Novella, próza 2011
Horák-csacsovszky Szilvia: Társas magány
Éjjel volt. A televízió halkan duruzsolt az ággyal szemben, Kati nem tudott enélkül a zaj nélkül elaludni. Most a hátán feküdt és a plafont bámulta. Zsolti falnak fordulva, mozdulatlanul feküdt mellette. - Alszol? - suttogott bele Kati a homályba. - Hm... próbálok – morogta Zsolti. - Eszembe jutott valami. Talán ki kellene cserélni az előszoba padlóját. El van kopva. - Ühüm. És mégis mikor? - Talán majd ha szabadnapos leszel. Tudod, hogy én nem értek ezekhez a dolgokhoz. ...

Drgács Gabriella: A legrövidebb randevú 2/1. rész
Nyár volt, késő délután és még mindig rekkenő hőség. A karcsú, fiatal lány sietett, ahogy csak tudott, hiszen egy kicsit késésben volt. Hosszú fekete haja laza copfba fogva himbálózott jobbra-balra lépései ütemére. A tónál levő parkba beszélték meg a találkozót - még magában sem hívta randinak, mert ezzel elismerte volna, hogy egy szimpla barátságnál többet érez a férfi iránt, aki vár rá. Pedig, a kollégái egyre többször ugratták azzal, hogy biztos szerelmes… Amikor látta, ho...

Móritz Mátyás: A szörny
A kísértetek orgiájába visz oda képzeletem, s gyilkossal s legyilkolttal karöltve járom a bőszült danse macabre-t. Az aranyködbe burkolt hegyek ormain emelkedő roppant várromok mesélhetnék csak el az igaz történetet, -amikből már régen, több száz éve kihalt az élet: a dőlt falak ablakmélyedéseiben már alig kivehetőek az olasz freskók körvonalai, az egyesült családok címerpajzsait már a por fedi, és a leomlott erkélyek helyén már hiába is keressük a művészien faragott kar...

Farda József: A kasza
Emlékszem kora tavasz volt, amikor városi ficsúrként először falura kerültem lakni. A ház ahová költöztünk kicsi volt, elhanyagolt, de az első saját ház volt életünkben és borzasztóan boldogok voltunk. Nagy lendülettel fogtunk neki a rendbetételnek. Először, hogy lakhatóvá tegyük, a belső munkákat végeztük el. Közben a tavasz lassan elhagyott bennünket és az udvaron és a kertben a növények kivirultak. Igen ám, de míg szomszédainknál zsenge fű és szebbnél-szebb virágok pompáztak, nálun...

Horák-csacsovszky Szilvia: Szerelemkotta
„Már az ágyban Hozzád szállnak gondolataim, én Hallhatatlan Kedvesem, itt-ott vidáman, azután ismét szomorúan, várva a sorstól, meghallgat-e bennünket?” – Semmit sem kívánnék jobban, mint karjaidban lenni. Oly sivár az élet mióta elhagytad városom, de nem engem – tudom, hogy gondolataid ugyanúgy felém szállnak, mint az enyémek Feléd. Ez az egyetlen, mi nekem maradt. Elbújva írok, a szalon közelébe sem engednek mióta utoljára itt jártál. Pedig zongorázn...

Kőműves Ida: Apa ígérete
Az utóbbi időben egyre gyakrabban volt hangos a ház. Angéla úgy érezte nem bírja tovább. Szinte mindent ő cipelt a vállán. A gyerekeket is ő hozta, vitte az iskolába, a háztartás is a nyakába szakadt, nem hiányzott még az is, hogy esténként a férje részegen jön haza és zeng a ház. Mert olyankor csak kötekedett, mindig és mindenbe belekötött. Nem elég forró a leves, esetleg nem elég sós az étel. Mindegy volt, hogy miért, csak alkalmat keresett a veszekedésre. Egy ideig szó nélkül tűrte...

Gősi Anna: Az utolsó alku
Az idős bácsi csendesen üldögélt a kórházi ágy szélén és éppen a híreket hallgatott a rádióban. Semmi érdekes nem történt aznap, vagy legalábbis a hírek nem számoltak be semmi számottevőről. - Kapcsolja már ki azt a vacakot! Van aki pihenni szeretne! – mordult rá egy suhanc a szomszéd ágyból. A bácsi halkan morgott egy kicsit, de nem volt veszekedős típus, így hát kikapcsolta a rádióját. Némán üldögélt percekig, gondolatban máshol járt. Maga mögött hagyta a kórterem rideg id...

Elbert Anita: Báránybőrbe bújt farkas
Laurentia Londonba járt egyetemre a Royal Holloway–ba, ahol angol nyelv és irodalmat hallgatott. Eminens tanuló volt, kiváltképp William Shakespeare–t szerette. El is indult tanulmányi versenyen Shakespeare egyik drámájának, A viharnak elemzésével, melyet meg is nyert. Témavezetője, Alonso Prospero azonban megirigyelte Laurentia sikereit, roppant tehetségesnek tartotta őt, holott maga is professzor volt. Volt egy szeretője, az egyik, akkoriban adjunktus Miranda Milano, aki...

Tara Scott: Drog
A mentő szirénázva fordult be az utcába. Az egyik lépcsőház előtt két nő beszélgetett. Ahogy meghallották a hangot, hirtelen elhallgatva kíváncsian nézték, hol áll meg vajon az autó? Meglepve látták, hogy épp előttük fékezett és fordult be az egyetlen üres parkolóba. Félreálltak, hogy a mentősök jobban elférjenek a hordággyal a lépcsőn felfelé. Utánuk a mentőorvos sietett kezében a táskájával. A két nő, egy ideig hallgatta, hogy meddig mennek felfelé. De gyerekek szaladtak lefelé a lé...

Elbert Anita: A teremtés mágiája 2/2. rész
5. A Nap gyermekei Kalliopé, Krisztina ötödik megnyilvánulása szép szavairól volt híres, távolról figyeli két tanítványát, s az utaztatáshoz szükséges koncentrációs, és vizualizációs erővel segíti ki őket, hogy az a lehető legtisztábban menjen. A Tabula Smaragdina tanulmányozását követően a kínaiakhoz ugrottak át gondolatban, Nathalie és Greg. A kínaiak az indiaiak mellett a mágia első követői közé tartoztak. A kínai nagy falat építi éppen Greg és Nathalie. Eközben...

Kőműves Ida: Villámcsapás
Még kisiskolás koromban, éppen tanévzárón voltam a szüleimmel, amikor nagy vihar kerekedett. Villámlott, mennydörgött, szétverte a tanévzáró ünnepséget is, ugyanis az udvaron lett volna, de így kénytelenek voltunk behúzódni a szűk tantermekbe. Már hazafelé tartottunk kerékpárral ki a tanyára, a vihar már elvonult sütött a nap, még csak sár sem volt, úgyhogy vígan kerekeztek a szüleim, én anyám biciklijén ültem, amikor nagy csattanásra lettünk figyelmesek. Apám mindjárt mondta, hogy e...

Elbert Anita: A teremtés mágiája
1. Az életkarma–beavatás Az Apollo űrhajó sikeresen leszállt a Holdra 2011. március 24.–én. Legénysége azonban nem a kutatók körében keresendő, hanem a civilek holdudvarában. A 21. század megengedte magának azt a luxust, hogy pénzért mindent meg lehet vásárolni, így a Holdra– szállást is. Krisztina, mint transzmodern mester arra az álláspontra jutott, hogy kipróbálja, gravitáció nélkül milyen eredményei vannak a beavatásainak. Befizetett egy űrut...

Rajnai Rotter Csaba: ".. kidőlt keresztfának…”
"Mindnyájan jártunk egyszer az Akadémián…" hallatszik fel az utcáról az ének a harmadik emeleti lakás ablakán át. Az énekszó alá szabályos ütemben ló paták csattogása adja a ritmust. Távolról vidám rikoltások szűrődnek át a szomorkás dallamon, s tudatják a város közönségével, hogy elérkezett a nagy pillanat, amikor az idei végzős gazdászok is elsárgulnak. Igen, a gazdászok idén is sárgulnak, pedig ő már nem ballag mellettük, hogy elkísérje őket a hallgatói lét utolsó, s az öná...

Elbert Anita: A trójai bogár
Trója városán kívül, mélyen, az erdőben lovagi tornát vívott Arthur király, lovagjainak kíséretében. Közben Merlin ujjaival a földre különleges betűket vésett. Baljóslatú, kettős értelmű igére nyitotta ajkát. S ennyit mondott csak: a trójai bogár lesz a végzet. Arthur nem tudta mire vélni Merlin szavait, s nem is törődött vele, harcolt tovább. Nem mentek vissza éjszakára sem Trójába, hanem a szabadban aludtak. Következő nap hajnalban arra ébredtek, hogy Arthur katonáinak fele óriásbog...

Domin Jolán: Sztory Velencében
Már felkelt a nap, amikor a vonat befutott Velencébe. Bőröndjeiket cipelve igyekezetek ki az utasok a pályaudvarról Csomagjait elejtve nézte az elé táruló látványt, a pályaudvar kapuján kilépve Gerda, lélegzete is elállt Ez a szín kavalkád, és a járda szélén a víz! Nehezére esett összeszedni magát. Nézte, csak nézte, és csodálta a látványt, jobbra egy íves híd, balra kanyarodott a kanális, amit a színes, paloták sora ölelt. Idős barátnőjét szemével kérdezte, indulhatnak tovább, ő i...

Elbert Anita: A jövendölés
Lanchesterben sűrű ködgomolyag lepi el a város utcáit, és épületeit. Oly vastagon gyűrűzik itt ez a szemellenzős réteg, hogy nem lehet látni az üzletek cégértábláit sem. A külváros azonban egészen más színben tetőzik, s leginkább az emberi archoz hasonlítható a táj. Lanchester szmogos légköre egy sápadt, halottfehér archoz, míg a külváros egy pirospozsgásos arcképhez hasonlatos. A szántóföldeken búzát, árpát, napraforgót, lent, kölest, és repcét termelnek. Él itt Lanchesterben egy nem...

Drgács Gabriella: Búcsú
A dombok közt megbúvó kis tanya istállójában mocorogni kezdett a hideg miatt összebújt emberkupac. Hol egy kar, hol egy láb került ki az éppen csak a megfagyástól védő melegből, aztán egyikük megadta magát. Fiatal, borostás és nyúzott arcú férfi kaszálódott fel a szalmáról. Felállva nagyot nyújtózott, majd derékig kigombolva jól szabott kabátját megigazította a nyakában levő vastag sálat. Visszagombolkozott, meghúzta a kabát övét, aztán kiemelte az egyik szénatartóból a kalapját és a...