Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2017.11.24. 22:46
Jó éjszakát kívánok! Angel

2017.11.24. 21:51
Szia Katicabogár Smile Nem aludnod kéne már? Cool

2017.11.24. 21:48
Szia Miklós! Smile

2017.11.24. 19:47
Szép jó estét mindannyiunknak! Smile

2017.11.24. 17:01
Kelemes estét kivánok ! Smile

2017.11.24. 13:55
Ó, de jó lenne Jégmadár!! Előbb is szólhattál volna... Nagyon sajnálom, hogy nem lehetek ott! Sleepy

2017.11.24. 12:59
Szép napot kívánok mindenkinek. Amennyiben van kedvetek ma délután fél négytől Kőbányán az Újhegy sétány 7. szám alatt (Könyvtár mellett) Ari Fabr... Bővebben

2017.11.24. 12:12
Szép napot mindenkinek. Smile

2017.11.24. 10:03
Szép napot kívánok mindenkinek! Heart Miklós

2017.11.24. 09:57
Szép napot Holnaposok Heart Józsi Smile Köszönöm a feltöltést !

Archívum
Felhasználók
Cikk hierarchia
Bakos József: Mazsola és társai a lelkünkben élnek

Bálint Ágnes (1922-2008) írónőre emlékezünk.

Aki egyidős velem biztosan jól emlékszik még arra, hogy kisgyermekként a 70-es években izgatottan vártuk az esték fénypontját, az Esti mesét. Egyszerű fekete-fehér televíziónkon követtük nyomon a kopottas posztóbundás Mazsola, testvérkéje Tádé, és gondos pótmamájuk Manócska életét. Vagy éppen a Futrinka utca eseményeit, Bőbe baba, Morzsi kutya és kis barátainak kalandjait. Csillogó szemekkel merültünk el abban a különleges vizi-világban is, amelyben Vizipók-csodapók élt és nap, mint nap találkozott velünk, na meg persze keresztes-pók cimborájával is, akivel felejthetetlen kalandokat éltek át.
Számunkra ők voltak a hősök, a szeretetre méltó, kedves kis figurák, akik elalvás előtt kedvességükkel, egyszerű bájukkal és egyéniségükkel, belopták magukat a szívünkbe. Nem voltak különleges tulajdonságaik, csak élték mindennapi kis életüket, akárcsak mi. Szerettek sírtak, nevettek és néha még durcásak is voltak. Utóbbi leginkább Mazsolára volt jellemző. Olyan volt ő, mint egy rossz kis gyerek. Egyszerű, életszerű, szeretnivaló, akárcsak mi magunk.
Ezekben a figurákban önmagunkat láttuk, azonosultunk velük, szinte ott voltunk mi is a kis tökházban, vagy a Futrinka utca házai között. Együtt úsztunk gondolatban Vizipókkal, izgultunk értük, féltettük őket. Az újságokból kivágtuk a képüket, és meséltünk róluk szüleinknek, akik sajnos nem mindig tudták végigülni velünk ezeket a kedves esti perceket.
Gyermekkori barátaink Bálint Ágnes gyermekei voltak. Ő álmodta meg ezt a bájos kis mesevilágot és kápráztatott el bennünket, kicsi emberkéket, hogy rajtuk keresztül tanuljunk szeretetet, emberséget, barátságot, kötelességtudást és egyéb emberi értékeket.
Az írónő 86 éven keresztül tette szebbé és értékesebbé egyszerű, szürke hétköznapjainkat. Fáradhatatlanul írta történeteit, miközben gondos felnőttként lélekben örökké gyermek maradt egy kicsit. Lehajolt hozzánk, és együtt játszhattunk vele.
Bálint Ágnes 1922. október 23-án született a Fejér megyei Adonyban. Már öt éves korában megtanult olvasni, hat éves korától rajzolt és meséket írt, amelyek 12 éves korában már meg is jelentek. Sokáig Székesfehérváron, majd Budapesten és Bécsben tanult. Kimeríthetetlen fantáziája segítségével egészen 2000.-ig írt. Könyvillusztrációkat is készített, és plakáttervezést tanult. 1944-ben ment férjhez Dr. Németh Sándorhoz, akivel 1989-ben bekövetkezett haláláig élt együtt. Ezután egyedül élt és folytatta munkáját. Házasságukból, két lányuk született, Ágnes és Anna. Élete során dolgozott külkereskedelmi vállalatnál, négy nyelven beszélt. 1958-tól 1986-os nyugdíjba vonulásáig a Televízió Gyermek és Ifjúsági Osztályán dolgozott, szerkesztő-dramaturgként. Az ő ötlete alapján született meg a Tévé-Maci és a Cicavízió is. Bálint Ágnes nevéhez fűződik még a Kukori és Kotkoda, a Frakk című rajzfilmsorozat és a Kuckó című környezetvédő műsor, amely szintén a gyermekeknek szólt. Ezért a műsoráért többször Nívó díjat is kapott.
Nagy meseírókkal dolgozott együtt, többek között Csukás Istvánnal, Janikovszky Évával, Marék Veronikával. Ő kezdte el a Magyar Népmesék című sorozatot szerkeszteni. Számos mesesorozatot ő fordított le Magyarra. Kevesen tudják, hogy a Rumcájsz a rabló, Kacsa Kázmér, vagy éppep Garfield, neki köszönheti Magyarországi népszerűségét.
Utolsó meseregénye a Vizitündér-vízimanó 2000.-ben jelent meg. Írásait számos nyelvre lefordították, így más országok gyermekei is megismerhették szeretnivaló figuráit.
1998-ban Vecsés díszpolgárává választották, 2000-ben Szent Imre díjat kapott, szülőhelye pedig az Adonyért emlékéremmel tüntette ki. Írói tevékenységéért pedig József Attila díjjal jutalmazták.

Bálint Ágnes 86 évet töltött velünk, átadva szíve szeretetét, gondoskodva arról, hogy számos értéket hagyjon itt nekünk örökségül. 2008. november 5.-én 14. 30-kor búcsúznak tőle szerettei, barátai és helyezik örök nyugalomra a Farkasréti temetőben.

Ma már sajnos másról szólnak a mesék. A 21. századi gyerekekre rázúdultak a szuperhősök, különleges képességű szörnyek, mutánsok, robotok. Mazsola és társai sokak számára eltűntek a süllyesztőbe. Hétköznapi kis életük a mai emberek számára már unalmas, túl egyszerű.
A mai gyermekmesékben a harc a fontos, a győzni akarás minden körülmények között. A történetek szereplői legtöbbször jellegtelen, kidolgozott jellem nélküli konzervfigurák, akik sablonos történetekben mutatják meg, hogy ügyeskedéssel, erővel és hatalommal kell érvényesülni. A mesékből, - tisztelet néhány kivételnek, - eltűnt valami… Valami, ami nagyon fontos lenne mindenki számára. Ez pedig nem más, mint az emberség, a barátság, a szeretet érzése. Olyan valós szereplőkre lenne szükség, akikkel ma is azonosulhatnának gyermekeink, mert nem hiszem, hogy Supermen, Pókember, vagy éppen Picachu és társai olyan példát mutatnának, mint Mazsola, Manócska, és a többiek.
Vegyük tehát elő a kissé poros videokazettákat és mutassuk meg a jövő nemzedékének is a hétköznapi hőseinket, had tudják meg ők is, hogy kik voltak a mi kis barátaink, közel negyven évvel ezelőtt. Ha ezt megtesszük, mi is elmondhatjuk öregkorunkban azt, amit Bálint Ágnes az egyik interjú során: „Csodaszép életem volt. Meseszép!”

Néhány filmrészlet a kedves mesékből:
MAZSOLA:


FUTRINKA UTCA:


VIZIPÓK:

Bálint Ágnes további írásai a teljesség igénye nélkül: Fánni a modern tündér (meseregény) 1936, Elvarázsolt egérkisasszony 1941, Cimborák 1942, Szeleburdi család 1962, Hajónapló 1962, Szimat Szörény 1988.
1942-43 között nagyon sok rövidebb-hosszabb mesét írt, amelyek a mai napig nem jelentek meg nyomtatásban.

Bakos József
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
230
Torma Zsuzsanna - 2008. november 11. 12:19:59

Kedves Józsi!

Jó, hogy olvashatunk ehhez hasonló írásokat, mint ez a mostani is Tőled. Én még általános iskolás voltam, nálunk még villany sem volt, de az iskolában igen, ahova több km-t kellett megtennünk naponta oda és vissza. Emlékem, a Deltát is már nézhettük TV-ben, abban az időben. Hétvégenként pedig még szombatonként is megetettük azt a néhány km-t azért, hogy nézhessünk TV-t, nézhessük a kedvenc meséinket, s a szép filmsorozatokat, no meg a táncdalfesztiválokat. De még később is, amikor már megszületett első leányunk, vele együtt nagyon sok szép rajzfilmsorozatot néztünk meg felnőttként is. Azt is mondhatnám, hogy sokszor többet lehet belőlük tanulni, mint a mai filmekből.
Ehhez hasonló szép mesefilmek már talán nem is léteznek, csak az ultramodernek, amelyek inkább felkavarják egy felnövőben lévő gyermek érzéseit, mintsem tanító jelleggel hatnának rá.

Köszönöm az élményt. (Tudod, szabadságon voltam egy hétig, és nehezen pótolon az elmaradt időt itt a honlapon!)

üdv.: Torma Zsuzsanna
SmileSmileSmileSmile

163
Timoca - 2008. november 11. 10:13:36

Kedves Józsi!

Szép és megható soraidat, visszaemlékezésedet nagyon köszönöm. Habár én nálad 8 évvel vagyok fiatalabb, de én is ugyanúgy - a Mazsola kivételével - emlékszem és szerettem, szeretem a mai napig ezekre, ezeket a meséket, írásokat. A Futrinka utcát szó szerint imádtam. Vizipók-csodapók, Kukori és Kotkoda, Frakk, stb, mind-mind nagyon jók és tényleg igazi értékeket képviselő mesék, ami szerintem is hiányzik a maiakból. Én - egyelőre - megóvtam a kisfiamat a mostaniaktól, nem tévézünk. Számítógépen szokta nézni a Shreket, meg a Szörny Rt-t, Eszeveszett birodalmat, Micimackót, de szerintem ezek beleférnek. A lényeg, hogy én mindig nosztalgiázom ezeken, a mai napig, mert annyira hiányoznak. Néhány napja vettem észre, hogy a TV maci még feltűnik az m2-n, de kérdés, hogy a mostani gyerekek nézik-e egyáltalán. Nekem még egy kis képeskönyvem is van arról, hogyan készült a TV maci. Úgy szerettem, szeretem őt is. És a kisfiamnak is nagyon tetszik.
Köszönöm az élményt!

Üdv.:

Timóca

277
farkas viola - 2008. november 08. 09:08:33

Kedves Józsi!!
Mindannyian köszönhetjük Neked, hogy vissza repítettél a fiatal korunkba. Gyönyörűszép emlékezés így, együtt a látvánnyal. Sajnos, a mai gyermekek már ezek hiányával válnak felnőtté!
Szeretettel: Viola

51
poeta70 - 2008. november 05. 08:49:00

Kedves Józsi!
Köszönöm, hogy olvashattam írásodat. Bálint Ágnes nagyon hiányozni fog az életünkből. Csak remélni tudom, hogy a mai gyerekek is fognak hallani ezekről a nyugodt, emberi érzésekkel teli mesékről és nem csak a mostani szörnyűségeken nőnek fel.
Tisztelettel: Poeta

298
keni - 2008. november 02. 19:58:14

Kedves Józsi !
Olyan szépen és megható átéléssel írtál az írónőről és oly szép kegyeleteli emléket álítva ez által ennek az általa szőtt gazdag mesevilágnak - beleszőve
annak minden tanulságát és nevelő jóságát a szeretetről, a barátságról, az igazságról, a hűségről, a gondoskodásról, stb...hogy ez más sem írhatta volna meg szebben és hűen eme kor világáról.

Én a Vizipók-csodapók és cimborája a keresztes pók történeteit szinte a nap 24 órájában még ma is megnézném szívesen akár ezerszer is egymásután - unhatatlanul....

Látjátok így lesz valakiből - jelen esetben egy írónőböl halála után is egy 'hallhatatlan csoda.' A mesetörténelem gyongyszeme..
Művei örökké élnek, - de hogy gyerekeink és unokáinknak meg tudjuk e mutatni őket az ma már nem a technikán, hanem emberi szívünk és példamutató odaadásunk - függvényévé vált e világ mostani közepén.

Nagyon köszönöm Neked ezt a megemlékezést és azt a mély átélést, amit lelked melegével megfűszerezve - hűséged ás jó példáid segírségével ide varázsoltál.
Köszönettel és Tisztelettel !
keni