Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Novella, próza 2013
Dinók Zoltán: Az iskolai ebéd esete
Mikor apám részegen hazatért s vacsorát adott nekünk, már nem is említette, hogy én az iskolában nem ebédeltem. Pedig tudta, csak a részegség teljesen az agyára ment, kiverte a fejéből azt az ostoba dühöt. Szégyellhette volna magát. Én ugyanis azért nem ebédeltem, mert egyrészt nem tudtam, hogy tanítás után hova kell kóvályognia az embernek, hol van az a bizonyos épület, ami a tantermeken kívüli épületen kívül van – ahol az ebédet osztják. Másrészt pedig azért, mert a hasamat g...

Drgács Gabriella: Párbaj 2/2
Néhány órával később Löfflinger éppen ebédelni indult volna, amikor titkárnője szólt, hogy a doktor megérkezett. Éppen csak annyi ideje volt, hogy visszaüljön a székébe, és már kopogtattak is. Most rendesen válaszolt és felnézett, hogy szemügyre vegye a belépőt. Enyhén meglepődött. Azt a személyi anyagából tudta, hogy sötét hajú és szemű, majdnem 1.90 magas, de az nem derült ki belőle, hogy a magasságához arányosan vállas, sportos testalkatú. Mint, ahogy az sem, hogy d...

Kőműves Ida: Volt egyszer egy gerlicém
Süvít a szél! Ezt csak meleg szobából jó hallgatni, egyébként utálom a szelet. Különösen akkor, ha hideg van. Levegőt is alig kapok, valahogy összenyomja a tüdőmet. Pfuj, olyankor legszívesebben ki sem mozdulnék a lakásból. Gyermekkoromban mindig az ablakba könyökölve csodáltam a szelet. Édesanyám sokáig emlegette, hogy egyszer azt állítottam, ha nem lennének fák, akkor nem fújna a szél! Ő ezen nagyon jót nevetett akkor, én viszont nem értettem mi van ezen nevetni való. Akkor is a fák...

Pataki Katalin: Egy öreg asztal fiókjából... 2/1
Kicsi lányként is szerettem ezt az öreg bútordarabot. Négy nagy fiókja, sok-sok titkot rejtett előttem. Csak az öregúr rendezkedhetett a fiók mélyén… majd az özvegye. A nénikém, halála után én örököltem a berakásokkal ékesített öreg asztalt, amely oroszlánlábakon áll. „- Legyen a tiéd, Nálad jobban senki nem becsüli meg!” (a Végrendeletében is „elhangzik!”) Most már én vigyázok rá! Mielőtt a saját kincseim kerülnek a fiók mélyére, egy alapos takarít...

Tóth Sarolta: Fontos vizsgák - Megbundázott érettségi
A középiskolákban – ahol aktív tanár koromban tanítottam – volt legalább egy olyan osztály, ahova elit állásokat betöltő szülők gyermekei jártak. Ezek az osztályok valamelyik tárgyat – többnyire idegen nyelvet – kiemelt óraszámban tanultak, az őket tanító tanárokat a szakmailag legjobbnak tartott tanárok választották ki. Nem dicsekvésből említem meg, hogy nekem is volt szerencsém részesülni ebben a megtisztelő feladatban, ami korántsem jelentett kivételes me...

Balázsi Pál Etel: Az öröm
A Nap, téli kék palástjával tündököl az égen, csipkelődő kedvű a hideg, a szél pihen, csizmám alatt jajgatva recseg a hó. Szemüvegem utat áll a hó vakító fényének, én pedig nem tudok ellenállni a szabadtéri jégpályáról hozzám érő vidám hangulatnak. Kacagás, sikoly, pörgés, csusszanás, esés! Megfog a látvány, a színek, a mozgás, a hangok, a zene kavalkádja. Mosolyra hangol. Rövid idő, s képzeletben már ott vagyok köztük, felemelem, az eleső kicsit, utánozom a g...

Czibere Péter: A mártíromság
Minden emberben vannak elraktározott fájdalmak, és mindenki törekszik ezek orvoslására. Vagy külső segítséget remélve, vagy megteremtve önmagában az orvost, a hőst, aki megmenti őt. A mártírszerep e kettősség, egy fájdalmat átélő, s egy megmentő szerep képviselése együttesen, de annak tudatosítása nélkül. Fájdalmainkat sajnos gyakran elnyomjuk, ahelyett hogy kifejeznénk őket, és mint a legtöbb negatív reflexiónak, ennek megtanulása is már gyermekkorban elkezdődik. Két oldalról t...

Drgács Gabriella: Párbaj 2/1
Február közepe volt, hideg, de szép, derült idő ígérkezett. Csak az ország északi részére mondtak futó hózáporokat. Kora reggeltől kezdett felszakadozni a felhőzet, mostanra már ki-kibukkant a nap. Amikor épp előtűnt, sugarai fényorgona futamokat játszottak a toronyépület tetejéről lógó jégcsapokon. Egy pillanatra még az udvar felett átrepülő galamb után néző macska is belefeledkezett. A kórház alagsorába vezető lépcső tetején, a falnak támaszkodva egy tatáros vonású, f...

Tóthné Földesi Ilona: Visszaemlékezéseim lV
Álldogáltam egy képzeletbeli peronon, szeretetre várva. Ez megint csak nem az igazi állomás volt. A súlytól terhes lovaskocsi megállt a főtéren. Ma már városnak nyilvánított település, akkor járási székhely volt. Kézen fogott Pista bátyám, és a kis batyuval elmentünk abba a házba, ahol születtem, ahonnan szüleimet a temetőbe vitték. Több család lakott a házban, számomra idegenek. Akkor egy öreg madárcsontú néni volt éppen otthon. Pista bátyám elmondta neki, hogy ki vagyok és csiná...

Balázsi Pál Etel: Tapasztalat
A buszmegállóban az álmosan pislogó építő munkások, azt lesték, hogy időben nyit- e a cukrászda, erősen hiányzott a reggeli erősítő ital. Íratlan szokás volt náluk. Nyitáskor, már tódultak a helységbe. A kiszolgáló kérdés nélkül osztotta az italt. Tudta ki kér gabona pálinkát, vagy édeset. Ki, felest, ki egészet, mekkora a befogadó képessége, no meg mennyi apró lapul a zsebében. A nagytermetű, öblös hangú mester kapott nagyobb adagot. Ő neki is feles kell...

Czibere Péter: Rágcsa csatorna
- Jó reggelt kívánok kedves nézőinknek! Adásunkat rövid műsorismertetővel kezdjük, amely után majd a 6 órás híreink következnek. 6.05 perckor jelentkezik a Chips, tudományos ismeretterjesztő sorozatunk, melynek mai témája az elhízás. 6.30 perctől pedig beszélgetős műsorunkat láthatják, a Rágót. 7 órától gyerekműsorok következnek. Így például a Kockásfülű csokinyúl rajzfilmsorozat Újratöltve című epizódja. Ez után jön az időjárás jelentés, amit 7.45 perctől nyári szabadidős magaz...

Kőműves Ida: Tea citrommal, mézzel...
Tétován indult bele az éjszakába. Éjfél is elmúlt már, ilyenkor nem igen járnak az utcán. A kaput is nyitva hagyta maga után, eszébe ötlött, hogy visszamegy, becsukja, aztán mégsem tette. Lassan bandukolt a kissé meredek utcán, csikorgott talpa alatt a hó. Ez most jó! Még gyermekkorából emlékszik ilyen csikorgós telekre, amikor anyával együtt mentek a hajnali misére. Csodaszépek voltak azok a hajnalok, még ragyogtak a csillagok az égen, a talpuk alatt csikorgott a hó, a szájukon füstö...

Cs. Nagy László: Kávéátlényegülés
(tárcanovella) Tárgyiasult világunkban, talán párját ritkító módon új dimenzióba emelkedik egynéhány, eleddig a maga nemében teljesen hétköznapi módon létező termék. Ez az átlényegülés talán épp a mindennapi „beívó” kávé estében követhető nyomon leginkább, hisz a valaha volt, pórias szürcsölni valóból, lassan-lassan átvándorolt egy egészen fennkölt kategóriába. Mi több, jelképesen a hála, az elismerés, a köszönet kifejezésének már-már egyedülálló szimbólumává nőt...

Sz. Sipos Magdolna: A csábító pillangó
Az alföldi faluban élő emberek nyugalmát a főúton száguldó autók, kamionok zaja nem zavarta. Két kilométer hosszan egy bekötőút – mely mellett kétoldalt fehérre meszelt, barna boltíves ajtóval díszített pinceházak sorakoztak - vezet a kulturáltan elrendezett lakóházakhoz, utcákhoz, terekhez, közigazgatási épületekhez. A csendet csak néhány, az ott élő emberek járműjének halk zúgása, és a gyerekek hangos csivitelése törte meg. A szép tavaszi napsütésben már visszafelé sétáltak a...

Czibere Péter: Az utolsó előtti vacsora
- Gyerekeeek, ne vicceljetek. Gondolkodtam ezen az egészen, és mondjuk úgy, nem tetszik az ötlet.. - De de de.. - Úgy is mondhatnám, meglehetősen dühít, amit rólam gondoltok, és őszintén szólva csodálkozom, hogy azt hittétek, én belemegyek ebbe. - De hát Neked kell lenned.. - A Kiválasztottnak mi? A Messiásnak! Megőrültetek? A legjobb esetben is csak egy hétköznapi ember vagyok, akinek elege lett mások hülyeségeiből. - És a tanítások? - Ha ti is annyira szeretnétek megoldani a p...

Jártó Róza: Ügyintézés
Több nap kellett, hogy elteljen, mire rászánta magát, hogy elinduljon. Fogta az iratait, egy félliteres flakonba vizet eresztett. Megkent egy karéj kenyeret zsírral, megsózta, majd egy átlátszó zacskóba csomagolta. Ezeket is betette a reklámtáskájába. Ült még egy percet a hokedlin, de tudta, egyszer el kell indulnia. A fogasról leakasztva a kabátját, azt felvette. Aztán gondolva egyet, újra levette. A pulóvert is, és a szárítóról egy másikat, a zöld színűt vette elő. Úgy érezte, ho...

Bossányi Kálmán: Háromszög (Másképp)
Szobába beszűrődő Hold fénye, árnyékot vet a falon. Katalin, és Vilma ágya felet. Kati óvatosan lefekszik az ágyra, nehogy barátnőjét zavarja, az alvásban. Megpróbál finoman elhelyezkedni, felvenni egy kényelmes helyzetet, mert teste minden része fáj. Egyes részek fel vannak dagadva, és kék-zöld foltok is vannak rajta. Vilma ezt nem látta mikor Kati lefeküdt. - Megjöttél? - Itt vagyok melletted, tehát igen. – szuszogja fájdalmasan Kati. Vilma megfordul a fé...