Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.01.21. 23:09
Jó éjt mindenkinek!

2019.01.21. 22:39
Köszönjük Józsi.

2019.01.21. 22:14
Szép álmokat kívánok ! Heart

2019.01.21. 22:10
Szép estét kívánok mindenkinek! HeartMiklós

2019.01.21. 22:04
A feltöltés befejeződött. Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.01.21. 18:05
Szép estét.

2019.01.21. 17:52
Szép estét mindenkinek. Smile

2019.01.21. 16:34
Szép délutánt, kellemes alkotást kívánok mindenkinek! Tibor Cool

2019.01.21. 15:01
Kellemes napot kívánok szeretettel ! Smile

2019.01.21. 12:20
Szép napot mindannyiunknak! Rose Heart

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: horvathliliana
» Online vendégek: 3
» Online tagok: 0
Cikk hierarchia
Bige Szabolcs Csaba: Syrinx és kithara


Kirándulás az ókori zene világába.

A mai fejlett technika és bonyolult elméletek mellett hihetetlennek tűnik, hogy több ezer évvel ezelőtt már kifinomult zenei kultúra létezett. Pedig így volt Görögországban. Kórusok, fúvós- és pengetős hangszerek szórakoztatták a műértő közönséget. Magának a zenének a gyakorlása, az előadások módja és mikéntje azonban nem volt hozzáférhető csak a beavatottak részére. Titkok és tiltások övezték, mint a misztériumok szerves részét. Aki pedig ezeket megsértette súlyosan meglakolt érte.
A zenét azokban az időkben a gyógyítás szolgálatába állították. Bővebb ismeret Püthagorasz iskolájával kapcsolatban szerezhető. Ő egészen messze ment, hitt a világ alapvető zeneiségében. A mitológia legendás dalnoka Orpheusz, aki zenéjével lecsillapította a vadállatokat, táncra indította a sziklákat, megállította a folyókat.
A zene az élet minden területét átjárta, és nem volt kivétel egyetlen város, vidék, vagy gyarmat sem.
Sok mitológiai jelenet fűződik a zenéhez, a hangokhoz. És a mindennapi élez minden mozzanata.
Például a falusi élet tevékenykedése kapcsán sokféle dal született – említik a feltárt források (!) – A falusi ünnepeket, mint azóta világszerte, dal és tánc kísérte. Léteztek munkadalok is, melyek szövege fennmaradt. Sajnos a dallamra csak következtetni tudunk, vagy még azt sem. Mindenesetre a szövegekből a ritmus kiolvasható!
A zene erkölcsi kategória is volt, mely az ember életének, létének egészét átfogta a költészettel és a testmozgással, a belső tartással együtt. A zene gyakorlása, bemutatása a nemzeti élet nagy eseményeihez kötve jelent meg. Versenyeken mutatkoztak be a közönség előtt. A panhellén szellem hordozói voltak.
Külön kategória a héroszokat és isteneket dicsőítő énekek, a himnuszok.
Mint említettem a zene a görög élet minden területét áthatotta. Része volt a gyermekek nevelésének, része volt a kultuszok megnyilvánulásainak, szerepe volt a hadi életben, a társas együttlét egyes eseményeiben, a nász, a temetés szertartásaiban. A nemzeti ünnepeken gyakran a legfontosabb programként éppen a zene szerepelt.
Az elmélet képviselői a görögség egészére és különösen az ifjúság nevelésére gyakorolt hatása miatt, különös figyelmet fordítottak a zenére.
Így Püthagorasz és követőinek a megállapításai, hogy a hang milyensége húrok hosszúságának és rezgésének eredménye, alapjában véve ma is helyes.
A két fő hangszer – a kithara és az aulos – valamint a különféle hangsorok egyfajta jellemmel, ethos-szal rendelkeztek. Egyesek hasznosak, nemes érzelmeket keltenek, megnyugtatnak. Mások károsak, mert elpuhítanak, vagy éppen izgató hatásúak.
Ha megnézzük a hangszereket sok meglepő dolgot tapasztalhatunk.
Lássuk először a pánsípot, syrinx nevet viselő sípot. Egyike a legősibb hangszereknek. Ha az elvágott, üreges nádszálba belefúj a szél, hangot ad. És nem is akár milyent. Pásztorunk ezt utánozta. Egyre ügyesebben használta, sőt többet is összeközözött, hogy változatosabb dallamot csikarjon ki a sípjából.
Pán isten készítette az elsőt. Bár isteni szülők gyermekekén jött világra – Hermész gyermeke -, nem vágyott az Olümposzra, sokkal jobban érezte magát az árkádiai vidék egyszerű juhászai, vadászai és méhészei között, és nem szerette, ha megzavarták. A mitológia így említi: Syrinx, Ladon folyóisten leánya, Árkádia egyik nimfája gyakori résztvevője volt Artemisz vadászatainak, és az istennőhöz hasonlóan ő is szüzességi fogadalmat tett. Egy napon Pán, a pásztorok istene meglátta Syrinx nimfát, amikor az a vadászatból tért éppen haza. Ellenállhatatlan vágy fogta el a lány iránt, és kinyújtotta a karját felé, hogy megsimogassa. A nimfa visszahőkölt, majd futásnak eredt, az isten utána. Menekülés közben a Syrinx az istenekhez imádkozott, és amikor a Ladon folyóhoz ért, atyjához, a folyó istenéhez fordult. Pán majdnem átkarolta a derekát, ám atyja a nimfát náddá változtatta, és így Pán csak a nádat találta meg. Pán csüggedten különféle hosszúságú nádszálakat tördelt le, majd összekötötte és ezekből született a pánsíp, más néven a syrinx. Más változat szerint Pán sokat üldözte a zenei nimfák egyikét, Syrinx-et; a nimfa elbújt a nádasban, Pán utána nyúlt, a nimfa azonban szerencsésen megmenekült; Pán nagy hevében csak egy nádszálat fogott meg, ebből készítette az elmenekült Syrinx emlékére az első flótát.

"Pánsíp (syrinx), ősrégi pásztori hangszer: különböző hosszúságú és hangmagasságú (oldalnyílás nélküli) sípokból álló köteg, melynek tagjai viasszal, vagy fonadékkal vannak egymáshoz erősítve, oly módon, hogy felső végük rézsútos vonalban egymás mellé kerül s így a dallam követelményeihez képest a száj mentén végig csúsztatható" – írja a lexikon.

Itt van a titok! Aki nem ismerte a készítés csínját-bínját, nem tudott ilyen szépen hangzó sípot készíteni. Ez a titok pedig a viasz. Több-kevesebb viaszt téve a csövekbe, más-más hangmagasságot lehetett elérni. Ezt a titkot csak a beavatottak ismerhették…
A másik csodálatos hangszer a kithara, a művészlíra. Feltalálója Hermész, aki teknőcpáncélból és antilop-szarvból készítette az elsőt. Felépítése egyszerűnek tűnik. Áll egy testből, és két karból, melyek azonos síkban fekszenek. A két kart keretléc köti össze. A húrokat pengetővel szólaltatták meg.
Hermész Zeusz és Maja nimfa gyermeke, aki titkos nászban fogant és születése is titokban történt, az éjszaka megfogant gyermek még napkelte előtt világra jött. Édesanyja, a szelíd nimfa megmosdatta, pólyába tette, és maga mellé véve kimerülten elaludt. A gyermek valahogy kimászott a pólyából, és a lábán nőtt szárnyai segítségével elrepült Thesszália földjére és ellopta Apollón teheneit. Ez alatt egy teknősből, és egy megölt tehén beleiből elkészítette hangszerét. Gyorsan visszairamodott anyához, és bebújt a pólyába. Apollón azonban észrevette a lopást és legott Maja nimfánál termet visszakövetelni a csordát. Maja mutatta, hogy a pólyában alszik a gyermek, nem követhette el a lopást. Ezen aztán összevesztek, hogy még Zeusz is felfigyelt rá, pedig ő jól látta mit tesz Hermész az éj leple alatt. Hármójuk hangos vitáját egyszerre csak elnémította egy gyönyörű lágy dallam. Hermész muzsikált lantjával. Apollón megbabonázva hallgatta és annyira megszerette, hogy cserébe a líráért Hermésznek adta a teheneket.
De mitől olyan csodálatosan szép a kithara hangja? Figyeljük meg a különös, egyedülálló díszítést a két karon. Döbbenetesen emlékeztetnek a belsőfül alakjára. Érdemes megtekinteni.
Véletlen lenne?
Vagy valóságos akusztikai ismereteik eredménye?
A tudomány még nem döntötte el.

Bige Szabolcs Csaba
2720
bigeszab - 2019. január 03. 12:37:14

Kedves Diána!
Örülök, hogy olvastad a cikkemet és megnyerte a tetszésedet. Nagy csodálója vagyok a görög kultúrának, így született ez az esszé.
Üdv: Szabolcs

6149
Dianab - 2019. január 01. 16:06:37

Nagyon tetszett a forma és a tartalom is. Végig sikerült fenntartani a figyelmet és érdekes információkat adott át. Köszönjük, hogy megosztotta!

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.