Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.01.18. 23:46
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.01.18. 23:46
Az ÚJ Verselő vers cím és Tollforgató cím: NAPLÓ. Várjuk írásaitokat a címhez kötődő verseket és prózai alkotásokat.

2019.01.18. 23:40
Imre, javítottam.

2019.01.18. 23:39
Margit, mindenkinek postáztuk a magazint.

2019.01.18. 19:19
Kellemes estét kívánok szeretettel Mindenkinek ! Heart

2019.01.18. 17:01
Este lett, kellemes pihenést és alkotást mindenkinek.

2019.01.18. 13:14
Szép napot mindannyiunknak! Smile Coffee cup

2019.01.18. 12:26
Szeretettel gratulálok a decemberi nyerteseknek! Örömmel olvastam mindet. Jók! Üdvözlettel

2019.01.18. 11:51
Kedves Józsi! Írd meg, kérlek, mi van a decemberi nyomtatott magazinnal, még nem lett postázva? Mert nem kaptam meg üdvözlettel Margit

2019.01.18. 07:20
Kedves Józsi... Szokásomhoz híven Holgernek neveztem Horger Antalt...kérlek javítsd már ki a 2019-re feltett utolsó versem címét Holgelről Horge... Bővebben

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: Zsoka111
» Online vendégek: 3
» Online tagok: 0
Cikk hierarchia
Bakos József: Megdöbbentő és ínycsiklandó finomságok

A kínai konyha rejtelmei
Amikor ázsiai konyháról hallunk, furcsa gondolataink támadnak. Egyesek idegenkednek ettől a gasztronómiai élménytől, pedig ha jobban megismerik az ott élő emberek életét, érzésvilágát és szokásaikat, meglepő tapasztalatokra tehetnek szert.
Egy Magyar ember számára különlegesnek számít egy Európán kívüli világ konyhaművészete. Ha cinikus akarnék lenni, akkor azt mondhatnám, hogy mi itt a jó öreg Kárpát medencében, hozzászoktunk a szaftos, zsírtól csorgó szép nagydarab húsokhoz, a sült krumplihoz, a gyorséttermek nem éppen egészséges, inkább praktikus és kényelmes világához. Persze tudom, hogy az átlagos hétköznapokon nincsen idő esténként hazaérve, még meleg vacsorát készíteni a család számára, de azért legalább a hétvégéken, ki kellene próbálni egy kis változatosságot.
A Brassói aprópecsenye és egyéb a gyomor számára jó kis nehéz, de valljuk be őszintén igencsak finom ételek helyett, kereshetnénk néha egy kicsit könnyebb receptet is. Ilyenkor a legtöbb ember számára nem a kínai konyha ugrik be először, hiszen amikor azt hallják, hogy fecskefészek, vagy száznapos tojás, akkor elég vad ötleteik támadnak, nem is beszélve a különböző tengeri herkentyűkről. Van, aki azt mondja az Ázsiai konyhákra, hogy ott azt, ami mozog megeszik, ami nem, azzal pedig fűszereznek. Ez részben igaz, de nem kell rögtön a legrosszabbakra gondolni. Ugorjunk hát neki, nézzük meg, hogy milyen is a Kínai konyha? Miket esznek ebben a tőlünk távoli világban?
A valódi kínai konyha � na nem az ami nálunk Magyarországon is megtalálható � hanem a tőlünk egy fél világra lévő igazi, változatosságával lenyűgözi azokat, akik valóban megismerik az étkezési szokásaikat és konyhaművészetüket. Az ország évezredeken keresztül a külvilágtól elzártan élt és fejlődött, ezért szakácsaik sem másolhatták a többi ország ételeit. Saját maguknak kellett eléggé kreatívaknak lenniük ahhoz, hogy változatossá tegyék napjaikat.
Bár a kínai emberek nagy része nem vegetáriánus, mégis nagyon sok zöldséget és gyümölcsöt építettek be az étrendjükbe. A természetet tisztelő és vele kiegyensúlyozott harmóniában élő férfiak, nők és gyerekek egész életükben ezt a szemléletet követve élnek. Ennek köszönhetően talán az ő konyhájuk a legegészségesebb, legkiegyensúlyozottabb és talán a legfinomabb is.
A kínai konyhát kétféle csoportra oszthatjuk fel, a fan-ra és a caj-ra. A különbség a kettő között az, hogy az előbbiek főleg gabonaféléket és egyéb keményítőben gazdag ételeket fogyasztanak, az utóbbiak viszont sok zöldséget és húst is. Az étkezésük abban is különbözik az általunk megszokottól, hogy nem nagy szelet húsokat és hatalmas halom köretet fogyasztanak, hanem apró falatkákra osztják fel legtöbbször az ételeiket, vigyázva arra, hogy az adagokban legyen megfelelő mennyiségű hús és zöldség is. A gyümölcsöket sem hagyják ki az ételeikből. Receptjeikből kitűnik, hogy a húsok mellé előszeretettel használják például a datolyát. Ezzel igazán különlegessé téve ételeik ízét.
Étkezéseik alkalmával fontos számukra, hogy megfelelő mennyiségű fan és caj ételt tálaljanak fel, gyümölcsökkel kiegészítve. Felhasználnak olyan különleges zöldségeket is, amelyeket egy átlagos európai ember, szinte soha sem használ, és valljuk be őszintén, nem is ismer. Ilyen, a lótuszmag, a bambuszrügy, vagy a gombák széles választéka, esetleg tengeri moszatok, amelyektől idegenkedünk. Emellett sok és változatos rizs étel is megtalálható náluk és a szója, amely szinte minden ételükben előfordul valamilyen formában.
Zöldségeiket nem főzik sokáig, mint nálunk, csak éppen megpárolva, szinte még ropogósan fogyasztják. A húsok közül, pedig előnyben részesítik a csirkét és a kacsát, esetleg galambot, vagy énekes madarakat, a főtt, párolt, vagy gyorsan és rövid ideig nagy lángon sütött apró sertéshúst, szemben az európai szokásokkal, ahol a paprikás, zsírban tocsogó jó kis sertéshúsokkal, szaftos csülökkel, vagy éppen egy kis véres beafstekkel is találkozhatunk.
Tejtermékeket és marhahúst, nagyon keveset fogyasztanak, tengeri állatokból készült ételeik viszont hihetetlenül változatosak. A különböző halakat, kagylókat, rákokat, vagy éppen békát, sütve, főzve, párolva és szárítva is fogyasztják, vagy ízesítenek vele. A rizs után, pedig a különböző tésztafélék is ismertek és népszerűek az országban.
A legtöbb ételt kis darabokra vágva készítik el, hogy pálcikával fogyasztható legyen. A mi evőeszközeink közül, csak a kanalat használják, a levesek elfogyasztásához, bár legtöbbször annak is csak a sűrű részét kanalazzák ki, a levét, pedig kiisszák étkezéseik során. Az ünnepi étkezéseken, csak kis adagokat szolgálnak fel, mert legtöbbször 10 � 12 fogást is feltálalnak a vendégeknek. Az asztaluk viszont nem olyan makulátlanul tiszta, mint nálunk, mert ha lecsöpögtetnek valamit, az nem számít igazán illetlenségnek, hiszen olyan ételeik is vannak, amelyeket kézzel esznek.
Egyes ételeiken megütközik egy európai ember, hiszen, ha medvetalp, vagy cápauszony levesről hallunk, az a mi fülünk számára eléggé megdöbbentő. De ugyanezt a hatást válthatja ki egy jól elkészített kölyökkutya, fülesbagoly, vagy kígyópörkölt említése is. A fecskefészek leves, vagy a száznapos tojás viszont, már elfogadottabb. A fecskefészek leves, drága ételnek számít náluk. A tengeri fecske fészkét főzik meg levesben, ami olyan becses ételnek számít, mint a színvonalas Európai éttermekben a pisztráng, vagy a homár. A száznapos tojás bárhol elkészíthető, csak ízlés és gusztus dolga elfogyasztani a száz napig hamuban érlelt kacsatojást.
Az asztalok terítéke legtöbbször evőpálcikából, evőcsészéből, porcelánkanálból és mártásos tányérkából áll. Az étkezések során a húsokat gyakran mártogatják pikáns, vagy éppen édes - savanyú szószokban. A kanállal legtöbbször csak tálalnak, az étkezéseknél, pedig alapszabály, hogy mindig a vendégeknek adja a házigazda, külön tálaló evőpálcikákkal, a legjobb falatokat. Abroszt általában nem használnak, étkezés előtt és után, pedig forró vizes törölközővel tisztálkodnak.
Hét közben általában tésztaféléket, rizst, zöldségeket fogyasztanak, és előszeretettel járnak étterembe is, mivel hasonlóan a mi kultúránkhoz nekik sincsen több idejük, mint a mi kis országunkban, vagy Európa más területein. A hétvége azonban családi körben, nyugodtabban és a családi tradícióknak megfelelő légkörben zajlik, húsételekkel és igazi változatos fogásokkal színesítve étkezéseiket.
Az italoknál a legfontosabb a rizsből készült pálinka és a több száz féle különleges ízesítésű zöld és fekete tea, amelyeket a hagyományaik szerint, nem modern vízforralókban melegített vízből készítenek, hanem cserépedényben forralják hozzá a vizet, majd az előmelegített cserépedénybe helyezett teafüvekre öntik. 5 � 6 percig lefedve áztatják, majd porcelán csészékbe öntve fogyasztják. Ismeretlen fogalom számukra a tea cukrozása és citrommal való külön ízesítése. Minden egyéb adalék nélkül a természetes teacserje levelek sajátos ízének élvezetét részesítik előnyben. Gyakran isznak jázmin, vagy egyéb virágszirom ízesítésű teát is. A teafüveket többször is felhasználják A kényesebb ízlésűek és a gazdagok az első főzetet ki is öntik, mert az még túl erős számukra. Szomjúság oltására leginkább ezt használják.
Ritkább, de előforduló szeszes ital náluk még, a bor is. Ez azonban legtöbbször kölesből, rizsfajtákból és gabonafélékből készül, aromásítva, mert a szőlő, nagyon ritka náluk.
Kína nagyobb városaiban azonban már jelen vannak a modern nyugati kultúrát követő konyhák is. Így már ott is terjednek az általunk is jól ismert szokások és ételeinket is fogyasztják, bár hagyományaikhoz még mindig erősen ragaszkodnak. Nem biztos, hogy jó hatással lesz mindez a kínai szakácsművészetre. Lehet, hogy inkább nekünk kellene eltanulnunk az ő kultúrájuk finomságait. Ételeik sokszor gyógyszerként is használatosak, bár a zsírban, cukorban és sóban szegény kínai konyha önmagában is egészségesebb, mint sok más társuk a világon. Ételeik elkészítése általában időigényesebb, mint egy egyszerű pörkölt összedobása, de megéri a fáradtságot megismerni a semmihez sem hasonlítható, különleges ízvilágot.
Rovatunkban, ezekből a receptekből próbálunk egy kis ízelítőt adni. Jó étvágyat hozzá!

Bakos József
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.