Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.05.22. 11:40
Üdvözlöm! Szeretném megkérdezni, hogy miért nem hagyták még jóvá a 20 nappal ezelőtt feltöltött versemet? Köszönöm a választ!

2019.05.22. 11:02
Szép napot kívánok mindenkinek HeartMiklós

2019.05.22. 00:01
Kedves Főszerkesztő Úr, a megadott címen a Megszülettem c.vers olvsható.A Jövünk - et Megszülettem címre kérem, javítani! Köszönöm

2019.05.21. 21:12
Szép estét és jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.05.21. 19:51
Kellemes estét Heart kívánok szeretettel!

2019.05.21. 16:42
Kellemes délutánt mindenkinek. Smile

2019.05.21. 16:42
A már fent lévő versekkel nem lehet pályázni, ugyanazt a verset nem tesszük fel mégegyszer.

2019.05.21. 16:41
Ha pályázatra küldöd a versedet, feltöltésnél ezt a kategóriát válaszd ki. A beérkezett összes pályázati vers amely májusban érkezik, június 1-jén ... Bővebben

2019.05.21. 16:41
CEY, Ferenc, verseid fent vannak a magazin oldalán. Saját profilodnál mindegyik címére kattintva láthatod az olvasottságot, hozzászólásokat is.

2019.05.21. 16:09
Kedves Holnap Magazin! Megkaptam az ajándék könyvet, szívből köszönöm! Kaliczka Kata Rose Heart Smile

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: DianaSun
» Online vendégek: 2
» Online tagok: 0
Pályázati novella, próza
Futó Eri: A Nokia ereje
 A korábbi elrettentő csikorgáshoz képest, most nem néztél el, hanem egyenesen szembenéztél a problémával. A régi vaskapu még tőle is régebbi sarokvasai segítségért kiáltoztak, amint a szél egyetlen fuvallattal ki akarta őket tépni a helyükről. Ősz hajad a homlokodra hullott, figyelted a sarokvasakat, amik már félig leváltak az esőáztatta rámáról, amit, ha tudtad volna, hogy már Szúnyogpuszta összes kutyája megjelölt, biztosan dobtál volna egy-két hátast. Különben nem volt akkora szám a kapu, ugyanis egy ...

Hajgató Attila: Egy csésze tea
Ketten ültek a kertben, mester és tanítványa. A mester teljesen átadta magát a teázás szertartásának. Csak a kezében lévő porcelán teáscsészére, és annak tartalmára koncentrált. Arca rezzenéstelen, vonásai egyszerű, mégis nemes jellem jelenlétét feltételezik. Volt egy pillanat, amikor a tanítványnak úgy tűnt, szinte eggyé válik a kerttel. A tökéletes harmóniát, végül a tanítvány látványos, hangos fészkelődése bontotta meg. -Mi nyugtalanít? - fordult a mester tanítványához. -Elnézését kére...

Jóni Barna: Lassacskán
Ma már péntek. Megpihen a város, az ember, a fű se nő tovább, csak a remény zöldül erősebben. Az ingerküszöböm is óriási, szusszan egyet az akaratom. Buzog bennem a bulizás utáni vágy...valahol hangosan röhög egy pimasz tízenéves, ápolatlan külsejű hobó riadtan nézi. Morog fogatlan szája, tornacsukája kelepel utána, ahogy csoszog végig a téren. Egy kávézó lépcsőjén megpihenne, de elzavarja egy pincér. "Odébb öreg, még elriasztod a vendégeket!" Amaz, unottan, szinte felsőbbrendű ar...

Müller Márta: Szegényen, de boldogan
Figyelem a mozgólépcsőn elém beállt párt, egy harmincas éveiben járó nőt és a kislányát. Látható, hogy szűkösen élnek, a pénzt nagyon be kell osztaniuk, nem jut olyan extra divatos darabokra, mint amilyeneket a gazdagabb szülők csemetéi hamar megkapnak. De a kislányon nem látszik elégedetlenség, éppen ellenkezőleg. Bizalommal fogja anyja kezét, olyan mély bizalommal, amit kikövetelni sohasem lehet, csak magatartással kiérdemelni. Feltehetően a nő egyedül neveli a gyereket, a kislány a legnagyobb és egyetl...

Kacsó Krisztina: Tükörtündér
Timi nyűgösen kászálódott ki az ágyból. Morogva keresgélte lábával a mamuszát, de végül mégis muszáj volt lehajolnia, hogy megtalálja az elkallódott lábbelit. Szíve szerint ki sem kelt volna az ágyból, ha a kávé semmihez sem hasonlítható aromája nem csalogatja ki a konyhába. - Mi van te hétalvó? Azt hittem, már fel sem kelsz ma reggel - szólalt meg Tímea férje, Péter. Timi fintorogva nézett a férfira. Nem azért mert nem szerette, sokkal inkább az gerjesztett haragot benne, hogy a férfi már ilyen k...

Nyírő Szabina: Delej utca
Delej utca (VIII. kerület) Így a heterotrófoknak - ide tartozik az összes állat, majdnem az összes gomba és a legtöbb baktérium és protozoa - teljes egészében az autotrófoktól függ a túlélésük. - Rádi Benett egy mély sóhaj kíséretében szakította el pillantását a kémiakönyvétől. Tudta, hogy tanulnia kéne, elvégre a pár perc múlva kezdődő órán témazárót írnak, de egyszerűen nem volt képes a szövegre koncentrálni. Mire végére ért az egyik...

Szalay Hajnalka: A kettes villamoson
Felszállok a kettes villamosra, és szokás szerint úgy helyezkedem, hogy a budai oldalban tudjak gyönyörködni. A Fővám térnél többen is felnyomulnak, periférikus látással érzékelem őket, de szórakozottan, csak egy kis idő múlva pillantok fel, aztán mégis jobbra kapom a fejem, mert nem hiszek a szememnek. Csak két ember választ el a nagyon jóképű, nagyon magas sráctól, aki...De nem, az nem lehet. De, talán mégis! Az ajtónál állok, ezért egy kicsit oldalra tudok fordulni, és így jobban rálátok a többi utasra...

Vanhaszna Péter: Kollega
I. NAP - Hello. - Hello. II. NAP ...

Dudás Letícia: Örökké
Egyszer, réges-régen egy kis erdőben, élte életét egy kislány, felhőtlen. Távol lakott mindentől anyjával, barátok nélkül, mégis vidáman. Mindennap egy meseszép kaland volt számára, örömteli életének nem volt ármánya. Játszva, s nevetve töltötte napjait, gyönyörű szép nap hintette rá sugarait. Esténként a csillagok vigyázták édes álmát, senki meg ne zavarhassa éjjeli nyugalmát. Látszólag, boldogságuknak vége nem volt, mint a végtelen űr, s a benne keringő h...

Horváthné S. Mária: Felejtés népdallal
Vidékre utaztam aratás után már szántottak az ekék s bálákkal játszott a nap. Derűs időt ígértek a hétre. Próbáltam a figyelmemet elterelni az utolsó esténkről. amit a hűnek gondolt kedvesemmel szeretem volna eltölteni. Mi tagadás nehezen sikerült. Suttogása, ölelése, illata olyan elevenen él bennem, mégis. Az az este volt a vége az idilli kapcsolatnak. Elhomályosodott a szemem. Megálltam az autóval, egy kis séta nem árthat, nem siettem sehová. Az út a szántóföld s egy er...

Kő-szabó Imre: Hidegre szerelve
Tibi ott ült a Budai úti kiskocsma bejárat melletti kis asztalánál. Úgy foglalt helyet, általában reggel hatóra körül, hogy a bejárattal szemben ült. Így legalább látta, hogy ki jön be egy felesre, fröccsre vagy éppen sörre, mert a pult is kézre volt tőle, csak félre fordította a fejét és mindjárt látta, ki mit kért. Mindenki csak Tibinek ismerte, a vezeték nevét senki nem tudta. Még a szakmája volt ismert, mert villanyszerelő volt. A Vidibe dolgozott, már, húsz éve, azonban amikor a ...

Urmánczi Margit: Fagyi helyett... avagy, a szerelem buktatói
1. Kisbolt - ez a neve - valóban kicsi, két lépés oldalra, kettő előre, ott van a pult. Beléptünk Timivel, az unokámmal jégkrémet venni. Éppen jelenésünk volt a játszótéren, egy nyári délután, minimum harminc fok melegben! De ki foglalkozik ilyen csekélységgel?! Menni kellett! A pultnál ott állt egy párocska: harminc és negyven közötti férfi és húsz-huszonöt körüli nő. A férfi kávét kért éppen, közben, a pult mellé lerakott reklámújság lapján látható gyerekcipők si...

Lovas József Pál: Hunyócska
(Régi történet) Csicsóvár kulturális intézménye a napokban ünnepelte annak a nagy eseménynek első évfordulóját, amely a „Nehogy megnézd, nehogy részt vegyél rajta” címmel sikeres mozgalomként vonult be a városka újkori történelmébe. Eme mozgalom az önmagukat nagyokosnak tartottak körében Hunyócska néven vált ismeretessé. Kitalálója egy Huny Csóka nevű nép(el)művelő, a kulturális intézmény dolgozója volt. A lényege pedig az, hogy a nevezett intéz...

Sabján László: Hozzávalók
‒ Kezét csókolom, egy kevés bocsánatot keresek. Lehet kapni? ‒ Igen, uram, tartunk. ‒ Jaj, de jó! És tessék mondani, felment az ára? ‒ Mindennek megy fölfelé az ára, uram. Az idő függ-vényében, tudja. Ahogy telik az idő, minden egyre értéke-sebbé válik. ‒ Az elég baj. Csak halványan emlékszem rá, mibe került régen a bocsánat. Ha igaz, amit mond, akkor lehet, hogy nem is lesz nálam annyi. ‒ Ha meg nem sértem, mennyi van magánál? ‒ Annyi, ...

Lajosháziné Szohner Gabriella: Ha megnyílik a föld
-Milyen anya vagy te? - süvített Rozál éles hangja a levegőben. Mari összerezzent, egy hang se jött ki a torkán. - A lányod szégyenét kitárod az egész világ előtt? Normális vagy te? Erre neveltelek? Hol voltál, amikor megcsinálták azt a gyereket? Hol? Lotyó lett az egyetlen lányod! - Anyu fogja vissza magát!- sziszegte nehezen Mari. - Nem fogom! – üvöltötte Rozál. - Képes lennél lagzit rendezni a nagy hasú lányodnak? Fehér ruhába bújtatnád, netán még liliomos koszorút ...

Sebvestyén József: Ünnep
Az öregúr cipőt húzott, ráállt a szőnyegre és oldalvást állt a nagy tükör elé, s nadrágja szárát nézte. Jó – állapította meg. Megfésülte ritka, deres haját, majd bajszán is húzott egyet-egyet. - Anya! Hol vagy? Ha nem indulsz itt hagylak! – Mosolygott a tükörben az öregúr. A törődött arcú asszony puha léptekkel lépett a szobába, halkan.. mint aki megszokta a csendességet, hisz az egész életét lábujjhegyen járta. - Azt veszed fel apa? - Igen. Már olyan rég volt r...
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.