Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.05.22. 11:40
Üdvözlöm! Szeretném megkérdezni, hogy miért nem hagyták még jóvá a 20 nappal ezelőtt feltöltött versemet? Köszönöm a választ!

2019.05.22. 11:02
Szép napot kívánok mindenkinek HeartMiklós

2019.05.22. 00:01
Kedves Főszerkesztő Úr, a megadott címen a Megszülettem c.vers olvsható.A Jövünk - et Megszülettem címre kérem, javítani! Köszönöm

2019.05.21. 21:12
Szép estét és jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.05.21. 19:51
Kellemes estét Heart kívánok szeretettel!

2019.05.21. 16:42
Kellemes délutánt mindenkinek. Smile

2019.05.21. 16:42
A már fent lévő versekkel nem lehet pályázni, ugyanazt a verset nem tesszük fel mégegyszer.

2019.05.21. 16:41
Ha pályázatra küldöd a versedet, feltöltésnél ezt a kategóriát válaszd ki. A beérkezett összes pályázati vers amely májusban érkezik, június 1-jén ... Bővebben

2019.05.21. 16:41
CEY, Ferenc, verseid fent vannak a magazin oldalán. Saját profilodnál mindegyik címére kattintva láthatod az olvasottságot, hozzászólásokat is.

2019.05.21. 16:09
Kedves Holnap Magazin! Megkaptam az ajándék könyvet, szívből köszönöm! Kaliczka Kata Rose Heart Smile

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: DianaSun
» Online vendégek: 1
» Online tagok: 1
Magdolna43
Tollforgató történetek
Ajándék: Első történet
A december elköszönt, a január éppen csak betette a lábát. A tél igazán még nem mutatta viharos erejét. A hópihék vidáman szállnak, repkednek a levegőben. A kis \"vattapamacsok\" oly játékosak egymással. A havas út serceg a talpak alatt. A fák, bokrok ágaikkal morcosan merednek az ég felé. A napsugár is gyengén kacsint ki a felhők mögül. Évike jó meleg kabátjában munkából siet haza. Ez a nap különleges. Születésnapja van, nem a zsenge ifjú leány ünnepel, hanem a negyvenesek gondját viselv...

Ajándék: Második történet
Még hajnal volt, az utcai lámpák álmosan eregették tompa fényüket. Az utcán egy-két korán kelő melós botorkált csak, akikről a munka kíméletlenül lerántotta a takarót. Márta sem tudott aludni, a teraszon ült, és a kávéját kortyolgatta. Nem tett bele cukrot, csak úgy feketén itta. Keserűn, hisz az illett hozzá. Közben rágyújtott, és lassú csíkokban engedte ki a tüdejéből a füstöt, majd merengve nézett az eloszló tömeg után, mintha csak jövendölni akart volna belőle. Pedig nem a jövőt látta ab...

Ajándék: Harmadik történet
Zoli izgatottan készült a közelgő szombati napra. Egy éves ismeretségüket ünneplik meg Dórával. Mindent átgondolt, hogy is lesz. Romantikusan tervezte, ahogy olyan sok mást is. Mégis egyedien akarta. Az ékszerboltban már rég megvette a gyűrűt. Egyszerű kis köves gyűrű. Először étterembe mennek. Lehet Dóra majd azt is hiszi, az ebéd az ajándéka. Ezután elsétálnak majd egy közeli parkba. Ott leülnek a padon és majd akkor. Dóra is készült a napra. Ő egy fényképalbumot rakott tele képekkel. Minden kép...

Ajándék: Negyedik történet: Ajándékra várva
December hatodikán reggelre megjött a Mikulás. Nagy izgalommal szedtem ki a csizmámból az ajándékokat. Az egyikben: mikuláscsomag, mogyoró, füge, dió, alma, és csokimikulás lapult. A másikban pedig egy csomag. Gyorsan kibontottam. Meglepődtem, mert ruhaanyagot és egy levelet tartalmazott. Nyolc éves lévén nem jelentett gondot az olvasás. Így kezdődött: "Kedves Marika! Ezt a csomagot a nagymamád Jézuskája küldi, megkérte Juliskát, hogy varrjon Neked belőle egy szép ruhát. Szenteste vedd...

Ajándék: Ötödik történet: A legszebb ajándék
Egy kicsi lélek arról álmodik, hogy két lélek úgy szeresse egymást, hogy ő az életfa virágának bimbója lehessen. Aztán, egy különleges napon, az életfa gyümölcsöt érlel. Kicsi, puha, selyembőrű csoda, aki a barlangból kibújik. Ő a nők álma, anyák boldogsága. - Itt vagyok! szeressetek! Én nagyon szeretlek! Az anyai szívhez nyomja kicsi fülét, úgy hallgatja az égi zenét. Dobban a szív, és ő a mellből nagyot szív. Úgy ölel a kar, mint e két teremtmény között a lelki kapocs. Nőnek lenn...

Ajándék: Hatodik történet
Aluljáró. Micsoda kettősség, mekkora kontraszt! Kikerülhetetlen annak, aki egy nagyvárosban mozog. Holott nem éppen szívderítő a látvány, az ember legszívesebben csukott szemmel evickélne a lenn élők és az ideiglenesen ott tartózkodók népes tábora előtt, ahol semmi sem marad láthatatlan. Rutinszerűen lépkedek a vérszegény paradicsomok, a harmatos tulipánok, a kínai ceruzaelemek árusainak sorfala között. Most is széles a konkurencia, pezseg az élet: egymás mellett támasztják az osz...

Ajándék: Hetedik történet
A város szélén, a folyó közelében lévő nyomornegyedben volt egy ház; egy szegény halász ott élt a kislányával , és feleségével. Melli mert így hívták a lányát, aki körülbelül tíz éves volt de segítő kezet kellett adjon a szüleinek. Segített apjának, hogy megfoltozza a hálóját, és gyakran sétált az anyjával a városban, hogy eladja a halakat, amit az apja haza hozott. Melli mindezt nagy elégedetlenséggel tette. Csak a város utcáin szeretett sétálni.Mindenhol megállt,hogy cso...

Ajándék: Nyolcadik történet
Körülnézett még egyszer a szobában. Csak egy gyors pillantást vetett az üres szekrényekre, az ott maradt csupasz ágyra,- azt mondta a vevő, hogy ő majd felhasználja, ami neki kell, a többi kacatot - így mondta kacat! - majd elhelyezi, legyen ez az ő gondja. Hát legyen! Végigsimította a fenyő ágykeretet, elbúcsúzott némán a csupasz falaktól. A képek helyén a festés élénkebb maradt, itt a kisebbik lányának a ballagási képe volt, a szemben lévő falon a nagylány szalagavatóján készült kép helye látszik. Ezeke...

Ajándék: Kilencedik történet: Jósoltak nekem
Az autóbuszállomás egyik padján üldögélve vártam a menetrend szerinti járatot, hogy végre hazavigyen. Péntek volt, fáradt voltam és alig vártam, hogy hazaérjek. Szemeimet becsukva, táskáim fülét szorongatva, gondolataim már a másnapi teendőkön jártak. Május elején jártunk, kint a kertben és bent a lakásban is bőven akadt munka. Gondolataimat azonban valaki megzavarta! Valaki, aki nagy lendülettel leült a pad másik végére. Félig nyitott szemmel sandítottam a pad túlsó felére, vajon ki merte megzavar...

Ajándék: Tizedik történet: Egy barát nevetése
Éles sivító hang töri meg ezt a gyönyörű napsütéses szombat délutánt a Lamero család otthonában. A tizenegy éves Pablo azonnal a bejárati ajtóhoz siet, hogy meglesse ki várakozik odakint. Jóllehet pontosan tudja ki az, hiszen még tegnap hívta el az egyik régi barátját magukhoz, hogy megmutassa neki azt a sok mindent, amit húsvétra kapott a szüleitől és a nagyszüleitől. Ám a szabály az szabály - ahogy anyukája szokta mondani - így a fiú lábujjhegyre állva az ajtó előtt, először belenéz a kukucskálóba, hogy...

Ajándék: Tizenegyedik történet
Tintilla magába zárkózott, csendes kislány volt. Nem igazán törődött vele odahaza senki. Az anyja belehalt a szülésbe, és az apja hamar megnősült újra. Tintilla néhány évig ekkor a nagyanyjával élt, akit nagyon szeretett. A nagymama már igen öreg volt, de a házban és a ház körül még mindent elvégzett maga, és mellette nagyon sokat mesélt Tintillának. A kislány tízéves volt, amikor a nagymamája meghalt, és ő akkor visszakerült az apja házába, a mostohaanyja és a két kisebb féltestvére mellé. A nagymama ház...

Ajándék: Tizenkettedik történet
Sándorék gyermektelenek voltak. Tizenöt éve vártak az áldásra, hol reménykedve, hol kétségbeesve. Amikor már belenyugodtak a nehezen elfogadhatóba, Sándor öccsének, Tamásnak fia született, Zsolt. A nagybácsi és a felesége lettek a keresztszülők. Mintha a sajátjuk lett volna, úgy szerették a kisfiút. - Ajándék ő nekünk - mondogatták egymásnak. Ahogy cseperedett, egyre többször volt náluk. Nyaralni vitték, télen síelni tanítgatták. Óvodába, iskolába is ők mentek érte, ha az „igaziak” ...

Ajándék: Tizenharmadik történet
Az idős Kálmán bácsi a hegyek közt éldegélt magában, már régen volt mikor a felesége nagyon hosszas betegség után itt hagyta. Azóta magányosan teltek napjai, de ő jól el volt, hiszen vele voltak az emlékei, ha jobbra fordult az idő kiült a ház előtti kispadra, kalapját a szemére húzta, kicsit szunyókált, közben elmerült az emlékek tengerében, Családja hívta, hogy költözzön hozzájuk a nagyvárosba, de erről hallani sem akart, kicsit dörmögött, majd közhelyekkel válaszolt: " Öregfát nehéz átült...

Ajándék: Tizennegyedik történet: Ajándéknapok
Ajándéktárgyat nem szoktam kapni gyerekkoromban, mert szegények voltunk és háborús idők jártak. Az első karácsonyi ajándékom egy könyv volt, Robinson története. A könyvet magammal hordtam, többször elolvastam, egyes részeit már könyv nélkül idézni tudtam. Azt hiszem, ekkor szerettem bele a kalandregényekbe, gazdagították fantáziámat. A háború elmúlása után az ajándék mindig valami hasznos holmi volt: ruhaféle vagy iskolai szerek. Rokonaim sem voltak e téren adakozók, de nem is vártam,mert c...

Ajándék: Tizenötödik történet: Színes üveggolyók vigasztalan árnyai
A papírbolt hűs helyiség. Békebeli padlózatát először árkus papírért, pennáért és palatábláért belépők fémsarkai koptatták, majd a töltőtollért és bakelit léniáért érkezők műanyagtalpai nyűtték, de már kisebb étvággyal. Mikor a golyóstoll kiszorította őket, PVC talpú cipőmmel süppedtem a pult előtti lankába: ezért még körülményesebb volt államat az asztalig feltornázni. Az üveglap alatt csodás színes ceruzák, autó- és macskaformájú hegyezők, mintás radírok incselkedtek. Az opálossá kopott üveg nem tudta a...
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.