Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2017.11.25. 00:55
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2017.11.24. 22:46
Jó éjszakát kívánok! Angel

2017.11.24. 21:51
Szia Katicabogár Smile Nem aludnod kéne már? Cool

2017.11.24. 21:48
Szia Miklós! Smile

2017.11.24. 19:47
Szép jó estét mindannyiunknak! Smile

2017.11.24. 17:01
Kelemes estét kivánok ! Smile

2017.11.24. 13:55
Ó, de jó lenne Jégmadár!! Előbb is szólhattál volna... Nagyon sajnálom, hogy nem lehetek ott! Sleepy

2017.11.24. 12:59
Szép napot kívánok mindenkinek. Amennyiben van kedvetek ma délután fél négytől Kőbányán az Újhegy sétány 7. szám alatt (Könyvtár mellett) Ari Fabr... Bővebben

2017.11.24. 12:12
Szép napot mindenkinek. Smile

2017.11.24. 10:03
Szép napot kívánok mindenkinek! Heart Miklós

Archívum
Felhasználók
Cikk hierarchia
Bakos József: Kávéház - Történelem 2/2. rész: Magyarországi kávéházak története


/A képen: PILVAX KÁVÉHÁZ/

Az araboktól török közvetítéssel érkező kávéfogyasztás hódító útját katolikus egyházi körök aggasztónak tartották és ellenezték ennek a furcsa és ismeretlen italnak a fogyasztását. El is nevezték a „pokol italának”. A kávét II. Kelemen pápa is megkóstolta és ízlett neki, ezért nem tehettek mást, engedniük kellett a terjedését. Görög és Örmény kereskedők hozták az első kávé szállítmányokat. A kávéházakban a beszélgetésen és a kávéiváson kívül játékok is szórakoztatták a betérő vendégeket. Leginkább biliárd, kártya, sakk és dominó gondoskodott arról, hogy még nagyobb élményt nyújtson egy-egy itt eltöltött délután, vagy akár egy egész nap, kinek-kinek kedve és szabadideje szerint.
A politikusok gyanakvóan figyelték azokat az embereket, akik rendszeresen látogatták ezeket a létesítményeket, mivel egy felszabadult beszélgetés teret adott a politizálásnak is. Montesquieu Perzsa leveleiben hangot is adott aggodalmának, amikor azt írta:

„Ha én lennék az ország uralkodója, bezárnám a kávéházakat. Mert akik oda járnak azok veszélyesen forrongó egyéniségekké válnak. Az a fajta részegség, amit a kávé okoz náluk, veszedelmes az ország jövőjére.”

Amikor 1721-ben megjelentek a perzsa levelek, már háromszáz kávéház működött Párizsban.
Magyarországon is a törököknek köszönhető a kávéivás szokásának meghonosodása. Néhány évvel Buda török megszállása után török deffendárok adólajstromában már szerepelnek a budai és pesti kávézók – Kahvé hánék. Nagy Szulejmán 1535-ben adta ki a kávéivást az egész birodalom területén engedélyező parancsát, amelybe 1541-től Pest és Buda is beletartozott. Az engedély nem sokkal ezután hosszú időre vissza is vonták (1567 – 1640) és véres szankciókkal tiltották a kávézást.
1579-ben egy Behram nevű török kereskedő szállít elsőként kávét Budára. Ha kávéházak még nem is, de szerény kávé kimérők már működtek a török fürdők mellett, ahol csak törököket szolgáltak ki. A korabeli Magyar nemesek és a közemberek is török szokásnak tartották ezt és nem szenteltek még különösebb figyelmet a kávéivásnak.
A kávéház szó csak a XVIII. Században tűnt fel nyelvünkben. A „kávés ház” (1706) és a „kaféház” (1709) után Mikes Kelemen Törökországban 1738. április 11.-én írt levelében már a „kávé ház” szerepel. A kávéfőzés fortélyát sikerült ellesni a törököktől. Luigi Fernando Marsigli de Bologna gróf 1683-ban a Bécs ellen vonuló Kara Musztafa nagyvezír seregének fogságába esett. Két évig raboskodott Ali pasa Győr alatti táborában, ahol sáncásóként és egy füstös kávéfőzősátorban dolgoztatták. Kiszabadulása után Bécsbe ment, ahol a császár ezredessé nevezte ki és Sopronba küldte pihenni. Itt írta meg tanulmányát a kávéról, annak hasznosságáról, történetéről és elkészítési módjáról.
A kávé szót magyarul először Zrínyi Miklós írta le 1645-ben a Szigeti veszedelem harmadik énekében:

„Vánkosokra ketten ottan leülének,
Egymás közt sok dologról beszélgetének.
Kávét kicsin fincsánból hörpögetének.
Osztán az után vacsorát is evének.”


A magyar urak a török főurak vendégeiként kóstolták meg a kávét, de távolt tartották magukat ettől a „török szokástól”. Később fokozatosan változott a véleményük, amikor nyugat-Európa országaiban mindenütt találkoztak a kávéval. Magyarországon is kedveltté vált a kávézás. Bethlen Miklós és Rákóczi Ferenc is kedvelte ezt az italt. A művészek, költők között is voltak kávéfogyasztók, pl.: Csokonay Vitéz Mihály, Petőfi Sándor és Déryné.
A kávézás szokása hívta életre a kávéházakat is. Az első név szerint ismert pesti kávés, a rác Blázsó, vagy Blasius Cavesieder, magyar nevén Kávéfőző Balázs. Először vándor kávésként járta az utcákat, tereket, piacokat, kiabálva árulva portékáját, majd később Budán üzletet is nyitott. Sorban nyíltak a kávézók. A kávéházakban megjelentek a játékok, biliárd, biribics, dominó, a fáraó, tarokk és más kártyajátékok. Komoly polgári beszélgetések zajlottak, újságokat olvastak, vagy sakkoztak és a kávé mellé hűsítőket fogyasztottak. Először többnyire polgárok, kereskedők találkozóhelye volt.
Az 1780-as években jelentek meg az első diák kávéházak, de tovább működtek a kapualjakban a zug kávémérések is, ahol a kávéházi szolgáktól olcsón vásárolt zaccot főzték ki újra. Ennek a másodfőzetnek a „fickó” nevet adták.

A 18. század végén a kis kávémérések kávéházakká nőtték ki magukat. Számuk folyamatosan gyarapodott, színvonaluk fejlődött a vendégek örömére. Ekkor Pest egyik legérdekesebb idegenforgalmi nevezetességévé vált a pompás Kemnitzer kávéház. A kávéházak fontos gyülekezőhelyei lettek az ifjúságnak és az értelmiségnek. 1796-ban pedig megalakult a Pesti Polgári Kávéfőző Társaság, amely 24 pontban szabályozta a kávézók rendjét. A 19. század elején céhhé fejlődtek.
A 19. században történelmi szerephez is jutottak a kávéházak. Az Arany Sas, a Philosophus, a Török Császár, a Paradicsom, de elsősorban a legismertebb Pilvax! A kiegyezés után a két városrészt egyesítik, megszületik Budapest. A város fejlődik. Egységes közigazgatás, kiépített, kövezett utcák és villamoshálózat valósul meg. Budapest egymilliós nagyvárossá fejlődik. Az elővárosokban is megjelennek a kávéházak, de ezek elég kétes hírűek, a szerencsejátékosok törzshelyei, mint pl.: a Két pisztoly, a Jó Pásztor, vagy a Murgáts. Az 1873 és 1914 közötti időszak a kávéházak tündöklésének korszaka. A millennium évében már 249 kávéház és 426 kávémérés működött ezért a várost kezdték „kávévárosnak” is nevezni.
1910-ben már csak 400, később pedig csak 100-120 működött, hiába próbáltak újdonságokat bevezetni. A melegkonyha megjelenése miatt, a vendéglősökkel is összetűzésbe keveredtek. Ez a konkurenciaharc évtizedekig tartott. Az 1910-es évektől már a nők is járhattak kávéházakba. Hölgytermeket alakítottak ki a nagyobb helyeken, bár a nők nagy része ekkor még inkább a Cukrászdákat választotta. Ezek a kezdeményezések nem váltak be. Később aztán egy helységben jelenhettek meg a nők a férfiakkal. Először még csak feleségként. 1907-től kezdtek női felszolgálókat is alkalmazni.
A világháború elején fellendült a kávéházak forgalma. Itt összegyűlve várták az új híreket. Mivel a férfiak nagy része bevonult nagyobb számban jelentek meg a női felszolgálók is. A háború miatt megindult a kávéházak hanyatlása. Először a kisebbek ürültek ki, majd a nagyobbak is nehéz helyzetbe kerültek. Már egy csésze kávé is fényűzésnek számított. Eltűnt a tej, a sütemény, a dohány és megszűnt a játék, majd lassan a beszélgetés is. Később már fűtés és világítás sem volt. A kávéházak étkeztető helyekké változtak.
A háború után egy ideig még újjáéledt a kávéházi élet, majd a harmincas években végleg hanyatlásnak indult. A II. Világháború pedig végzetes csapást mért Budapestre is és a kávéházakra is. Sok kávéház fizikailag is megsemmisült a háború alatt. Az üzletek államosításával pedig az igazi szakemberek kiszorultak az üzleti életből. Egyesek még az országot is kénytelenek voltak elhagyni.
Az ötvenes években csak az olcsó tömegétkeztetést kiszolgáló helyek működtek. A kávéházi életforma, mint reakciós polgári gondolkodásmód, és életvitel ideológiailag nem kívánatossá vált. A Vígszínház kávéházból pl.: így lett tejvendéglő. A kávéházak történetében az utolsó jelentős esemény 1954-ben történt, amikor újra megnyílt a New York kávéház, Hungária néven.
Ma ha végigjárjuk Budapest utcáit, nyomát sem találjuk a legendás hírű kávéházaknak. Helyükön bankok, gyorséttermek, játéktermek és más üzletek nyíltak. A régi kávéházak közül csak egy maradt, a New York, de mára már inkább csak idegenforgalmi látványosság. Biztató jel azonban, hogy egy ideje itt is rendszeresen összegyűlnek fiatal újságírók, szerkesztők. Talán egyszer újra a régi fényében működhetnek a kávéházak, ha végre felismerjük, hogy szükség van rájuk.

Írta és Összeállította: Bakos József

Felhasznált forrásanyagok:
Könyvek:
1. Lengyel János: BUDAPEST – Pilvax Kávéház – 1995.
Tájak- Korok- Múzeumok kiskönyvtára 518. szám.
2. Szentes Éva – Hargittay Emil: Irodalmi kávéházak Pesten és Budán.
3. Révai Nagylexikona – XI. kötet. (1914-es kiadás).

Elektronikus források:
Wikipédia Internetes lexikon
www.kavehazak.hu/Kávéakadémia
www.szif-on.hu/kavehaz-es-irodalom-a-magyar-kulturaban
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
686
T Pandur Judit - 2009. december 27. 17:55:05

Kedves Józsi!
Nagyon érdekesek a cikkeid a világ egyik legkedveltebb élénkítő szerét áruló vendéglátó helyekről.
Még egy kicsit magáról a kávé hatásairól: tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy a légcső vérellátását serkenti, és jelentős élénkítő hatása van. A kávé - feltéve, ha nem cukrozod agyon - kiváló fluorforrás is, tehát segít meggátolni a fogszuvasodást. A leghatékonyabban úgy tudod elűzni a rossz szájszagot, például a hagymaszagot, hogy elrágcsálsz egy pörkölt kávészemet.
Nem csupán élénkít, részben megelőzheti az asztmás rohamokat, javítja a fizikai állóképességet, segíthet a súlyfelesleg leadásában, mivel kevesebb zsír beépülését engedélyezi a szervezetnek, valamint a hosszú repülőutakon az időeltolódás okozta problémák leküzdésében. Smile
Ha fogyasztását túlzásba visszük, függőséget okoz, mivel alkotóelemei közül a koffein bizonyos mértékű jelenléte nélkül a szervezet elveszíti aktivitását. Aki túl sok kávét fogyaszt, annak a vérnyomásával, szívével és érrendszerével kapcsolatos betegségekre kell számítania. A túlzott cukrozás pedig kifejezetten károsan hat a fogakra. Remegős reszketést, ingerlékenységet, zavartságot és fülcsengést okoz a túlzott fogyasztása, és ha valaki hozzászokik, egy közepes mennyiséghez, az adag elmaradása fejfájást eredményez. Sad
Remélem, hogy a rengeteg féle-fajta kávéról is olvashatunk tőled egy ilyen jó cikket!
Judit

334
kkriszti - 2009. december 24. 01:39:14

KEDVES JÓZSI!

Igazán ügyes vagy, és örömmel olvastam alapos cikkedet az ördög italáról. Magam is nagy kávés vagyok, bár kimondott kávéházban még sosem jártam, de azt hiszem, ott meg sem tudnám fizetni azt az öt perc élvezetet.
A Pilvaxot szívesen megnéztem volna már régebben is, most meg szívesen beülnék oda, mert napok óta nincs egy értelmes sorom, amit papírra vethetnék.
KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET NEKED ÉS KEDVES CSALÁDODNAK IS!
SZERETETTEL:Kriszti

163
Timoca - 2009. december 22. 09:28:36

Kedves Józsi!

Ez a rész is érdekes volt. Nem sokat tudtam a kávéházak történetéről, jobban mondva semmit. Köszönet érte. A többit e-mailben.

Szeretettel!

Timóca