Novella, próza 2011
Ilyés András Zsolt: Az író meg(t)érése
Mindig megvolt benne az önismeret, hogy többet is ki tud hozni magából, de a harmadik X mindinkább rácáfolt erre. Valahányszor megszállta az ihlet, mindig elodázta, félretette, hogy majd legközelebb megírja. De a legközelebbit is a legközelebbivel kifogásolta. Nem volt erőssége a megoldás, berágta magának, hogy nincs ideje, pedig valójában semmit sem csinált. Bizakodott, hogy öreg korában teljesen rászenteli az életét a megírásukra, ám legbelülről felsajgott benne az önámítás fájdalma...

Franczel Annamária: Bosszú
A gitár még egyszer, utoljára panaszosan felbőgött, ám hangját elnyomta a közönség ovációja, a terem négy fala között visszhangzó, szűnni nem akaró taps. Elaine hálásan elmosolyodott, ahogy utoljára köszönetet mondott a közönségnek, majd meghajolt, és távozott. Hallotta még a háta mögött, hogy a nevét kántálják, követelve, hogy menjen vissza, azonban ma este túl zsibbadtnak tartotta magát egy kis ráadáshoz. Biccentett a zenészeknek, majd kisimított néhány, a szemébe lógó sötétvörös ha...

Kzella: Üdvözöllek, kedves idei esztendő!
Remélem, jól érzed magad hosszú utazásod után. A fogadtatás mindenki részéről megtisztelő volt. Hangos ricsajtól a kedves köszöntésekig mindent kaptál. Szeretettel vártak az emberek. A színek kavalkádja köszöntött, tűzijáték, zene, mosolygós arcok. Közöttük a családom. Végül én is köszöntöttelek. Párszor nyilvánosan, kedves szavakkal. Internetes ismerőseimnek képekkel kedveskedtem és ők viszonozták. Volt egy másik köszöntés a részedre tőlem. Nem mondtam ki hangosan, csak a gondolata...

T. Pandur Judit: Vedd el, ami neked jár!
/sci-fi/ Klapec Jenő utált várakozni. Proaktív. Ez volt ő. Mindennek elébe menni, mindent előre kitalálni, másokat beterelni az ő utcájába, az ő érdekeltségeibe. Ettől lett euró- és dollár milliárdos, pedig még nem volt harminc éves sem. Türelmetlenül elővette az infobézt a zsebéből és beleszólt: - Idő? Egy kellemes férfihang válaszolt: - Két óra negyven. Belevetette magát a panoráma ablakkal szemben álló extra felszereltségű székébe, és a karfáján megnyomott egy gombot...

Drgács Gabriella: Álmok
A harmincév körüli fiatalember fázósan toporgott a ház előtt. Hiába hajtotta fel felöltője gallérját, az apró hópelyhek utat találtak a nyakához. Legszívesebben beült volna a kocsijába, de amikor megérkezett, beállt vele a garázsba. Így hát, muszáj itt maradnia a teraszon, hogy a reménybeli vevő meglássa. Nem nagyon hitte, hogy karácsonyig el tudja adni, ma már a harmadik kuncsaft jön megnézni, és eddig mindenkinek volt valami kifogása. Pedig jó lett volna, ha sikerül az üzlet, nagyon...

Edwin Chat: Szellem a parkban
„Libricz Majának, aki azt mondta, tudok romantikus is lenni.” (Edwin Chat) Hiába nézte a tévét, nem tudta gondolatait elterelni, pedig szerette volna. Egy romantikus filmet sugároztak, és Aaronnak ez a műfaj nem tartozott a kedvencei közé. Főleg így, ilyen zaklatott lelkiállapotban most ez a film csak olaj volt a tűzre, inkább felállt, és kiment a konyhába rágyújtani. A konyha a kisszoba mellett helyezkedik el, amint kilépett a szobából, csa...

Tara Scott: Úton hazafelé
Misa a kocsmáros, ránézett az órára. „Pár perc múlva négy óra – gondolta – ideje zárnom.” - Uraim, záróra! Ideje hazatérni, feldíszíteni a karácsonyfát – nézett körül, miközben mosogatta a poharakat. Volt, aki szó nélkül felállt s volt, aki méltatlankodva morgott, s nehezen szánta rá magát, hogy felálljon az asztal mellől. De pár perc, és bezárta az ajtót kitéve a táblát: „ZÁRVA” Megcsörrent a mobilja. Felvette, s a kijelzőre nézett. ̶...

Jéga Szabó Ibolya: A titokzatos Nyesseikert.
(Régi történetek a gyermekkoromból) A faluvégén laktunk, a nagy gödrök előtti utcában. A környék jobbnál jobb izgalmas játszóhelyeket kínált a gyerekeknek. A nagy gödrök a háborúvégi szőnyegbombázás eredményei voltak, de csak részben, mert itt természetes módon is gidres-gödrös volt a táj. Itt volt a falu híres hajbadombja, amely olyan meredek és olyan magas volt, hogy én soha nem mertem lecsúszni a szánkóval róla. A fiuk itt fitogtatták a bátorságukat. A há...

Tátos Gyöngyi: A pótszilveszter
1965. január elsejét írtuk, amikor a Vass utcai kórház szülészeti osztályának egyik kórtermében egy kismamának az ágyát körbeállva, mindenki a szűk családban és a nagy rokonságban örvendezve vette tudomásul, hogy szilveszter napján megszületett a várva várt baba. Kislány és Krisztina. A kismama sorban vette át a finomabbnál- finomabb desszerteket, süteményeket, még valaki banánt is szerzett, ami akkor tájt nagy ritkaság számban ment, de senki nem vitt egy korty innivalót sem. Lehet,...

H. Gábor Erzsébet: Betyár és kutyája
- Kutyabetyár egy világ ez! - sóhajtotta a vén betyár, Betyár nevű kutyájának, miközben elrongyolódott, rojtos gatyáját foltozgatta. - Tudod Betyár, régen még volt betyárbecsület! Ma már még a betyárnak sincs becsülete! Betyár kutya ugyancsak betyárul érezte magát, sajnálta a betyárságba belefáradt vén gazdáját. Tudta magáról, hogy ő is betyár egy kutya volt, - azért is kapta a Betyár nevet-, de hát milyen is lehet egy betyár kutyája, ha nem, kutyabetyár! -Hej, azok a régi szép id...