Zádori-Molnár Ágoston: Kiszoríthatják-e az elektronikus adathordozók a hagyományos könyveket?


A gondolatsor első fázisában nézzük át, hogyan alakult ki a beszéd és az írás, mint emberi kommunikáció, és milyen hatást gyakorol a mai irodalomra.
Amikor a homo sapiens uralma alá hajtotta a Földet és az evolúció csúcsára jutott, a törzsfejlődés adta lehetőségeket teljes mértékben kiaknázva alakította ki kezdetleges kommunikációját. Eleinte még csak pár hangot használtak például veszély esetén, majd testbeszéddel és egyszerű szavakkal adták egymás tudomására mondanivalójukat.
Az emberi koponya térfogatának növekedése magával hozta az agy befogadóképességének gyarapodását. Kialakult egy ősnyelv, ami által az embereket körülvevő közeg minden rezdülését szegényes orgánumokba öntötték eleink.
Elhúzódó, hosszú időszak következett, miután őseink a hangokból szavakat képeztek, a szavak mondatokká, a mondatok pedig történetekké álltak össze. Az anyák gyermeküket dallamokkal kísért - szegényes igényű - mondókákkal altatták el, a vadászó férfiak estéiket valós, vagy kitalált történetekkel töltötték meg. Az irodalom bölcsőjét ringatták akkor.
A korai emberek szájhagyomány és memorizálás útján raktározták el tudásukat, azonban földrajzi egységenként különböző módon "tették át" szavaikat írásba. Jó példa erre az inkák csomóírása, ékes bizonyítékai az egyiptomi hieroglifák, nem beszélve a székely-magyar rovásírásról. Miután Kr.e. 2400 körül feltalálták a papiruszt Egyiptomban (egyesek szerint jóval korábban Kínában), a kőbe, fára vésett gondolatok papiruszokra "vándoroltak" át, lényegében fundamentumot adva a mai korban használatos eszközöknek.
A könyv ősei már a római latin kultúrában is fellelhetők, sőt a nyomtatás előfutára is, de a valódi könyvnyomtatásra egészen a XV. századig kellett várni. Akkor a papírtekercseket végleg felváltotta a klasszikus értelemben vett könyv, ami a mai napig az írásbeliség utánozhatatlan és vitathatatlan csúcsterméke.
A második részben fejtsük ki a modern világ legújabb forradalmának - az információs forradalomnak - a
könyvhasználatra gyakorolt hatásait.
A XX-XXI. században a technológiai változások, a felgyorsult az életritmus. Információk gyors áramlására mindennapos igény van, ezért a könyv, mint irodalmi közeg napjainkban már elvesztette a klasszikus értékét.
Helyette (de mégsem pótlólagosan) megjelent az okos,- vagy e-könyvnek keresztelt "vívmány", mely számtalan technikai megoldással igyekszik megfelelni a kor kihívásainak.
Valószínű hogy nem azzal a céllal fejlesztették ki ezt az eszközt, hogy kiszorítsa a klasszikus könyvet, hisz a tapasztalatok szerint a médiaváltás nem jelenti azt, hogy az újabb médium automatikusan eltörli a régit, mert a könyvre szükség van, iparágak kötődnek hozzá, intézmények sokasága őrzi őket.
Harmadikként hasonlítsuk össze e két műfajt, engedtessék meg, hogy ezt szubjektív módon tegyem.
Az e-könyv, mint minden elektromos árammal működő szerkezet elromolhat, míg a nyomtatott könyv nehezen (hacsak ki nem tépik lapjait, vagy a tűz martalékává nem válik). Az okos könyv vibráló "lapja" rontja a látást - az optikusok legnagyobb örömére -, a hagyományos könyv lapjainak lapozgatása mind esztétikai, mind vizuális élményt nyújt, visszalapozható, míg modern társánál ez időigényesebb, bonyolultabb feladat.
Az írott könyv látványa a polcokon tulajdonosa műveltségéről tanúskodik; a bútorgyárak is előszeretettel használják termékeiken reklám céllal. Egy-egy írásmű barátokat hozhat össze, azonos érdeklődésű olvasók közösségét kovácsolhatja össze, nem beszélve a régi könyvekről, melyek igen nagy értéket képviselnek, tulajdonosaik nagy becsben tartják őket.
Az elektronikus könyv memóriája nagy, sok adatot, információt tárol, és ezek pillanatok alatt megjeleníthetőek; az e-könyv a maga imponáló tárolókapacitásával nemcsak a könyvek teljesítőképességének határait demonstrálja, de azt is, hogy a könyvet, mint olyat, nem tudja felülmúlni egyetlen új médium sem.
Konklúzió: nem szoríthatja ki a modern szerkezet a nyomtatott könyvet, mert annak megjelenése óta népszerűsége gyakorlatilag töretlen.
Természetesen vannak olyan felhasználók, akik az újszerű vívmányokra esküsznek, a régieket unalmasnak, avittnak tartanak, de felvetődik a kérdés: áram nélkül, lemerült akkumulátorral az e-könyv átadhatja-e magát az önfeledt olvasás örömének? Ha készüléke "lefagy", tudja-e élvezni az olvasást? Minden itt nem taglalt kérdésre is kategorikus nem a válasz, míg a klasszikus könyv bármikor bárhol olvasható.
Ezért díszítse polcainkat könyvek sokasága, lapozgassuk őket élvezettel, merüljünk általuk az óceánok fenekére, szálljunk a csillagok között, utazzunk távoli vidékekre, keressük az igazságot, éljünk át ezer gyönyört és szomorúságot, keressük a gyilkost, bocsássunk meg a vétkesnek, mindezt megtehetjük kényelmes fotelben ülve a papírra vetett sorok között.
Ajándéknak egyenesen kiváló!

Zádori-Molnár Ágoston
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.