Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Fiatalok prózái
Boros Adrienn: Félresikerült túra [ÚJ]
Sötétség vette körül. Hiába forgolódott, semmit sem látott. Az egyetlen hangforrást, pedig ő maga jelentette. Erősen zihált, egyrészt a levegőhiány következtében, másrészt a kétségbeesés miatt. Fogalma sem volt arról, hogy hogyan került ide, vagy egyáltalán arról, hogy hol is van. Idegesen a hajába túrt, és azon gondolkodott, mit tegyen. Mikor valamennyire sikerült rendeznie légzését, kinyújtotta karjait, és tapogatózni kezdett, azonban csak üresség fogadta. Pár lépéssel előrébb merészkedett, így ujjai má...

Boros Adrienn: Különös álmok [ÚJ]
Dominika mindig is átlagos embernek tartotta magát, hiszen nem volt kiemelkedő tehetsége sem a matematikához, sem az íráshoz, nem tudott táncolni és énekelni sem. Az egyetlen dolog, amitől mégis különlegesnek számított mások számára, az az önzetlen szíve volt. Már egészen kicsi korától kezdve különös vágyat érzett, hogy segítsen az embereknek, nem számított, hogy éppen csak cipekedni segédkezett valakinek, vagy akár önkénteskedett, adományozott, számára nem volt különbség. Emellett sosem várt érte cserébe...

Németh Balázs: Álomvilág vagy valóság
Ezen gondolkodott Samuel Witt is, amikor furcsa zajt hallott a padlásfeljáró alól. Nem teketóriázott sokat, és utána is nézett a dolognak, hogy megbizonyosodjon róla, mi is az a furcsa zaj. Amikor elért a feljáró árnyékába, meglátta Pattet, a jól megtermett házi kedvencét, ami nem játszott mással mint a tápos edényével. Patt perzsamacska volt, és annak ellenére, hogy nem volt kis darab, nem evett sokat. Samuel egymaga élt a házban Pattal, amit még a felesége hagyott rá a halála után. Boldog házasságban él...

Déri Anna: 104 korty vodka
Tibi 3 üveg vodkával a kezében sétált ki a sarki kisboltból. Léptei szaporábbak voltak hazafelé, fázott a csípős hidegben, mégsem vett kabátot, mert a bolt csak 5 percre volt. Ujjai majdnem ráfagytak a lépcsőház kapujának kilincsére, miközben kitárta maga előtt. A lift felé vette az irányt. Sosem lépcsőzött, a hetediken lakott. Valaki már állt a felvonóban, de várt rá. Tibi örült volna, ha nem az alatta lakó Viktor az. - Bulit tartasz? - kérdezte Viktor félmosolyra húzva száját. - Ja. ...

Ács Gergely: Életszerepek
Dezső "Mindez énrám bámulatos hatással van, és ami engem illet, nekem bőségesen elég ahhoz, hogy helyesnek érezzem azt, amibe végül beleegyeztem, amire elköteleztem magam. De vajon elég-e arra, hogy mások is helyeseljék lépésemet? Nem vagyok bizonyos benne, hogy megértik érzéseimet." - Moliere: A fösvény, Bognár Róbert fordítás - Eliz monológ részlet Emlékszem, ahogy az ágyon ültem és Petőfitől el kezdtem olvasni az "Egy estém otthon"; című vers első verss...

Kárpáti Emma: Vallomás
Tudod szerettelek.  Mert voltak, olyan percek amikor megállítottam volna az időt csak arra az egy pillanatra.  Mert ha a szoba két végén is álltunk, úgy vonzottál mint a mágnes.  Mert az érintésed még most is érzem a bőrömön. Mert  már a pillantásodból tudtam mindent, nem kellettek a szavak. Mert hiába küzdöttem ellened és bántottalak, Te mindig ott voltál nekem. Mert minden vitánkból tanultam, még ha sosem mondtam i...

Oláh Szabolcs: Álmatlan éjszaka
Egy este nem jött rám az álom. Szokatlan volt, hisz mindig jó alvó voltam. Kimentem a folyosóra. A többi szobából csak szuszogás és horkolás hallatszott ki. Ez csak még jobban nyomasztott. Nem értettem, miért alszik mindenki ilyen nyugodtan, és én miért nem. Kimentem a konyhába, ittam egy pohár vizet. Miután ez megvolt, megpróbáltam még egyszer visszaaludni. Nem jött rám továbbra sem az álom. Fél kettő felé úgy döntöttem, sétálok egyet a szomszédos erdőben. Szokatlan gondolat volt, nem is értem utólag mag...

Szabó Anasztázia: 2020- A szörnyű valóság
Az emberiség életében mindannyiunk számára hihetetlen és elképzelhetetlen időszak köszöntött be 2020 márciusában, ez pedig a koronavírus járvány megjelenése. Talán történelmünkben nem volt még ilyen esemény, mely ennyire világot pusztító volt. A félelem és kétségbeesettség egy olyan kényszerhelyzetet szült, melyre az emberiség nem volt felkészülve. A gazdasági válság egyre jobban éreztette hatását a minden napjainkban, a biztonságunk megóvása vált fő célunkká, mely ebben a helyzetben már-már távolinak tűn...

Oláh Szabolcs: Egy ember dilemmája
Tiborra épp fegyvert fogtak és ő is éppen így tett. Megpróbált békét kötni ellenségével, de a tárgyalás kisiklott, akár egy kósza gőzös. Ez már nem az első ilyen eset volt. Tibor legszívesebben meghúzta volna a ravaszt, és véget vetett volna az egésznek. Tudta, hogy egy jól irányzott lövéssel vége lett volna mindennek. Ugyanakkor erről egy-két másodperc alatt lebeszélte magát. - Én nem vagyok ilyen ember! - gondolta. Felmérte újra a helyzetet. Rájött, hogy nem muszáj ellensége szívére célozn...