Archív pályázati novella, próza
Kőhegyi András: Az idegen (2019. október)
Még be sem fejeztük a sörsátrak felállítását, mikor megjelent a hajléktalanok első csapata. Úgy nézegettek befelé az üzem rácsos kerítésén, mintha nem is új üzemvezetőnk tiszteletére, sokkal inkább az ő kedvükért rendeztük volna az egész ünnepséget. Arcukat az erőtlen márciusi napfényben fürdetve figyelték, ahogyan, mi, a vágóhíd szokatlanul serény dolgozói, ide-oda futkosva tettük a dolgunkat. Azon a napon senki sem engedhette meg magának, hogy lustálkodjon. Az új vezér: élet és halál ura. Akik korábban...

Tilk Katalin: Öregek napja azaz Banya-tank (2019. október)
Én nem vagyok öreg! Soha nem is éreztem magam annak. Vagyis, de. Amikor az apa-ápoláskor napokig alig aludtam, mert a csontrákot masszíroztam a lábában, mert mást nem tudtam segíteni és a fáradtságtól majd’ az árokban kötöttem ki. Na, akkor mindennek éreztem magam, csak frissnek, fiatalnak, üdének nem. Kicsi koromban azt gondoltam, hogy én nem leszek öreg. Tuti biztos, hogy a negyvenedik születésnapomat se érem meg. Talán tizennyolc. Annyi még leszek. Talán. De mikor? Oly...

Winczheim Tibor: Olcsó, déli fekvésű lakás panoráma ablakokkal (2019. október)
Ausztráliába „szakadt” barátom mesélte: - Képzeld, amikor februárban kitámolyogtam az ötödik kontinensre, gondoltam, mindegy hova kerülök, angolul tudok, s az építőiparon belül több mindenhez is értek, de ha sehová sem vennének fel, mosogatónak még mindig jó lehetek… Venci barátom hívott Melbourne-be azzal, hogy segít munkahelyet és olcsó szállást keresni. Jó, ha van az embernek barátja, akire a nehéz pillanatokban számíthatnék, de én úgy éreztem, ilyen piszli...

T. Tamás Ferenc: Földrengető (2019. október)
sci-fi novella - Hihetetlen, ami ma történt! - Na, mi van, drágám. Már megint a Vezetőséggel van baj? - Dehogy! Illetve dehogynem! - Ezt nem értem. - Hát én sem! Ugyanis ma megszüntették az Intézetünket! - De hát ez lehetetlen! Ti vagytok az egyetlen… - Csak voltunk. Már csak voltunk… - Szóval, ti voltatok az egyetlen csillagászok glóbuszunkon. - Igen, mi voltunk az egyetlen csillagászok. És a Vezetőségnek mégsem kellettünk. - De mivel indokolták? - Ál...

Bogár Gábor: A tékozló leány (2019. október)
1. Nelli életének fordulópontja tizenkét éves korában következett be. Azon a napon anyai nagyanyja, Irén megkapta a lányka után járó családi pótlékot. Nelli csípőre tett kézzel megállt előtte, amikor számolta a pénzt, amit a postás hozott. - Na ide a pénzemmel, mama! Irén csodálkozva és félelemmel nézett a kis vadócra, akit nemrég vettek magukhoz, mert a szüleivel már annyira elmérgesedett a viszonya, hogy lehetetlenné tette az együttélést. Kissé habozott, mert ...

Zádori-Molnár Ágoston: Egy őszi nap /avagy az elfogyott fogkrém és a nyers pitetészta/ (2019. október)
Egy őszi nap /avagy az elfogyott fogkrém és a nyers pitetészta/ A Nap bágyadt sugarain elmélázva ejtőzött tarka ruhájában az ősz. A fák talán az utolsó lehetőséget kihasználva napfürdőztek a langyos időben, tar ágaik sóvárogva nyújtóztak a halvány kék ég felé. Földre hullottak a levelek is, de a postás - rafinált módon leplezve ügyetlenségét - összekapkodta, és címhelyek szerint kézbesítette őket - hivatásának megfelelő és elvárt gondossággal. E...

Siposné Marica: Ötven éve (2019. október)
Drága Kislányom! Ötven éve történt, hogy egy szép őszi napon elindultam, hogy világra hozzak egy gyermeket, akiről nem tudtam fiú vagy lány, egészséges vagy.... Busszal mentünk, Apukád kísért el, s hagyott ott a kórházban, mert őt várta a bánya. Nem kínoztál, nem volt fájdalom, Isten ajándékaként megszülettél. Szép, kerek arcú baba, szőke, süni frizurával. Aranyos, jó kis gyermek voltál, ritkán sírtál. Sokáig nem hittem el, hogy két év alat...

Müller Márta: Az emberiség elrablása avagy egy nyomasztó álom (2019. október)
Az emberiség elrablása? Lehetséges ez? Annyi elrablásról hallottunk már a mitológiákban, Európa elrablása, Perszephone elrablása, a szabin nők elrablása és még folytatni lehetne a sort, de az egész emberiség elrablása? Hová, merre, miként? Furcsa álmom volt az éjjel. Álltam egy pályaudvaron és nem tudtam hová menjek. A csoport, akihez tartoztam, elvesztett engem. Vagy én veszítettem el őket. Mindegy? Nem tudom. Gondolt-e közülük arra valaki, hogy keressen engem? Egy darabig olyan ideiglene...

Lecsek Ilona: Őszi nap: Tizenharmadik történet: Őszi ibolya (2019. október)
Apóca bácsi, mint mindennap kíváncsian olvasta a meteorológiai előre jelzést. - naná, hogy megint felhős és esős időt jósolnak, - mérgelődött fennhangon. Miért is írnának valami kellemes, napos időt? - morfondírozott félhangosan magában. Természetesen mindezt a párja mosolyogva nézte és nem tudta szó nélkül hagyni a dolgot, hiszen ez, napi szinten újra és újra lejátszódott köztük. - Már megint, mi ez a negatív hozzáállás? -próbálj kicsit pozitív lenni, nem mindig csak ...

Horák Andrea Kankalin: Gondolatba zárt világ (2019. október)
Csabi-királyfinak... Két éve találkoztam vele először. Addig valami folytán kiesett a látókörömből, pedig családját régóta ismerem. Apukája nem titkolt aggodalommal vezette be közénk. Első benyomásra csuda-gyönyörű, vasgyúró, kilencéves fiatalember, akinek még a haja is mosolyog. Hallgatag, nem indult el a spontán beszédfejlődése. Nálam mindenképpen nyert ügye van, mert hamar fény derül zeneimádatára, hogy az olyan számára, mint valami csodagyógyszer, vag...

Bubrik Zseraldina: A halál suttogó hangja (2019. október)
Ott, abban a pillanatban, meghallottam a halál suttogó hangját. Egyszerű volt, de könyörtelen. Nem foglalta rímbe, nem is mondta szépen, de értettem minden egyes szavát. - Eljöttem érted, nincs visszaút... Én csak ott álltam, vártam a csendet. Nem akartam több szót, több mondatot hallani. Szememmel kerestem a halál arcát. De nem láttam sehol. Vagy nem akartam? Lehet, ott állt velem szemben, de mégis azt akartam, hogy láthatatlan legyen számomra. Nem jöttem rá igazából, hogy mit is akarok. K...

Biró Bálint: Régen...Télen (2019. október)
Apuka elment a fiával pulóvert venni, a kocsmába Lecsúszott a torkán néhány pohárka Fia könnyes szemmel kérlelte Ne olyan felsőt vegyen, ami meg van érlelve Legyen inkább olyan ami kivan bélelve De az apuka nem figyelte fia panaszát Inkább a kocsmárosnak mesélte búját-baját Észre sem vette fiát Ki inkább ott hagyta apját S sírva rohant hazáig, Egyenesen húgáig, ki egyedül játszott a hideg...

Bige Szabolcs Csaba: És eljött három férfi. (2019. október)
Az egyik kos, a másik bak, a harmadik oroszlán. A kosnak tudvalevőleg hosszú, csavart szavai vannak. Olyanok, mint a kígyó, vagy mint az emberi gondolatok. A bak hegyes szakálla egy öreg tudósra emlékeztet, s éppen annyira értelmetlen is. Az oroszlán sörénye puha csigákban omlik alá, de ez is csak külsőség. - Enyém a küzdelem, a harc égen és földön, vagy föld alatt! - kiáltotta a kos. - Csak meg ne bánd! Majd elbuksz, vagy csapd...

Tóth Lászlóné: Őszi nap: Tizenkettedik történet (2019. október)
A naptár már szeptembert mutatott, de a nyár még tartotta magát. Aztán egy szépnek nem nevezhető napon előbújt az ősz, mint játszadozó gyermek a fa mögül és bemutatkozott. Hideg széllel érkezett és annyi csapadékot hozott, hogy a nap a felhők mögül sokáig ki sem látszott. Esett, esett, hol jobban, hol csendesebben, reményt ébresztve, hogy eláll, de nem. Napokon keresztül ezt csinálta, mint ha örömét lelte volna benne. Az emberek mogorvák és rosszkedvűek voltak. Nyakukat behúzva, fejüket le...

Tóth Emese Réka: Őszi nap: Tizenegyedik történet (2019. október)
III. Károly 1731-ben kiadta a Carolina Resolutio nevű rendeletet, ami a protestánsok vallásgyakorlásával kapcsolatos intézkedéseket tartalmazta, és ennek megvoltak a maga jogai és korlátozásai bla-bla-bla... Körülbelül itt veszthettem el múlt hét szerdán a fonalat történelemórán, mikor a stréber Zsóka önkéntes alapon kiállt felelni, és mondanivalóját olyan körmönfont mondatokban fogalmazta meg, hogy azt első hallásra a tanár sem értette meg. Emlékszem, egyszer a naivak le akarták járatni,...

Taschner Katalin: Őszi nap: Tizedik történet (2019. október)
Még a nap sugarai melegen sütöttek. Nappal meleg volt. Reggel azonban mindenki fázva indult otthonából, hiába eljött az ősz. Ősszel pedig a szüret ideje. Örömmel készülődtünk a párommal ismerősünkhöz. Alig száz kilométerre élnek tőlünk. Szüretre hívtak. Nem nagy szőlős kertjük van. A ház mellett három sorban pár tőke. Rövid idő alatt leszedhető. A hangulat azonban leírhatatlan. Pár ember történetei, sok nevetés. Pár ember csak. Az ismerőseink, a szomszéd, keresztgyerekek. Ez alkalommal is ezért készülődtü...

Szilasi Katalin: Őszi nap: Kilencedik történet (2019. október)
Az őszi nap olyan, mint egy bágyadt szem. Kicsit fátyolos, kicsit hunyorog, mint a rövidlátó öregasszonyok, vagy azok az életunt férfiak, akiknek nem jelent már semmit egy meglibbenő szoknya, egy csintalan hajfürt vagy egy titokzatos, búgó női hang a telefonban, hisz megéltek már minden szépet, minden jót meg persze rosszat is. Van valami ősi bölcsesség az őszi napnak ebben a tartózkodó visszafogottságában. Minek csiklandaná tovább a fákat, bokrokat, virágokat, mikor azok már el akarják tenni ma...