Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2017.11.24. 22:46
Jó éjszakát kívánok! Angel

2017.11.24. 21:51
Szia Katicabogár Smile Nem aludnod kéne már? Cool

2017.11.24. 21:48
Szia Miklós! Smile

2017.11.24. 19:47
Szép jó estét mindannyiunknak! Smile

2017.11.24. 17:01
Kelemes estét kivánok ! Smile

2017.11.24. 13:55
Ó, de jó lenne Jégmadár!! Előbb is szólhattál volna... Nagyon sajnálom, hogy nem lehetek ott! Sleepy

2017.11.24. 12:59
Szép napot kívánok mindenkinek. Amennyiben van kedvetek ma délután fél négytől Kőbányán az Újhegy sétány 7. szám alatt (Könyvtár mellett) Ari Fabr... Bővebben

2017.11.24. 12:12
Szép napot mindenkinek. Smile

2017.11.24. 10:03
Szép napot kívánok mindenkinek! Heart Miklós

2017.11.24. 09:57
Szép napot Holnaposok Heart Józsi Smile Köszönöm a feltöltést !

Archívum
Felhasználók
Cikk hierarchia
Bakos József: Kávéház Történelem. 2/1 rész

Kávéház – Történelem

Kávéház – egy egyszerű szó, amelyet nosztalgia övez. Évszázadokon át volt történelmi események és hétköznapi, egyszerű életek színtere. Barátságok, szerelmek, élet és halál, szépség, pompa és menekülés a nyomor elől. Minden, ami csak az életünkkel kapcsolatos, egykor ezekkel a létesítményekkel volt kapcsolatban. A mai ember számára már egészen mást jelent. De milyen volt régen? Hogyan kezdődött a történetük? Csupa egyszerű kérdés, amely válaszra vár. Kezdjük el utazásunkat az elején.

A kávét, mint sűrű fekete italt a törökök közvetítésével ismerte meg a világ, így nem meglepő az sem, hogy az első kávéházakat az Oszmán Birodalom központjában, Konstantinápolyban nyitották meg 1554-ben. Eleinte még csak kisebb kávés bódék működtek, a vevők pedig vagy helyben itták meg a kész italt, vagy egy szolga kézbesítette a vásárlónak. A kávés bódék mellett később létrejöttek a kisebb közösségeket befogadó üzletek is, amelyek a helyi törzsvendégek kávézói voltak, majd megjelentek a nagyobb, szélesebb tömegeket befogadó kávéházak. Gyorsan nőtt a számuk és egyre népszerűbbek lettek. Férfiak jártak ide, akik kávé ivás ürügyén igyekeztek kiszabadulni zárt környezetükből, világukból és társaságra, szórakozásra vágytak. A szultánok igyekeztek rendeletekkel többször is betiltani ezeket a létesítményeket, de kevés sikerrel, mert szükségük volt a kávéra kirótt vámokra és adókra.
Európába először mozgó árusoktól lehetett megvásárolni a kávét. Csak jóval később, a 17. században, pontosabban 1624-ben Velencében nyílt meg az első kávéház La Bottega del Caffé néven, a Szent Márk tér árkádjai alatt. A helyén még ma is működik a híres Café Florian. Később 1645-ben megérkeztek az első kávészállítmányok a nagy francia kikötővárosba, Marseillesbe. Mégis az első francia kávéház megnyitására mintegy két évtizedet kellett várni. Ennek közvetlen előzménye volt, hogy 1669-ben a török követ kávét ajándékozott XIV. Lajosnak, a Napkirálynak. A francia arisztokrácia így ismerte meg az új ital aromáját, zamatát, s hamarosan a koffein rabjává vált. A kávézás hamar elterjedt, és általános szokásává vált az arisztokráciának, akik gyakran rendeztek kávédélutánokat, felismerve a kávézás közösségépítő erejét is. Két évre rá, 1671-ben megnyitották kapuikat az első francia kávéházak. Angliában először Oxfordban ízlelték meg a kávét, amikor is egy török vendég 1637-ben megismertette a helyi lakossággal. A kávézás itt is hamar teret hódított, lévén egyetemváros elsősorban a tanárok és diákok körében, akik megalakították az Oxford Cafe Clubot, majd ezt követően egy Jákob nevű zsidó kereskedő megnyitotta az első angol kávéházat, az Angelt. Londonban az első üzletet egy görög alapította 1652-ben, s a fővárosban rövid idő alatt elterjedtek a kávéházak. Később Hollandiában, Németországban (1683) és végül Magyarországon is megismerhették ezt a különleges világot.

Az első ismert Magyar kávéház Cavesieder Blasius (Kávéfőző Balázs) nevéhez fűződik. A kávéházak nálunk a Pesti vásárterek vonzáskörzeteiben alakultak ki először, a már meglévő fogadók átalakításával. Annyira népszerűvé váltak ezek a létesítmények, hogy a XX. Század elején már közel 600 üzemelt, így Budapest a „kávéházak városa” lett.
A kávéházak nyitását szabályokhoz kötötték, amelyeket a Révai Nagylexikon így ír le:
"Kávéház: Az az utcai föld feletti üzlethelyiség, melyben kávé, tea, csokoládé, külön italmérési engedély tárgyát nem képező szeszes italok, az utóbbiakhoz szükséges nedvek, végre az elősorolt cikkekkel fogyasztani szokott sütemények és hideg étkek (színházi vacsora) kaphatók. Melyben legalább két rendes nagyságú tekeasztal folytonosan a közönség rendelkezésére áll, kivéve a kültelkeken és szállókban levő Kávéházakat, melyekben egy tekeasztal is tartható; végre mely Kávéház felirattal van megjelölve. Templomtól, kórháztól és iskolától 50 méter távolságra kell lennie. Kávéházi vagy kávémérési üzlet nyitására engedélyt csakis teljesen megbízható egyén nyerhet. A megbízhatóság a rendőrségnek külön e célra kiállított bizonyítványával igazolandó. Engedélyt egyáltalában nem nyerhet az, ki nyereségvágyból elkövetett bűntettért vagy vétségért 5 éven belül büntetve volt és az, aki bordélyházat tart. A vendégek szolgálatára kifogástalan előéletű egyének alkalmazandók. Kávémérésekre szóló engedély egyedül kávé, tea, tej és csokoládé kimérésére és ezen italokhoz való sütemény eladására jogosít. Tekeasztalok felállítása, bárminemű játékkártyákkal vagy egyéb jelekkel és eszközökkel, végre zenélés vagy dalolás a kávémérésekben feltétlenül tilos. Minden kávémérés kívülről „kávémérés” címmel látandó el, kávémérőknek a Kávéház cím használata tiltva van. A kávémérés, tekintet nélkül az évszakra, esti 11 órakor bezárandó és reggeli 3 óra előtt ki nem nyitható. A kávéháznak csak a zenére van zárórája: éjjel 1 óra, de a kórházak közelében, 100 méteren belül egyáltalán tilos a zenélés.”

Kávé és társadalom

A kávé 99%-ban víz. A maradék 1% miatt fogyasztották és fogyasztjuk ma is. Különleges íz világa, koffein tartalma is befolyásolta népszerűségét. Ezt a pörkölés felfedezésének köszönheti a világ. Egyre több ipari méretű pörkölő üzem jött létre. Ennek a folyamatnak köszönhetően ismerhettük meg a kávé különleges, semmi máshoz nem hasonlítható egyedi ízét, aromáját. Később az egyszerű „szimpla” feketén kívül más különlegességekkel is szolgáltak a vendégek számára. Egyre több adalékot használtak fel a kávéhoz, amellyel még élvezetesebbé tették fogyasztásukat. Kiegészítve süteményekkel pedig, önálló étkezésként is beépült a hétköznapi emberek napirendjébe.
Az európai kereskedő- és nagyvárosok első kávéházai a 17. sz. közepétől a 18. sz. első negyedéig tartó időszakban nyíltak. Kezdetben a törökös főzési mód volt a jellemző. Az italt először Bécsben szűrték le, és itt fogyasztották először tejjel. A franciák kezdték cukorral inni. Az új termék elterjedését, népszerűvé válását támogatta a kávé bibliai és antik gyökereinek keresése és a kávé eredetéről szőtt féltudományos feltételezések is.

A kávéházak sikere évszázadokon át töretlen volt. Számuk fokozatosan nőtt. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a kávé Európába érkezésekor már megindult a városiasodás és a polgárosodás folyamata. Az egyre nagyobb teret nyerő polgári életvitel megváltoztatta az étkezési szokásokat is. Az addig általános napi két meleg étkezés elé bekerült a reggeli; a korai ebéd és vacsora a polgári életforma kötött munkaideje miatt későbbre tolódott. Ez az átalakulás gyorsította a kávé térnyerését, mely alternatívát jelentett a rossz minőségű víz, a bódító hatású sör és bor fogyasztására. A józanságot és precizitást igénylő városi foglalkozásokhoz jobban illettek ezek az italok.
A kávéházak működése a gazdaságok számára is fontosak voltak, hiszen jelentős bevételt hoztak az államoknak. Ma a kávé az olaj után a második legnagyobb értékben forgalmazott kereskedelmi termék, a víz után pedig a második leggyakrabban fogyasztott ital a világon. A kávéiparban jelenleg 20 millióan dolgoznak. Ebből csak Brazília 5 millió embert foglalkoztat.
A kávéházak vendégköre elég vegyes volt. Itt élték az elmúlt évszázadokban az életüket a városok lakói. Minden társadalmi réteg megtalálta a neki megfelelő helyet, ahol sokszor az egész napját eltöltötte. A rossz lakáskörülmények, egészségügyi lehetőségek miatt inkább reggeltől estig maradtak, hogy legalább napközben megfeledkezzenek a nyomorúságos körülményekről, amelyek otthon várták őket. Egy mai ember számára, ha beül valahová egy kávéra, az egészen mást jelent, mint az elmúlt évszázadokban ide betérő embereknek. Ma eltöltünk egy-két órát, kikapcsolódunk, majd hazamegyünk a kényelmes lakásunkba és jó érzéssel gondolunk vissza arra a kis időre, amit barátainkkal, ismerőseinkkel töltöttünk.
A kávéházak ma csak szórakozásra használt létesítmények, régen kereskedelmi központok, irodák szerepét is betöltötték, de a társas élet is itt zajlott. A fény és a csillogás vonzotta az egyszerű embereket, de az írókat, költőket, festőket, művészeket is. A jól fűtött, hangulatos helyek némelyike nagy társadalmi változások színtere, irodalmi központok helyszíne lett, mint pl.: Magyarországon a Pilvax kávéház, az 1848-as forradalom fontos helyszíne.

Folytatás: Kávéházak Magyarországon.

Összeállította és Írta: Bakos József

Felhasznált forrásanyagok:
Könyvek:
1. Lengyel János: BUDAPEST – Pilvax Kávéház – 1995.
Tájak- Korok- Múzeumok kiskönyvtára 518. szám.
2. Szentes Éva – Hargittay Emil: Irodalmi kávéházak Pesten és Budán.
3. Révai Nagylexikona – XI. kötet. (1914-es kiadás).

Elektronikus források:
Wikipédia Internetes lexikon
www.kavehazak.hu/Kávéakadémia
www.szif-on.hu/kavehaz-es-irodalom-a-magyar-kulturaban
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
686
T Pandur Judit - 2009. december 27. 17:05:06

Kedves Józsi!

Én már az "eszpresszók" világában nőtem fel, nem ismerhettem a kávéházakat. Érdekes olvasni róla, hogyan lett a királyok főurak palotája, majd a nagypolgárok szalonja után a kávézás mindenkié. Arra sohasem gondoltam, hogy a keleti kávéházakban egészségügyi okokból üldögélnek a férfiak. Smile Inkább a dologtalanságra tippeltem. Sad

Judit

163
Timoca - 2009. december 22. 07:52:55

Kedves Józsi!

Ez nagyon érdekfeszítő, jól megírt cikk. Én ugyan nem kávézom, az ízét sem szeretem, de meg tudom érteni azokat, akik élnek vele. Érdekes, új dolgokat tudtam meg. Várom a folytatást!

Szeretettel!

Timóca

230
Torma Zsuzsanna - 2009. december 18. 10:02:15

Kedves József!

Nagyon figyelemre méltó volt ez az összeállításod a Kávé történelemről. Elgondolkodtató mondatot is találtam benne, mégpedig: "A rossz lakáskörülmények, egészségügyi lehetőségek miatt inkább reggeltől estig maradtak, hogy legalább napközben megfeledkezzenek a nyomorúságos körülményekről, amelyek otthon várták őket." Az ember azt hinné, hogy a kávéházakban egész nap elidőző emberek csupa gazdag, és ráérő emberekből áll.

Örülök, hogy olvashattam!

Üdv.: Torma Zsuzsanna
SmileSmileSmile