Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2018.05.23. 07:11
Szép napot Smile

2018.05.23. 06:52
Kedves József! A jóváhagyásra váró versemet kétszer küldtem be véletlenül. Kitörölnéd az egyiket? Köszönöm!

2018.05.23. 05:02
Jó reggelt kívánok! Kedves Józsi! Tegnap már jártam itt és szerettem volna az adatvédelmi nyilatkozatot megtenni. Nem fogadja el a regisztrált neve... Bővebben

2018.05.23. 00:12
Kedves Vadvirág47! 500. vers! Gratulálok! Rose Rose Rose Jártó Róza

2018.05.22. 23:20
Katalin, javítottam versednél a nevet.

2018.05.22. 23:12
Szép estét és jó éjszakát mindenkinek. Smile

2018.05.22. 23:12
Köszönjük vadvirág, hogy megosztod velünk a verseidet.

2018.05.22. 21:49
Kedves Rózsa! Gratulálok az 500 versedhez. Szeretettel Rose

2018.05.22. 21:44
Talán, kicsit érzékenyebb vagyok az átlagnál mostanában, de azt reméltem, VALAKI - talán az admin? vagy Józsi észreveszi, hogy a mai alkalommal az ... Bővebben

2018.05.22. 20:44
Szép estét és békés éjszakát kívánok. Smile

Archívum
Felhasználók
Tollforgató történetek
Egyszer volt: Első történet
Hajamat lágyan fújta a tavaszi szél. A madarak csicseregtek. Virágokat gyűjtöttünk Anyával. Ő nemcsak a szülőm, ő egy igazi barát is, valóban kitart az ember mellett jóban -rosszban és tudja, hogyan nevettessen meg, ha szomorú vagyok. Egy helyben üldögéltem és szedtem a vadvirágokat, mikor anya nekem szegezte a kérdést. -Hogy bírod a volt párod nélkül? -Bírom, ennyi -válaszoltam kurtán. Én egyedül élek, de a lakásom pont a szüleimével szemben található. Gyakran tanyázom náluk, főzü...

Egyszer volt: Második történet
Minden héten kétszer Nagyi ment Buciért az óvodába, és együtt sétáltak haza oda, ahol Buci a szüleivel és a nemrég érkezett Babával lakott. Mikor jó idő volt, és szépen sütött a nap, bementek útközben a parkba a kis halastóhoz. Az óvodából hazainduláskor általában Buci mesélt, kérdés nélkül is elmondta, mi minden történt aznap az óvodában. Aztán, mire a parkhoz értek, már gyakran elfogyott a mondókája, és ő kérte Nagyit, hogy meséljen. Miről meséljek, kiscsillagom? - kérdezte Nagyi szinte mindig, ...

Egyszer volt...: Harmadik történet
Egyszer volt egy pöttyös papucsom. Sötétkék pamut volt a felső része, és egymástól modoros távolságban szolid kis fehér pöttyök helyezkedtek el rajta. A talpa valami rövid szőrű anyaggal volt borítva - mint egy plüssállat -, de ez nem fontos. Újkorában szerettem simogatni a talpát, de ahogy kezdte összegyűjteni a mocskot a lakásból, már rá se bírtam nézni. A tetejét gyakran szemléltem. Szélesebb volt, mint a lábfejem, így még a nem túl kecses végtagjaim is aprónak és bájosnak tűntek benne. Az idő azonban ...

Egyszer volt: Negyedik történet
Az áprilisi szél korai párákat lökdös a terebélyes, ősi fák között. Fölkapja a fákon maradt régi leveleket, megforgatja a levegőben,majd a járda porával együtt újra a park fái közé csapja. A tavaszi, egyre erősödő napfény lassan űzi el a közeli tél fenyegetését. A park útjaira csalja a megfáradt embereket, megfürdeti arcukat a még csupasz ágakon átszűrődő fénnyel. Érzik, látni már az alagút végét, és a lassan szivárgó fény végre eltünteti a feltorlódott sötétséget. Nyugdíjasok teregetik ki s...

Egyszer volt: Ötödik történet
Egyszer volt egy gyönyörű szép álom. Egy mesebeli házikó kertje orgonával volt kerítve. Volt ott kék, lila és fehér, illata a legdrágább parfümmel is felért. Nemes-, bazsa-, és labdarózsa vetélkedett, melyikük a szebb, az értékesebb. A kerti pipacs is beszállt a versenybe, aki az udvar melletti kiskertet egész nyáron át díszítette. A tulipán kitárta szirmait a napnak, melyek estére szégyenlősen bezárkóztak. Hiába bújt el az ibolya és a gyöngyvirág, mert a lágy szellő elárulta az illatát. Ő...

Egyszer volt...: Hatodik történet
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány. Ez a kislány nagyon szeretett olvasni. Mindig csak a könyvek, a könyvek és a könyvek. Gyerekként az indián- és kalandregényeket falta, de olyan vehemenciával, hogy már az iskolában sem szólították a nevén, hanem csak „könyvmoly”-nak, vagy „könyvmoly kisasszony”-nak, de nem csak a saját osztálytársai és tanárai, hanem szinte az összes tanár az alsó tagozaton. És hallgatott is rá. Míg a többi gyerek az ud...

Egyszer volt: Hetedik történet
Egyszer volt, hol nem volt, egy nagyon távoli országban élt egy dúsgazdag ember három daliás fiával. Az apa gyakran volt úton, drága és fontos cikkekkel kereskedett a világban, de minden alkalommal megkérdezte a gyermekeit milyen ajándékot hozzon nekik. Így volt ez most is, amikor egy nagyon hosszú útra készülődött: Magához hívta hát csemetéit és megkérdezte, kinek mit hozzon. – Hozzon nekem édesapám egy olyan telefont, melynél okosabb sehol sincs a világon. De olyan legyen,...

Egyszer volt: Nyolcadik történet
Az öreg temetőőr A haláleset, mindig tragikus. Tragikus bárkit érint, ez alól nincs kivétel. Talán ez az egyetlen esemény, amelyre sem belépőt, sem kilépőt nem lehet váltani. Ezt még eddig, nem tudták árucikké minősíteni, (ha csak nem egy megrendelt gyilkosságról, vagy ilyen szándékról van esetleg szó). Ez egyformán érinti a szegényt, a gazdagot. A kiváltság csak az, hogy a gazdagnak nem okoz fejtőrést egy temetés lebonyolítása, de a szegény embernek, még ezért...

Egyszer volt: Kilencedik történet
Egyszer volt egy Csiribí- csiribá világ Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, amikor a Földön csak különleges élőlények éltek, volt egy varázslatos hely, amit Csiribí - csiribá világnak hívtak. Itt mindenki jóságos volt, kivéve a gonosz Bori boszit és Torzon borz királyt. Ők valahogy nem nagyon kedveskedtek senkivel. Ennek a világnak a legkisebb lakói két kiskutyus volt, akik minden reggelt játékkal kezdtek. − Úgyse kapsz el bibi - c...

Egyszer volt: Tizedik történet
Volt egyszer egy, az elődök által elherdált, fogyó birodalmat irányító tömzsi kiskirály. Elérve a felnőttkor küszöbét, azonnal a „mindent nekem” magatartást tanúsította, feltétlen hatalomra tört. Ám egyszer mégis csak eljött bukásának ideje. Legalábbis az ítélőszék jegyzőkönyve ezt támasztja alá: – Szóval, kitart azon képtelen állítása mellett, hogy ön egy uralkodó? – Igen. – És hol van a birodalma, felség? – Túl a rengetegen. – Ho...

Egyszer volt: Tizenegyedik történet
Az égig érő bab (Magyar népmese átdolgozása) Az eredeti mese tőszavakban: Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy szegény asszony. Annak volt egy fia meg egy kis tehénkéje. Egyszer úgy elfogyott az ennivalójuk, hogy el kellett a kis tehénkét hajtani a vásárra, hogy eladják. A fiú el is adta egy szembabért, amit azonnal el is ültetett. Másnap már az égig ért. Ezen felmászott a gyerek, s fent a fellegekben talált egy házat, ben...