Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.07.21. 11:35
Töröltem Rita.

2019.07.21. 08:33
Kedves Józsi! Kérlek töröld a Levél családomnak történetemet, légy szíves! Köszönöm szépen Rita Smile

2019.07.21. 06:26
Jó reggelt, szép vasárnapot kívánok mindenkinek! Smile Coffee cup Rose

2019.07.21. 01:15
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.07.20. 23:24
Szép estét mindenkinek! HeartMiklós

2019.07.20. 16:24
Kellemes délutáni pihenést kívánok ! Heart

2019.07.20. 12:55
Szép napot és Jó hétvégét mindenkinek! Smile Coffee cup

2019.07.20. 10:10
Mindenkinek kellemes hét végét kívánok! Smile Rose

2019.07.20. 08:37
Kellemes szép nyári napokat és hétvégét Tinéktek kedves Holnaposok ! Etelka o Istvan Heart Rose In Love

2019.07.20. 08:26
Szeretettel kívánok szép,szombati napot mindenkinek! Jó pihenést a hét végére! Rose

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: mama
» Online vendégek: 5
» Online tagok: 0
Cikk hierarchia
Bige Szabolcs Csaba: Álljunk meg egy csöppet Csucsán


Akár vonattal, akár autóval utazunk végig a Körös völgyén felejthetetlen élményben lehet részünk csodálva a táj elbűvölő szépségét és felfigyelni a különlegességekre, régebbi és újabb történelmi események emlékeire. Emlékszem diákkoromban, amikor Váradról mentünk vonattal Kolozsvárra, mindig izgatottan álldogáltunk a vonatablak előtt, időben vegyük észre Körösrévnél a vízesést, s bár maga a barlang szája nem látható, de tudtuk, hogy valahol ott van a Zichy-barlang is. Tovább haladva a vasúti kocsi jobb oldali ablakán kitekintve megpillantottuk az erdélyi fejedelmek egyik sasfészkének romjait, Sebesvár maradványit, ott ahol a Veres patak egyesül a Sebes-Kőrössel. Előbb azonban, ha október elején visz arra az utunk, érdemes Feketetónál megállni, mert ott tartják a környék leghíresebb vásárát. Azt tartják, hogy aki egyszer odamegy, vásárfia nélkül haza nem megy! Valóban ritka ma már az ilyen sokadalom.
Tudatosan hagytam ki a táj legnevezetesebb pontját, a Csucsai-kastélyt. Tettem ezt azért, mert erről akarok bővebben tudósítani. Mi diákok és szüleink, rokonaink úgy neveztük Ady-kastély. Tudván tudtuk, hogy nem ő volt a birtokos, hogy az épület a Boncza családé volt, de azzal is tisztában voltunk, hogy Ady jelenléte, az hogy egyáltalán ott lakott, adta a kastély nimbuszát. „1915-1917 között Ady Endre és Csinszka (Boncza Berta) töltött itt a Boncza kastélyban felejthetetlen napokat” –írja a turista útmutató (Welcome to Romania).
A romantikusnak tűnő történet a legkevésbé sem romantikus. Sem az előzményei, sem a későbbi történések. Azt a szűk három évet pedig hagyjuk meg a költő óriásnak és Csinszkának!
A történet Boncza Miklóssal, a korabeli híres ügyvéddel kezdődött, aki ügyes tőzsdézésének eredményeképpen meggazdagodott. Ki is ő? Egyenes ági leszármazottja Izabella királynő kegyeltjének, aki kora hírneves alkimistájaként vívta ki a királynő kegyeit. Gyulafehérváron élt Lengyelországból hozott feleségével. Miklós édesapja (Boncza Elek) - aki gróf Bánffy Miklós jogtanácsosa és tiszttartója volt - feleségével (szőkefalvi Nagy Jozefina) együtt életét vesztette, amikor Bánffyhunyadot 1848-ban feldúlták az oláhok. Miklós testvérei közül Malvinát Bánffy grófék nevelték fel, férjhez ment Kováts Károlyhoz, aki Olaszországban Garibaldival harcolt, a gróf jószágigazgatónak fogadta fel előbb Zentelkén , majd a csucsai birtokán.
Miklóst Berta nevű nővérével egyik anyai nagybácsi vette magához. Időközben Berta is Csucsára került, aki itt férjhez ment a járási főszolgabíróhoz, törökfalvi Török Károlyhoz.
A könnyebb érthetőség kedvéért számozzuk meg a Bertákat, mert három is volt belőlük. Így haladva tovább, folytatom: 1. Boncza Bertának és Török Károlynak négy gyermeke közül a felnőtt kort Berta (2) és Károly érte meg. Komoly kártyaadóságai miatt az apa öngyilkosságot követet el árván hagyva két kiskorú gyermekét és özvegyi sorsa ítélve feleségét. Miklós volt az, aki felkarolta nővérét és annak kicsi gyermekeit. Bertát (a másodikat) Pesten neveltette, ahol tanítónőképzőt végzett, aztán a friss diplomás, húsz éves 2. Bertát feleségül vette a közel ötvenéves Boncza Miklós, saját nagybátyja.
Térjünk vissza Miklósra. Gyermekkorát, korán árvaságra jutván, Bágyon töltötte nagybátyjánál. Nagyenyeden tanult, s mivel anyagiakban szűkölködött, szolgadiákként tartotta fenn magát. Ezután Pestre került, ahol elvégezte a pesti jogakadémiát, ügyvéd lett és Pesten nyitott ügyvédi irodát. Aktívan részt vett a politikai életben, több alkalommal is megválasztották országgyűlési képviselőnek, mikor is Marosvásárhelyt képviselte. Tanítónőképzős unokahúgával – Berta kettővel - gyakran látogatott Csucsára, és az idősödő, már agglegénynek számító férfi heves (bűnös) szerelemre lobbant a nálánál huszonnyolc évvel fiatalabb unokahúga iránt. A családi legenda szerint Berta beleegyezésének azt a feltételt szabta, hogy Miklós építsen számára várat a sziklára, a Kőrös felett. Megígértetett és felépíttetett, a munkálatokat Alpári Ignácra bízva. Frigyüket sok akadály gátolta. Elsősorban az anyai tilalom, hiszen saját édes öccse kérte feleségül a leányát! Továbbá a korkülönbségen túlmenően a „vérfertőzés” tilalma is. Törvény tiltotta a másodfokú rokonok házasságát. Boncza Miklós azonban nem azért volt országgyűlési képviselő, hogy meghátráljon az akadályok előtt. Megszerezte a királyi jóváhagyást és 1893. július 4-én örök hűséget esküdtek a főváros Kálvin téri református templomában. Tanúja nem más volt, mint maga a miniszterelnök, Wekerle Sándor, és a főváros főpolgármestere, Heltai Ferenc. A fiatalasszony hamar áldott állapotba került, de a szülés tragédiába fordult. Miklós óhajának engedve a csucsai kastélyban hozta világra gyermekét. Egy, Csinszka szavaival élve, „groteszk lányt” a várva várt fiú helyett. A primitív falusi bába okozta fertőzés következtében vérmérgezésben, gyermekágyi lázban 10 nappal a szülés után Boncza Berta (2) meghalt. Semmelweis óta ez bűncselekmény!
A leányt Berta névre keresztelték, immár a harmadiknak ezen a néven. Apja árvaházba akarja adni, de nagymamája, aki egyszemélyben a nagynénje is, első Berta magához veszi, és neveléséről gondoskodik. Öccsével, Miklóssal minden kapcsolatot megszakít. Berta (3) előbb egy pesti nőiskolába tanul, majd Svájcba küldik, a Genfi tó partján levő Lutryba. Innen kezd levelezni Ady Endrével (1911).
Boncza Miklós a tragédia után többé nem nősült meg, hanem Pestlőrincre költözött titkárnőjéhez, Erlesbeck Kamillához, aki szeretettel ápolta haláláig 1917. január 5-ig. Kamilla gyermekgondozónő volt Pestlőrincen. „Távoli rokon” – mondták akkoriban az álszent ismerősök.
Kamilla így emlékszik egy 1958-ban rögzített beszélgetés alkalmával:
- Boncza Miklós „nagybátyám” szeretett engem, szüksége volt rám. Én derítettem fel, vigasztaltam, amikor Csucsárol Pestre költözött. Én űztem el belőle a haragot, amely egyre nőtt benne a költő iránt.
Pestlőrincen temették el és temetésén ott volt mindenki, aki számított az akkori közéletben.
Végrendeletében egyedüli örökösként Csinszkát jelölte meg. Törvényem kívüli leányára, Gurgacsinszky Emíliára egyetlen fillért sem hagyományozott. Ez a gyermek egy belvárosi masamódhoz fűződött románc eredményeként született, s akiről egyébként jó apaként gondoskodott életében.
A Boncza képhez még hozzátartozik politikai hitvallásának említése is: „Nem illünk ide, Európa szívébe. Az európai civilizáció munkásokat és becsületes hivatalnokokat kíván, nem címeket és négyes fogatot.”
A Boncza Berta (3) és Ady Endre között szövődő szerelem, minden apai tilalom ellenére is végül házassághoz vezetett. 1915. március 27-én tartották az esküvőt. Házasságuk rövid életű volt Ady betegsége egyre súlyosbodott, amihez valószínűleg az akkor dühöngő spanyoljárvány vírusa is hozzájárult, s 1919. január 27-én a városligeti Park szanatóriumban földi pályafutása véget ér.
A két Berta férjükhöz fűződő forró, de rövid ideig tartó szerelmének tanúja a csucsai kastély életében új szakasz következett, bár a szerelem, s a szenvedélyek hullámverése ezt is továbbkísérte.
Csinszka férje halála után többé nem tért vissza születésének és házasságának helyére. Ekkor már a falu román megszállás alá került, és az özvegy nem kérte a román állampolgárságot, sőt a kastélytól is meg akart válni.
Ady már csucsai évei előtt barátságot kötött a Román Nemzeti Párt élharcosával, a költő Octavian Gogával . Mikor Szegeden bebörtönözték, lelkesítő levelet küldött neki. Goga erre így válaszolt: "Igen tisztelt barátom! Megindítottak kedves sorai. Magányomban, hova a hivatalos Magyarország küldött, és övéim egy része fájó közönnyel kísért, nemes barátságának jelei nagyon kellemesen érintettek. Mihelyt szerét tehetem, eljövök Budapestre, hogy kezét szoríthassam. Üdvözli: Goga Octavian." Ady a Világ című lapban írt erről, az olvasok elé tárva a történetet: „Goga isteni diadallal vonult be tömlöcébe.” Később a társadalmi élet fondorlatait, buktatóit jól ismerő költő óvóan szól román barátjához: „Vigyázzatok; hátha most olyan valakivel köttök kötést, ki soha még nem rajongott, s akinek a psychopátia törvénye szerint sem lehet már soha módja se csalódni, se vezekelni…” A későbbi, évtizedek múlva bekövetkező történések igazolták Ady aggodalmát.
Boncza Berta – Csinszka – ehhez az Octavan Gogához fordult levélben, hogy vásárolná meg a kastélyt. Goga megtekintette a kastélyt, s látta, hogy az nagyon leromlott állapotban van. A háború többször átviharzott felette, előbb a román megszállók, majd Kun Béla Vörös hadserege, amihez járult még a helybeliek fosztogatása is. Goga 280 000 magyar koronát ajánlott érte. Később azonban egy új törvényre hivatkozott, amely kimondja, hogy Erdély területén semmisnek nyilvánítanak minden adóságot, mely birtokvásárlással kapcsolatos, és ezért a kialkudott összegnek csupán töredékét fizette ki.
Goga első felesége Hortensia Cosma Erdély leggazdagabb románjának, az Albina bank igazgatójának volt a leánya. Házasságuk azonban nem állta ki az idő próbáját, bár a pénz vonzereje nem volt elhanyagolható. Az történt ugyanis, hogy Goga beleszeretett a híres énekesnőbe Veturia Muresanba. Idilljük 1909-ben kezdődött, amikor Olaszországban találkoztak, majd vele látogatta meg 1919-ben a csucsai kastélyt, (s nem a nejével, Hortensiával!). Goga egyre emelkedett a politikai ranglétrán, hamarosan pártvezér lett Iuliu Maniu mellett. Veturia, aki ekkor még egy ortodox pap felesége volt, s maga is papleány, kedveseként kísérte a költőt, aki őt kedveskedve „duduca” (kisasszonyka) néven becézte.
A szépsége a dolognak, hogy Octavian Goga is papgyerek, édesapja a Rasinari paróchia ortodox papja. S bár romantikus időt töltöttek a kastélyban áldozva a szerelem oltárán, Veturia mégis ellenezte a vásárlást. Goga válasza így szólt: „Egy özvegyet nem szabad visszautasítani, különösen, ha ez Ady Endre özvegye. Megvásárolom ezt az ingatlant, hogy ajándékba adhassam valakinek!”
Az épület romos állapotára való tekintettel átépítették és kibővítették. A csipkézett falat teljesen elbontották, helyébe brancoveni stílusú építmény került, így most ez egy széles verandás, emeletes épület lett, mely a Kőrösre néz. Az újra nősült Goga és új felesége - Veturia – állandó székhelye lett a felújított kastély. Az udvaron, a kastéllyal szemben található egy másik, szerény épület is - Ady lakott itt. Madam Goga ebben rendezte be a cselédség szobáit (!) A kastély gazdagon berendezett szobáiban, ahol látható többek között az akkori perzsa sahtól ajándékba kapott faliszőnyeg, valamint vagyonokat érő tárgyak, berendezések, könyvek. Mutogatnak egy kanapét, aminek a huzatát a külügyminiszter égette ki a szivarjával, amikor finom konyakkal kínálták, valamint egy fiókos szekrénykét, melyet a magyar gyűlölő, Avram Iancu használt.
Goga és Veturia 1921. január15-én kötöttek házasságot, Mihail Eminescu születés napján. S így számukra kétszeres jelkép volt ez a nap. Gogát 1919-ben kultuszminiszterré nevezték ki, és ilyen minőségben elérte, hogy Veturia előző férje beleegyezzen a válásba, amiért cserébe püspöki kinevezést kapott. Ehhez segítséget nyújtott Dr. Petru Gruza is, Veturia jó ismerőse, barátja, mint az erdélyi Kormányzótanács tagja. Grozára később még visszatérünk…
Az esküvő nem minden botrány nélkül zajlott le. A volt férj püspöki kinevezése mellé a botránykrónika feljegyezte azt a szentségtörő tette, hogy Veturia a második esküvőjén ugyan azt a menyasszonyi ruhát viselte, mint amelyikben örök hűséget esküdött előző férjének. A Goga család nem is fogadta el soha ezt az újabb frigyet. Octavian édesanyja mindig is Hortensiát tartotta menyének. A házaspárnak gyereke nem született. Egy fiút, Csucsai Pétert neveltgyermeküknek tekintették, aki talán Ady falusi kalandjainak eredménye. A gyermek a kastély mosónőjének volt a fia. Benamy Sándor följegyezte, hogy a fiú „gyönyörű teremtés, tökéletes Ady-fej, haj, szem, bőr, testtartás.” Sorsa a kisemberéké: traktoros, majd kétkezi munkásként élt a II. Világháború után.
Goga költészete megsínylette a politizálást, az I. Világháború után már nem alkotott értékesebb műveket. Politikai ambíciói a szélsőséges eszmék felé sodorták. 1937-ben kormányt alakított, de 43 nap múlva II. Károly király feloszlatta. Miniszterelnöksége idején olyan rendeleteket hozott a kisebbségek, elsősorban a zsidók ellen, hogy „kis Hitlernek”, vagy a „román Führernek” nevezték el.
Álljunk meg egy szóra ezeknél a rendeleteknél. Goga kormánya állampolitikai rangra emelte az antiszemitizmust. Arra hivatkozva, hogy 1918 és 1924 között a zsidók ellepték Romániát, kihirdette az 1938. január 18-án kibocsátott 169-es számú rendeletet. Ezen rendelet előírja, hogy 20 napon belül minden zsidó köteles román állampolgársága bizonyítása végett a helyiség előjáróságnál az igazoló iratokkal megjelenni. Több mint 600 000 zsidó helyzetét vizsgálták felül és 225 222 személy esetében elutasították az állampolgárság megtartását. Ezek ideiglenes – egy évre szóló – személyi igazolványt kaptak, és „útlevél nélküli idegen állampolgárnak” nevezték őket. Közülük sokan elhagyták az országot, amit megsínylett a gazdasági élet.
A román király, II. Károly szerint a rendelet: „a frissen érkezett orosz és galíciai zsidókra" vonatkozott, „akik egyesek szerint 800 ezren, mások szerint 250 ezren vannak, akik valósággal ellepték a román falvakat, s akik nem jó elemet képeznek".
Goga kijelentette, hogy ezeket a „csavargókat” nem lehet román állampolgároknak tekinteni, és javasolta Madagaszkár szigetére való deportálásukat. A Goga-kormány külügyminisztere kijelentette: „Sürgősen ki kell takarítanunk házunk táját, fölösleges tovább tűrnünk ezeket a szemeteket!”
Veturia az esküvő után - férje határozott kérésére – visszavonult a nyilvános szerepléstől. Érdeklődési köre az új idők szele szerint a hatalom birtokosai felé fordult. Goga halála után – 1938. május 7 - gyakori vendég lett nem máshol, mint Ion Antonescu környezetében, kinek feleségével közeli barátságra lépett. A fővárosiak rögtön szerelmi háromszögről suttogtak. Hogy volt-e ennek valóságalapja vagy sem, utólag nehéz eldönteni, de tény, hogy Veturia a diktátort minden Hitlerhez vezető útjára elkísérte - mint hivatalos tolmács.
Hitler régebbről, még a Wagner előadásokról ismerte Veturia hangját, és sokra tartotta. Persze a kitűnő német nyelvtudás is segítette abban, hogy Antonescu kíséretében a Führer közelébe kerülhessen. A román csalogányból így lett „Hitler csalogánya”.
Ezzel nem ért még végére közel sem madam Goga története. Az Antonescu ellen indított perben őt is háborús bűnösséggel vádolták, és be is börtönözték. Egyesek tudni vélték, hogy úgy Hitlernek, mint a nyugati hatalmaknak, s később a KGB-nek is szolgált információkkal .
A háttérből valaki – valószínűleg Dr. Petru Groza és/vagy a KGB – közbelépett és Veturia nevét törölték a háborús bűnösök listájáról, megszüntették ellene az eljárást, és visszatérhetett Csucsára. Nem csoda, hogy Groza ezt megtehette, hiszen I. Mihály 1945. március 6-án őt, Moszkva megbízható emberét nevezte ki miniszterelnöknek. A király kényszerű beleegyezésének rögtön meglett a "méltó jutalma", ugyanis Sztálin már 8-án "visszaadta" Grozának Észak-Erdélyt.
Okos, előrelátó nő volt a hajdani művésznő. Például még 1940-ben felkereste egy kosár élelmiszerrel Gh.Dej kommunista, munkásmozgalmi vezetőt a lágerben, ahol fogva tartották. „Kíváncsi voltam, hogy néz ki egy vad kommunista.”- magyarázta később tettét. Nem veszett kárba a fáradság, mert Gh. Dej lett 1944 után a kommunista párt első embere, miniszterelnök és az Államtanács elnöke Romániában.
A csucsai kastélyt a költő Octavian Goga tárgyi emlékeivel berendezve emlékházzá, emlék múzeummá minősítette át az özvegy, és a román államnak ajándékozta 1967-ben. Férje sírhelyére hatalmas mozaikfalat építetett. A muranói mozaik lapokat maga helyezte el a tervrajz alapján. Húsz évig épült a Goga-mauzóleum, ahová 1979-ben bekövetkezett halála után Veturiát is elhelyezték. Eredetileg Constantin Brâncuşi szobrászművészt kérte fel a mauzóleum elkészítésére, de végül egy másik építészre került a választás.
A költő unokaöccse arról panaszkodott emlékirataiban, hogy neki és édesapjának rengeteg zaklatásban, üldöztetésben volt része, mert a Goga név a hatalom előtt rosszul csengett. Veturia volt az egyedüli Goga, akit a kommunista rendszer, nem hogy nem zaklatott, hanem elfogadott, sőt támogatott.

Bige Szabolcs Csaba


A kastély utóélete

Veturia Goga, az özvegy 1979-ben bekövetkezett halála után az épület sanyarú sorsra jutott - 25 évig nem volt benne fűtés, a fa részekben gombásodás állott be, s ezeket a felújítás során csak nagyon nehezen tudtak leküzdeni.
A Kolozs megyei önkormányzat mindent megtesz az intézmény fenntartása érdekében, anyagi támogatással is próbálja segíteni az intézményt, hisz a pár lejes belépőkből még a működtetést sem tudnák fedezni, nemhogy a fejlesztését. – jelentette ki a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke.
A Boncza-kastély melléképületében 1968-ban nyílt Ady Endre-emlékkiállítást 2014-ben a csucsai múzeum és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum közötti együttműködés révén újították fel. Ady Endre és Csinszka, Csucsán éltek az emlékkiállítás helyszínéül is szolgáló fehér házban.
Remélni lehet, hogy az Ady-ház gyakran felkeresett zarándokhelyévé válik a Budapest és Kolozsvár között utazó magyarországi és erdélyi magyaroknak!


Szójegyzék:
A Zichy barlang a Királyerdő hegységben, a Sebes Körös bal partján és annak szorosában található, 1903-ben a bejárat berobbantásával nyitotta meg Czárán Gyula.
gróf losonczi Bánffy Miklós (1801 -1894) – erdélyi főúr, főpohárnok, családfáját egészen IV Béla nádoráig, Tomaj Dénesig vezette vissza, aki besenyő fejedelmektől származott, s így a család a legrégebbi nemzetségek között tartható számon.
Zentelke - A 15. századtól a Bánffyak tulajdonát képezték, 1538 után a lakosság áttér a református hitre. Ikerfaluról van szó tulajdonképpen, mert a Kalota-patak kettéválasztja a települést, a bal parton levő részt Szentkirálynak, a jobb parton levőt pedig Zentelkének hívják
Bágy – falu a Székelyföldön, Homoródszentmárton községhez tartozik, lakosainak száma a 2002-es adatok szerint 214.
Alpári Ignác (1855 – 1928) – műépítész, a millenniumi épületegyüttes (Vajdahunyad vára), és több budapesti bank épületének építője, a mintegy százötven alkotása a történelmi Magyarország egész területén megtalálhatók.
Mátyás Ferenc: „Ady és Csinszka a lőrinci Boncza-házban” Irodalomtörténeti szemelvények 1958, 01, 65-66 o.
Kenyeres Zoltán: „Kockára tett élet” – kézirat.
Czeizel Endre: „Ady Endre családfájának és sorsának értékelése” (kortarsonline.hu)
Octavian Goga román költő, drámaíró, antiszemita politikus, miniszter (1919–1920, 1926), a Román Királyság miniszterelnöke (1937–1938). Egy ideig Ady Endre barátja volt; Ady halála után megvásárolta a csucsai kastélyt
Iuliu Maniu – erdélyi román politikus, a nevéhez fűződik a hírhedt Maniu-gárda, és sok magyar legyilkolása.
Avram Iancu - vezetője volt azoknak a csapatoknak 1848-ban, melyek célul tűzték ki az erdélyi magyarság kiirtását. A népirtás a következő forgatókönyv alapján zajlott le: a felkelők előbb fenyegetésekkel, meg ígéretekkel fegyverletételre bírták a lakosokat, majd legyilkolták őket.
M. Eminescu (1850 – 1889) – a legismertebb román költő.
Petru Groza, dr. román politikus, Románia miniszterelnöke, majd az Államtanács elnöke. Kommunista politikusokat védett ügyvédként a királyi Románia bíróságain.
Livia Dandara: Atitudinea României în cadrul discutiilor internationale privind situatia evreilor din Europa (1938-1939). Anale de istorie 1986, 4 sz., 114 o.
Ion Antonescu (1882 – 1946) - román katonatiszt, diktátor, háborús bűnösként ítélkeztek felette és kivégezték.
Virgil Lazar – romanialibera.ro 2009. okt. 16
Pap Melinda • 2017.(https://kronika.ro/kultura/otveneves-a-csucsai-muzeum-folytatodik-a-pereskedes-az-ady-endre-altal-is-lakott-boncza-birtokert)

6191
Magdolna43 - 2019. május 31. 20:08:14

Kedves Szabolcs!
Köszömöm jókívánságodat,
Magdi

2720
bigeszab - 2019. május 31. 12:59:00

Köszönöm kedves Magdi a jelentkezésedet.
Utólagosan - 8 napig érvényes - küldön névnapi jókívánságaimat!
Szeretettel: Szabolcs

6191
Magdolna43 - 2019. május 29. 13:50:00

Kedves Szabolcs!
Hálás köszönet érte, hogy olvashattam ezt a nagyszerű írásodat.
Szeretettel gratulálok,
Magdi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.