Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Bazsó Ádám: FILMAJÁNLÓ: Andrzej Żuławski: Na srebrnym globie (On the Silver Globe/A fehér bolygó)


Andrzej Żuławski (Birtoklás, A legfontosabb a szerelem, Hűség) sokak számára ismeretlen vagy kevéssé ismert rendező lehet, mivel alkotásai nem (a többnyire Hollywood által) meghatározott fősodorba tartoznak, nem sorolhatóak a könnyen emészthető darabok közé. A jelen cikkben a rendező egyik meglehetősen korai filmjét igyekszem bemutatni. A fehér bolygó (Az ezüstbolygón) című alkotás a rendező rokonának, Jerzy Żuławskinak Hold-trilógiája alapján készült, amely Magyarországon 1922-ben jelent meg, Szegeden (Ezüstös mezőkön-Holdregény címmel).





Két űrhajó hagyja el a Földet, abban a reményben, hogy egy másik planétán megtalálhatják az emberiség által már rég elvesztett szabadságot, ahol mindent az alapoktól kezdhetnek újra. Bár Otamor kapitány és legénysége rakétájukkal a Földtől távoli fehér bolygóra zuhan (amely a könyvben még a Hold Földről nem látható oldalaként kerül bemutatásra), hárman túlélik a katasztrófát (Martha, Piotr és Jerzy). A másik űrhajó megsemmisül. Egyes-egyedül küzdenek a hirtelen rájuk szakadó magánnyal, a valóban végtelen távlatokat nyitó szabadsággal, amelynek azonban nincs tartalma (értelme). Maguk-választotta sorsuk egyre inkább a kétségbeesés és az őrület felé sodorja őket. Jerzy túléli két társát, folyamatosan készíti filmfelvételeit. Megörökíti, amint a három civilizáció-alapító utódai egy, az őskorihoz nagy mértékben hasonlító („primitív”) társadalmat hoznak létre, amelyben hamar megjelennek a hatalmi hierarchizálódás és a vallási hiedelemképzés folyamatai. A hamarosan több csoportra (kasztra) szakadó törzs tagjai istenként tisztelik a csak „Öregember”-nek nevezett Jerzyt, aki egyre nagyobb riadalommal és kiábrándultsággal szemléli az általa és már rég halott sorstársai által elindított evolúció alakulását. Végül önkéntes száműzetésbe vonul a hegyekbe, ahol annak idején űrhajójukkal lezuhantak. Élete végén egy még működőképes szondába rejti felvételeit és kilövi azt a Föld irányába. A szonda szerencsésen megérkezik a Földre, a csillagász Marek a dokumentáció megtekintése után (részben szerelmi bánata okozta kiábrándultsága hatására) úgy dönt, hogy ő maga is útrakel az idegen bolygóra.
Marekot megérkezése után a fehér bolygó törzsének tagjai az „Öregember” reinkarnációjának hiszik és mindenhatóként tekintenek rá (egyfajta „messiást” látnak benne). Vezetésével bevonulnak a „sern”-eknek nevezett szárnyas, humanoid lények városába. A sernek telepatikus úton képesek kommunikálni és irányítani az embereket, ennek segítségével már régóta befolyásuk alatt tarják és terrorizálják őket. Az emberek démonokként félik a „repülő szörnyetegeket”, amelyek ellen csak nagy nehézségek árán tudnak védekezni. (A sernek és az emberek kereszteződéséből új, hibrid faj is születik.) Marek és a bennszülöttek harcosai óriási erőfeszítések után legyőzik a szárnyas lényeket. Visszatérve a törzs lakóhelyére, annak tagjai megkövezik, majd keresztre feszítik a tervükről mit sem sejtő Mareket, aki így tölti be véglegesen messiási elhivatását és szerepét.
Az időről-időre Franciaországban élő és dolgozó Żuławskit előző filmjének (a Romy Schneider főszereplésével készült A legfontosabb a szerelemnek) sikere hozzásegítette ahhoz, hogy a kommunista Lengyelország kulturális vezetése engedélyezte számára egy tetszőleges tematikájú film létrehozását. Żuławski örömmel vágott bele rég dédelgetett projektjének a megvalósításába, amely a korábban már említett Hold-trilógia filmre ültetése volt. A film előkészítése, majd a forgatási munkálatok több, mint két évig tartottak, 1975-től 1977-ig (más leírások szerint 1976-tól 1978-ig). A jelenetek felvétele számos helyszínen zajlott, például a lengyelországi wieliczkai sóbányákban, Alsó-Sziléziában, a Tátra-hegységben, a Balti-tenger partvidékén, a Kaukázus hegység grúziai területein, a Krím-félszigeten és a Góbi sivatagban (Mongóliában). A lengyel cenzúra azonban még a munkálatok befejezése előtt elrendelte a forgatás leállítását (a költségvetési keret túllépésére hivatkozva), valamint valamennyi kellék és már meglévő filmtekercs megsemmisítését. Żuławski visszatért Franciaországba, míg a stáb tagjainak sikerült megmenteniük a filmanyag és a kellékek egy részét. A rendező végül egy évtized elteltével „fejezte be” A fehér bolygót, a cselekmény le-nem-forgatott részeit pedig saját narrációjával pótolta, ebből adódik az alkotás töredékessége és lezáratlansága. A film ősbemutatója az 1988-as cannes-i nemzetközi filmfesztiválon volt.



A fehér bolygó esztétikai kidolgozottsága megdöbbentő, vizuális elemeinek összjátéka mély benyomást tesz a nézőre. (Például az embertörzs tagjainak ruha- és hajviselete, az arc- és testfelületek dekorációja, a tájábrázolás univerzalitása és sejtelmes-fenyegető atmoszférája.) A szinte kizárólag kézikamerával felvett jelenetek dinamikája és sebessége olykor szinte hisztérikussá fokozódik. Ez főként a film második felében, Marek megérkezése után válik jellemzővé, csupán néhány pillanatnyi pihenőt engedélyezve a befogadónak. Az egyes jelenetekben és a mű egészében is a dialógusok dominálnak, amelyek nagy mennyiségű filozófiai mondanivalót igyekeznek közvetíteni a néző felé. Ennek feldolgozása, de már csak a befogadására tett kísérlet is erős koncentrációt igényel és komoly érdeklődést feltételez. A történet alapvetése és kiindulópontja Zsoldos Péter magyar író sci-fi-trilógiáját juttatta az eszembe (A Viking visszatér, Távoli tűz, Az utolsó kísértés – Avana-trilógiaként is ismert). Ebben egy Földről érkezett űrhajós, Gregor Man a Tau Ceti csillag Gáma nevű bolygóján reked, majd a bolygó egyik városállamának vezetője lesz. Tevékenyen alakítja annak történelmét, bár jó szándékú döntései sokszor végzetes következményekkel járnak, előre nem látható eseményekhez és súlyos katasztrófákhoz vezetnek. Megemlíthető még Arkagyij és Borisz Sztrugackij Nehéz istennek lenni című könyve is, amelyből legutóbb Alekszej German készített filmes adaptációt – ez 2014-ben került bemutatásra.
Nagy vállalkozás A fehér bolygó, vallás- és társadalomkritikai monumentum, amely torzó-formában is mindörökre ott fénylik a filmtörténet egén, inspirációul és kiindulópontul szolgálva újabb művek születéséhez.

A film trailere:


Bazsó Ádám
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.