Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Novella, próza 2013
Tóthné Földesi Ilona: Visszaemlékezéseim VI.
Visszaemlékezéseim VI. Lassan ráeszméltem, hogy úgy dobál a sors, mint társasjáték közben a dobókockát a játékos. Most újra be kell lépnem gyermeki énemmel az árvaház kapuján, átélni azokat az éveket. Nehéz szétválasztani az árnyéktól a fényt. Az árnyék lehull, ha megvilágítom, de attól még árnyék marad. Ilka néni vitt el a református árvaházba. A nagytiszteletű pap már megbeszélte a vezető diakonissza testvérrel, hogy visznek. Csodálkozással figyeltem a hosszú szürke r...

Balázsi Pál Etel: Kilépő
A nap fáradalmainak porát, épp lemostam magamról, amikor áhított csendemet elmetszette a telefon éles hangja. Barátnőm izgatott hangját ismertem fel. Se köszönés, se bú, se bá, olyan szóáradatot zúdított rám, hogy üdvözlésre nyíló szám tátva maradt, fotelembe ereszkedtem, s csak annyit hámoztam ki, hogy ma az utcán, valami nőszemély, kilépett, … de hol, honnan, semmit nem tudtam összeilleszteni. Abban a reményben vártam, hogy egyszer, csak elfogy Bella szuflája s azt...

Czibere Péter: Feng-suhi
Ezoterikus maszlag szín- és formahullámokkal díszítve Próbáljunk kezeinkkel egy piros kört formázni a levegőbe. Nem fog menni, de amennyiben ezt a kört rávetítjük önmagára, könnyebben távol tarthatjuk saját magunktól. Ezáltal a kör nem helyettesít majd semmit. Ellenben egy nagy kék kocka azért még magában foglalhat néhányat olyan piros körökből, amelyek ha kiadnak egy gömböt, akkor arról a gömbről kiderülhet, hogy azt valójában apró sárga tetraéderek alkotják. Ezek a tetra...

Csató Gáborné: Elszakadás 3/3
Reggel már csak néhány holmit kellett összepakolni, vitték a fiúkat nagyszüleikhez, a faluba. Kicsi koruktól fogva sokat nyaraltak Annuséknál, akik mindig féltő gondoskodással vették körül őket és persze nagy-nagy szeretettel. Sándor a munkahelyére is bevitte büszkeségeit, két fiú unokáját. Még az egyik öreg traktorra is felültette a lurkókat, s irányítva a nagykerekű, zajos járművet, kicsit engedte, hogy „vezessék” kint a szántóföldeken, ahol senki sem láthatta. Egy-két ...

Kőműves Ida: Két legyet egy csapásra
(krimi) Fáradtan, álmosan ébredtek. Illetve, Nóra ezúttal, le sem hunyta a szemét. Oszkár úgy hajnali fél öt körül, amikor elhallgatott felettük a zene, azonnal elaludt. Tizenegyig húzta a lóbőrt. Nóra egészen összetörten, migrénnel küszködve feküdt mellette mozdulatlanul. Amióta beköltözött ez az új srác a felettük megüresedett lakásba, se éjjelük, se nappaluk. Itt állandóan buliznak, dübörgés, lárma, ricsaj... de nappal sincs nyugtuk, mert megy a zene gőzerővel. Az is csod...

Jártó Róza: Apák és fiúk
Első történet Amióta befejezte a főiskolát, nemigen szokott levelet kapni. Most meg egyenesen tértivevényest. Az apja is meglepődött, amikor a postás nem adta neki oda, mert ezt személyesen a kezébe kellett kézbesítenie. A szabály az szabály még akkor is, ha tudta a postásfiú, hogy ők ketten az apjával nem szokták elolvasni egymás levelét, tiszteletbe tartva a levéltitkot. Az is igaz volt, hogy minden írást aztán megbeszéltek. Ahogy kézbe vette a levelet forgatta e...

Torma Zsuzsanna: Szabad vagyok!
Az előző részből – „Fogságban vagyok”: „Most itt vagyok a nyári konyhában, már két napja, és nem tudom, meddig kell még itt maradnom. De az biztos, hogy ha a gazdik kinyitnák a láda tetejét és az ajtót is, örökre elszaladnék, és többé nem jönnék vissza. Ezt persze a gazdik is biztosan tudják, ezért nem engednek ki engem. De látom, hogy nem bánt senki, és a gazdasszony nehéz helyzetemet kihasználva többször is megsimogatja a hátamat és azzal a valamivel körül...

Balázsi Pál Etel: Jelentkezés
/első változat/ Szeme felcsillant, amint meglátta a hirdetést az újságban. Munka nélkül volt már egy pár hete. Érezte, most szerencséje lesz. Elolvasta a hirdetést, aztán még egyszer, még egyszer, s valami különös késztetést érzett – most, igen, most kell mennie. Kicsinosította magát, újra elolvasta a hirdetést s elindult. Az épület elé ért, fölnézett s egy halk fohászt küldött Istenéhez. Bekopogott. Vál...

Czibere Péter: Visszafelé elkészített lecsó
Ha ismerőseink lemondják a vacsorát, ennek a receptnek a segítségével pillanatok alatt visszacsinálhatunk egy finom lecsót. Hozzávalók: lecsó. Először is, gyújtsuk meg újra a gázt a lecsónk alatt. Várjuk meg az utolsó rottyanást, aztán öntsük le róla a hozzáadott vizet, amely a főzéskor már egyszer elpárolgott. Félretolva a lábast vegyük ki belőle a fűszereket, szétválogatva rakjuk őket a dobozaikba, majd tegyük rá újra a tűzre. Ezután következik a paprika és a paradicsomdar...

Csató Gáborné: Elszakadás 3/2
- Csókolom a kezeit! – köszönt Sándor, s a virágot átnyújtva valóban kezet csókolt a háziasszonynak, aki kissé kelletlenül húzódozott az udvarias gesztus elől. - Szervusz! Sándor ugye? Emese már mesélt rólatok – nyújtotta jobbját kézfogásra Károly. Sándor örült a közvetlen hangnak, örömmel fogott kezet. Az asszonyok is kezdték méregetni egymást, Zsuzsa szólalt meg elsőnek: - Azt hiszem mi is tegeződhetünk nyugodt...

Dinók Zoltán: A megkeserített randevú
A Sárközy presszóban két negyven év körüli férfi kártyázott. A presszó Sárközyé volt. Egyedül voltak, csendben csak iszogattak a kártyázás mellett. Huszonegyest játszottak. Csányi Ferenc poharából mikor kiürült a sör megkérte Sárközyt, hozzon még egy üveggel. - Máris! – mondta – miközben fütyörészett. Magának is hozott egy üveg Drehert. - Na igyunk az egészségünkre! - Úgy legyen – mondta kis gúnnyal a hangjában Csányi. Már dél óta kártyáztak és ittak mámorosa...

Farda József: A padon:
A férfi munka után ráérősen sétált hazafelé. Tulajdonképpen kellemes napja volt, semmi nem zökkentette ki a megszokott kerékvágásból. Kiürítette a gondolatait, kirakatokat nézegetett, bámulta a város zsibongását, ösztönösen kerülgette a szembe jövő arctalan embereket. Meglátott egy parkot, arra vette az útját. Hirtelen körülölelte a természet kis szigete, távolabbi lett a zaj és felváltotta a madárcsicsergős nyugalom. Nagyot szippantott a levegőbe. Ekkor hirtelen egy pillanatra elsö...

Tóthné Földesi Ilona: Visszaemlékezéseim V
Télen még hógolyóztam Laci bátyámmal Ilka néni udvarán. Abban a téli havas hancúrozásban ő is ott hagyta a gyermekkorát. Ezentúl, nem fogunk egy szobában aludni, ahol majdnem minden éjjel felébresztett érthetetlen kiabálásával. Egyik éjjel például teljesen szétszaggatta a dunyhát. Ott ült az ágy közepén, a toll belepte, s egyre csak hevesebben hadart. Nem értettem a szavait, csak rémülten éreztem, hogy valami baj van. Legszívesebben zokogtam volna, de nem sírtam. Fullasztóan meleg, n...

Pataki Katalin: Egy öreg asztal fiókjából... 2/2
Drága jó mámeczókám! Ezeket a gondolatokat soron kívül írom, nem tudom eljut-e valaha is hozzád. Most pillanatnyilag csend és nyugalom van körülöttem, ami nagy ajándéknak számít a háborús időkben. Hideg, nyirkos köd takar be mindent, még az emberek lelkét is. Üres, semmitmondó tekintet a csont-bőrre fogyott férfiak és nők szemében. Odáig jutottunk, hogy napi 12-14 órát kell dolgoznunk megállás nélkül. Az orvosok és ápoló személyzet nem kap elég gyógyszert és kötszert, hogy munk...

T. Pandur Judit: A sors
Rettegve próbáltak elbújni a lények elől. Voltak, akik a bokrokban kerestek menedéket, vagy a fák mögé bújva lapultak csendesen, abban a reményben, hogy a lények nem veszik észre őket. Mások az épületek közé, falak mögé rejtőztek el előlük. Megint mások gondosan bezárt otthonaikban bújtak meg. Voltak olyanok is, akik nem rejtőztek el. Hittek a jó szerencséjükben, vagy bíztak a vak véletlenben, ami megkíméli őket. Néhányan bátran az útjukba álltak, azt képzelve, hogy valami módon le...

Tóth Sarolta: Misi bátyám
Misi nagybátyám nagyanyám nyolc testvére közül a legfiatalabbnak született. Nővérei nevelték fel, de nem sok szeretettel, mert kissé ütődött volt, de akaratos. Igyekeztek gyorsan szabadulni a gyámkodás nehéz terhétől és intézetbe küldték. Mivel nem volt elmebeteg, innen megszökött és alkalmi munkákból, koldulásból tartotta el magát. - Előnyös külseje hozta meg a szerencséjét. Bogárfekete haja, zöldes nagy szeme , sápadt, szinte betegesen fehér bőre megtetszett egy utazgat...

Csató Gáborné: Elszakadás 3/1
A pici falu egyetlen szilárd talajú, főútján megállt a távolsági busz. A közeli téesz felől érkezett, munkából hazafelé igyekvő emberek, főleg férfiak szálltak le róla. Nyáron, dologidőben nem számított, hogy éppen szombat van, menni kellett, mert a mezőgazdaság nem hagyott szabadnapot. Napbarnított arcok, fáradt tekintetek, feltűrt ingujjak alól lógó, munkában megizmosodott karok sodródtak egymás mellett, ahogy lefelé lépkedtek a busz lépcsőjén. Sándor is utolsó erejét összeszedve ...