(Czuczor Gergely)

A napokban többször is belebotlottam néhány különös, régi hangzású névbe. Ilyenekkel, hogy Árcsó, Csaracsó, Csíkcsicsó, Kercsó, bakcsó. Kezdtem keresni hozzájuk hasonlót, és találtam is: Jancsó, kancsó, olcsó.
Lám, lássuk, mit lehet ezekből kisütni. Na, nem a saját eszemből, hanem a nálam okosabb emberek írásait forgatva…
Kezdem a névsor elején.
ÁRCSÓ – „Az atyhai eltérő közelében, a Korond és Atyha határára eső Árcsó kínálkozik rövid pihenő helyéül. Neve az "ártalmas só" vagy az "árad a só" szókapcsolatból származik. … Árcsó látványosságai: a sóskút, a forrásüledékek és a borvízforrások.” – írja Korond.ro honlap. Nem mindenki ért egyet azonban szókapcsolatból való származtatással. Széna Béla a „Székely földrajzi nevek etimológiája” című munkájában a magyarázat elégé elfogatható: ARA törökül szünet, megszakítás, valamilyen közbülső dolgot is jelent. Továbbá ujgur nyelven a csó = csu = SU annyit tesz, hogy víz. Mai szóhasználat szerint is(!). Ha ezt összerakjuk ara+su, kijöhet belőle az „időszakos forrás” kifejezés.
CSARACSÓ – falu Hargita megyében, Csíkcsicsó mellett. A szómagyarázat kicsit nehézkesebb, de Széna Béla erre is tud magyarázatot adni. A csara hangzó változással csere lesz, a –csó már tudjuk, hogy víz, s ez a „tölgyerdőben fakadó patak” nevet adja.
CSÍKCSICSÓ – Csíkszeredától 5 km-re fekvő nagyközség. (Csak így zárójelben jegyzem meg, hogy „Ábel a rengetegben” című Tamási regény cselekményének egy része itt zajlik). Magyarázkodás a fenti módon: mongolul a csecser virágot jelent, ugyan ez törökül csicsek (çiçek). A –su (csó = csu) végzödés pedig víz. Lehet ezek szerint “virágos folyópart”.
KERCSÓ – Család- illetve nemzetség név. Ide más forrást veszünk igénybe. A Czuczor-Fogarassí szótárt. Szerinte a KER elvont gyök, ami minden kerek, görbe, ívelt dolgot, fogalmat magában hordoz. Ilyenek: kereng, keres, kerek, kerék, kerge, kerít, kert, kerevet, kerecsen, kéreg, és származékaik, mindezekben alapértelem a görbe, kerek, a magába visszamenő, vagy maga felé visszahajló vonal, vagy az ily vonalban való mozgás.
Csak érdekességként írom ide, hogy törökül a hajlás – bükerek, a kerék – tekerlek. A –csó végződést már ismerjük. Így lefordíthatjuk a nevet ív+víz = „folyó kanyar, vagy kanyargós folyó / patak mentén élő nemzetség”.
Van ellenben egy másik magyarázat is: az –ó kicsinyítő képző szerint (lásd lennebb). Ha a kerecsen madárnevet vesszük alapul, akkor így alakul: kerecsen- kercsó.
BAKCSÓ – Gém féle madár, másképpen vakvarjú. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke: 100 000 Ft. Vizes helyek, apró szigetek, füzesek a lakhelyei. Hangja hangos „kvak”. Vajon mit jelent a név?
A vakvarjú világos: kvak+egy madár. a bakcsó is valami hasonló.
Cz-F szerint eredetileg vakcsó a neve, a BAK pedig „természeti hangutánzó gyök, melyből bakog, bakogás stb. származott. Rokonai a mak makog, vak vakog, vakkant.” Akkor helyben is vagyunk, bak-vak+su (víz) = vakogó vízi madár.
A JANCSÓ, KANCSÓ, OLCSÓ szavakkal már könnyebb dolgunk van. Ezek újabb keletűek. Székely nyelvjárás az –ó toldalékot, mint kicsinyítő képzőt használja. Például: Magdi – Magdó, Dénes - Dénkó, Margit – Margó, Sanyi – Sanyó, Jancsi – Jancsó, ugyan így kanna – kancsó.
Az OLCSÓ szót illetőleg, újból Cz-F –hoz fordulunk: „Szoros értelemben adásvételre vonatkozik, s am. aránylag kicsiny áru, épen nem drága.
E szónak gyöke, mint a benne foglalt alapfogalom mutatja, azon ol, melynek vastag hangon megfelel a lefelé irányzó al, pl. a régiesen írt Olpár szóban, mely ma Alpár, mi szerént olcsó, am. alcsó, alsó, t.i. az s és cs, mint legrokonabb hangok fölcserélésével. ezen értelemre vonatkoznak az adásvevési nyelvben divatozó mondások és kifejezések: … árt lejteni, leszállítani, alább hagyni, alább adni valamit;”

Bige Szabolcs Csaba
2720
bigeszab - 2018. november 07. 20:35:23

Kedves Dénes!
Örülök, hogy itt jártál!
Üdv!

2720
bigeszab - 2018. november 07. 20:34:18

Kedves Rita!
Köszönöm a szavaidat!
Szeretettel. Szabolcs

6007
mauknerd - 2018. november 06. 20:25:05

Nagyon érdekes és izgalmas írás. Köszönöm.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.