Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2017.12.18. 10:56
Kedves József! Lehet hogy valahol olvasható, de elkerülte a figyelmem. Kérdésem, hogy mi az ünnepi menetrend, mikor szünetel a feltöltés? (pihe... Bővebben

2017.12.18. 10:21
Kellemes ,szép napot kivánok Mindenkinek ! Smile

2017.12.18. 10:02
Szép napot ! Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánok mindenkinek a Holnap Magazin oldalán. Üdvözlettel:b Smile

2017.12.18. 08:45
VISZLÁT KENI . BOLDOG ÜNNEPEKET KÍVÁNOK! Heart

2017.12.18. 07:36
[b]Mindenkinek Heart-ből köszönöm a kedves viszont jókívánságaikat, ami bőven elég lesz két hétre, és az ünnepekre is !!!! - VISZLÁT ! ... Bővebben

2017.12.17. 23:02
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2017.12.17. 23:01
Az ÚJ Tollforgató cím: ÚJ ÉV ÚJ REMÉNYEK. Ezzel a címhez kötődő tartalommal várjuk a novellákat, prózákat december 31-ig.

2017.12.17. 21:49
Keni Kedves! Érezd jól magad ezen az ünnepen! Gondolunk rád, és velünk leszel a mi ünnepünkön, akkor is, ha épp nem vagy itt. Áldott, békés Karács... Bővebben

2017.12.17. 21:38
Drága Keni! Nagyon boldog Karácsonyt, boldog újévet s hozzá jó egészséget kívánok Mindnyájatoknak szeretettel. In Love

2017.12.17. 17:49
Drága Keni! Nagyon boldog karácsonyt kívánok szeretteid körében. Áldjon meg Isten erővel, derűvel és annyi szeretettel, amennyit csak elbírsz! Hál... Bővebben

Archívum
Felhasználók
Novella, próza 2017
Suba Patríciai: Állásinterjú [ÚJ]
Vidáman, kipihenten ébredek fel. Miközben a kávémat kortyolgatom, bekapcsolom a rádiót. Az időjárás jelentést hallgatva, kinézek az ablakon és gyönyörű napsütés fogad: - heves zápor-zivatar várható a mai napra – jósolja, épp a bemondó. Flegmán nézek a rádióra. Még hogy eső, ennek se meteorológusnak kellett volna mennie! Utolsó ellenőrzés a tükörben. Ruhám, sminkem tökéletes. „Mint mindig” – villan át az agyamon. Kilépek az ajtón, az esernyőt tüntetően otthon ...

Putterer Magdolna Léna: Orgonaágak az égig érnek [ÚJ]
Emlékszem , minden év tavaszán virággal kezében tért haza a munkából. Elhozta nékem a legelőször kinyíló hófehér hóvirágot, kék ibolyát, vagy az illatos lila orgonát. Tudta , mivel tavasszal születtem , imádom a tavasznak minden virágát . Amikor kettesben sétáltunk az utcákon és ha meglátott egy szép orgona bokrot valakinek udvarán , átugrotta a kerítést , majd egy szál orgonával tért vissza hozzám . Boldogan nyújtotta át nekem. Egy alkalommal s...

Kitti: Kelj fel Jancsi! [ÚJ]
A nyolc éves Éva, artista akart lenni. Álmaiban elképzelte, ahogy száll a kötélbe kapaszkodva és mindenki őt csodálja. Egészen addig, míg el nem érkezett a gyűrűzés versenye az iskolában. Hirtelen azt érezte, minden erő és akarat kevés ahhoz, hogy felkapaszkodjon a magasan lengő gyűrűhintára. Lentről nézte társait, akik fura pózokat voltak képesek felvenni rajta és lábukat beakasztva a fakarikán át, fejjel lefelé lógva vihogtak felé. - Na, mi van? Próbáld ki! Legalább próbáld ki! De Évit elö...

Kathy Vassné Hanesz Kata: Egy Vasárnap...... [ÚJ]
Egy Vasárnap.... Egy Vasárnap délután oly jó, szeretetre méltó, mikor össze jön a testvériség, szép és nyugtató, felhozzuk a szép emléket,jót rosszat , nevetve, gyerekkort,fiatalságot,tegnapot holnapot,vegyesen. Hülyeség is van a javából,vicceket mesélünk , kortyolgatjuk a finom bort,közben jót nevetünk, mulnak órák hamar elszalad,megyünk itt az est, elköszönünk egymástól ,indulunk haza szép volt ez. Nem tudni mikor lesz, ilyen szép Vasárnapun...

Simon Dávid: Ars poetica [ÚJ]
Nem hiszek semmiben. Nem létezik semmiféle megfejtése a világnak, a dolgok csak vannak, egyszerre bizonytalanok és biztosak. Az élet érthetetlenségének súlya feszít, és tudom, hogy minden állításom ellenkezője is igaz, ahogy az éremnek is két oldala van. Szkeptikus vagyok, minden mögé kérdőjelet teszek és még véletlen sem gondolom, hogy tudnék bármire megoldást. Mindannyian zuhanunk, esztelen és más ritmusban. Keressük a kapaszkodókat, biztosnak vélt pontokat, meghitt pillanatokat, olyanoka...

Putterer Magdolna Léna: Utazás viszontagságaiból tanulság [ÚJ]
Hideg októberi szombati nap , amikor is a .közlekedés sem megy zökkenőmentesen annak aki busszal, vonattal kénytelen utazni. Tisztában voltam mindazzal nekem sem lesz könnyű , ha mégis úgy döntök elindulok a bizonytalanságba , elindulok Budapestre írótalálkozóra.. Az odavezető utat még le tudtam szervezni egy Taxi Társasággal, de a visszautazásban ők sem tudtak segíteni . Az időpont ami nekem jó lett volna, nekik nem volt megfelelő.A Taxi társaság időpontja szerint , alig értem v...

Nagy József: Interaktív mese, kreatív embereknek [ÚJ]
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy (...) Egyszer egy napon (........) Elindult (...) és ment, mendegélt (...) felé. Ott aztán találkozott a (....-al) Az odakiáltott neki: - (....) te (....)! - Hú gondolta magában a (...)! és úgy megijedt, hogy a szava is szinte elállt. Most mit feleljen erre? De, azután feltalálta magát és így szólt: - (.....). A (...) így válaszolt: - Ha te (....), akkor (....)! A (...) ráállt az alkura, mit tehetett vo...

Kitti: Katyi [ÚJ]
Egyedül maradt. Apa elment, s bár külön a lelkére kötötte ne féljen,- jön reggel érte,- azért picit félt. Féltette aput. Bujkálni, óvatoskodni kell neki, s őt itt hagyni egyedül éjszakára. Hová mehetett? A villanyórát kikapcsolta, ne lássák a rendőrök éjjel, hogy jár. Ne is gondolják, hogy van bent valaki. Hogyan is gondolhatnák az éjszaka sötétjében bárkiről, hogy bent lehet... Egy kislány, 10 éves, negyedik osztályos tanuló. Szőke és tejfehér bőrű, szürkéskékszemű, törékeny kislány. Ő ben...

Fleiszig Rózsa: ÜNNEPI FÉNYEK [ÚJ]
ÜNNEPI FÉNYEK Különösen, így december ídusa felé közeledvén, legtöbb embernek : a felékített üzleti kirakatok, az utcák, és terek, valamint a kis házak hivalkodóan villódzó színpompás fényei jelentik az ünneplés lényegét. Ezek, a "szaladó emberek" akik csak a külsőségekre figyelnek. Nekem, egész más a fontos, és számít. Ezeknél a szép látványosságoknál, sokkal több hiányzik, hogy ünnep költözzön szívembe, és erős, tiszta, lánggal égjen, mint egy vezérlő sors...

csomor henriett: Négylábú hűséges társ [ÚJ]
Elvesztettem az én aranyos Bogár nevű kis pulikutyámat. Apu, s tesóm vették a vásárban az öklömnyi bogárfekete göndör szőrű kiskutyát. Bogárfekete kis szeme kiváncsin nézett szerteszét új otthonában. Nagy örömmel fogadtuk a kis jövevényt, aki az ölemben aludt el, majd egy dobozba tettük éjszakára. Nem alhat kint alig egy hónaposan a hűvös szeptemberi éjszakában, szegényke még az új helyét sem szokta meg. Hamar a család szívébe lopta magát. Napi sétánkat kétszer-háromszor megtettük a hatalma...

Nagy Zita: Ágyban [ÚJ]
Tele az ágyam Kutyákkal Jókat dumálunk, Tanítom rajzolni, ebeimet. Tudják a tollat rágni. Nagyokat nevetek, akkora bohócok. Az ágyunkban nőttek fel. Szemenként felhozzák a tápot. Ha elhagyom az ágyat megbüntetnek. Ez titok. Ha véletlenül megközelíti az ágyamat, akkor torokra, vagy bokára mennek. Magány nem is olyan rossz. Beszélgetek magammal, hisz együtt nőttünk fel. A jó ISTEN is jó beszélgető társ. Hajjaj-úgy látszik társfüggésem van. Valószínűleg nagy örömmel beszélget...

Suba Patríciai: Emlékfoszlányok [ÚJ]
Fáradt vagyok. A kórházi fehér hálóingem van rajtam, szinte eltűnik benne a vékony alakom. Lassan a tükör elé lépek. Nagy, egész alakos tükör. Kerete nincs, úgy feszül a falon, mint egy csupasz ajtó. Hívogat, titkokat rejt, de félek ettől. Olyan titkokat mutatna meg, amelyeket nem akarok tudni. \"Nézd a tükröt, törj össze, hogy újjá szüless!\" Mint egy mantrát mondogatom magamnak, már nem is emlékszem hol olvastam. A gondolat belém ivódott. Nézem a tükröt, a képek összemosódnak, m...

Tóth Lászlóné Rita: Változatok egy témára [ÚJ]
Változatok egy témára első történet Anyuka délután 5-kor esik be az óvodába, a kislányáért. Kislány: Anyuci, de jó, hogy jöttél, már majdnem mindenki elment. Anya : Siess öltözködni, nem érek rá! Buszon. Anya telefonál. Kislány: Anya, a Gréti kivette a kezemből a Kati babát és az óvónéni……. Anya : Nem hallod, hogy beszélek? Majd otthon elmondod. Kislánynak lebiggyed a szája, cipője orrával bökdösni kezdi a kapaszkodó rúdj...

Zelenka Brigitta: Az utolsó szoba
Szekrény, asztal, szék, ágy: idegen-bútorozott szoba. A falon a képek, gyerekek, unokák, egyetlen kapcsolat a még létező múlttal, jelennel. Értékes, féltve őrzött kincsek: magántulajdon. Állandóság a falon, ahová pihenni jár a vágy. Fogságban, amióta a fáradt lábak felmondták hosszú évek szolgálatát, s nem hajlandóak tovább hordozni az öreg, elnehezült testet. Kötve, egy apró szoba korlátai közé. Az ablakban zöldelő szobanövények, a még nem teljes elhagyatottság átlátható bizonyítékai...

Simon Dávid: A szomorúságról
Verseimben semmi szomorúság nincs, én az élet szomorúságát mondom el. A szomorúságot is ünneplem, néha gyászruhában, néha fehérben. Ha el is menekültem néha, mielőtt igazán fájt volna, mindig megálltam meztelen igazságomban mások előtt. Nem kértem senkit semmire, hogy mégis elöntöttük egymást fájdalommal, az az élet műve. A bánat által lehetsz csak teljes, és ha óvod magad, belül vérzel el, mert nem éltél igazán. Végül csak a sebek maradnak, gennyes forradások a szép emlékek helyén. És mégis hiszek...

Kitti: HM Közös! Téveszme
Malvin hirtelen ébredt reggel. Valami rémség fenyegetése riasztotta tudatát ébredésre és azonnal felült az ágyon. körbenézett. Az ablak zárva, a szobában minden a helyén. A falióra ketyegő ritmusát is érzékelte már. Teljesen felébredt. Kiugrott az ágyból és a félig behúzott sötétítőfüggönyt szorosan záródóra rántotta. - Na, még csak az kéne! Hogy itt lesekedjen! Hogyisne! - sziszegte nagy indulattal és hamar öltözni kezdett.Dolgozni készülődött, bár utálta a munkáját, de elkésni nem akart. Már az...

Baráth Zoltán: Letargia
letargia: nagyfokú szomorúság, levertség, kiábrándultság, amit a személy cselekvésre képtelen állapota kísér. A lakásban sötét volt és csönd. Redőnyök lehúzva. Rita három napja szinte mozdulatlanul feküdt a bevetetlen ágyon magzatpózba összekuporodva. Nem volt ereje semmihez. Csak feküdt, időnként elbőgte magát, de azt is csak csendben, hang nélkül. Teste reszketéséből láthatta volna bárki, ha látta volna, ám rajta kívül senki sem volt ott. Sem az éhséget, sem a szomjúságot nem ér...