Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2017.08.23. 07:41
Kattints az aktív fórumokra, és ott találod, a legelső hsz van a tetejükön, ha a legfrissebb hsz-re vagy kíváncsi, kattints az utolsó oldalra.

2017.08.23. 07:32
Én is szeretnék a Fórumon jelentkezni, de nem látok semmi témát, írást ott. Figyelem továbbra is, ha valaki jelentkezik. Üdvözlettel, ... Bővebben

2017.08.23. 07:30
Edia, katt fönn az Információra, ott van, a legördülő menüsorban.

2017.08.22. 23:10
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2017.08.22. 22:20
Kedves Vadvirág-Rózsa, hol található ez a fórum?

2017.08.22. 18:26
Kösz bruxinelli, én szívesen írok, de jobban örülnék, ha mások is jelentkeznének! Érdekesebb, változatosabb lenne a Fórum. Szeretettel várjuk ... Bővebben

2017.08.22. 17:17
Szép estét, jó éjt mindenkinek! Smile

2017.08.22. 16:56
Üdvözlök mindenkit!

2017.08.22. 16:53
Boti, Rózsa, Zina és mindenki, vár benneteket a fórum !!!

2017.08.22. 10:55
Kellemes napot kivánok ! Smile

Archívum
Felhasználók
Pályázati novella, próza
-Ferenczfi-Faragó Eszter: A cseresznyés tál
A legjobb, ami egy emberrel történhet, hogy elveszíti az emlékezetét. Emlékezni annyi, mint szembe nézni a múlttal, ami kötelez. A múlt fáj. Az emlékezet - felelősségvállalás. De én ezt nem akarom... Tizenhárom éves koromig teljes erőmmel arra törekedtem, hogy megértsem, és elraktározzam a családomban történteket. Tizenhárom éves koromig próbáltam meg értelmezni, és elemezni a hazugságot, amit észleltem ugyan már amint eszmélni tudtam, de nem sikerült megértenem. És tizenhárom éves koromig próbálta...

Árvay Mária: Bocsáss meg!
Edinával már kisiskolás korunk óta nagyon jó barátnők voltunk. Mindent megbeszéltünk egymással, kölcsönösen megosztottunk bizalmas dolgokat. Erre valók a barátnők, nem igaz? Rohan az idő, 20 év telt el, s a mi barátságunk azóta is szilárd alapokon állt. Edina a közelemben lakott, így rendszeresen látogattuk egymást. Ma is így történt, ezen a gyönyörű, napsütéses, tavaszi délutánon. Házi készítésű, finom tortával kínált, amit örömmel fogadtam. Nincs csodálatosabb az otthon készült süt...

Baráth Zoltán: A Kultúr-Terrorista
A férfi reggel felébredt és érezte, ez másmilyen nap lesz, mint a többi! Ma megteszi! Fogta azt a bizonyos tárgyat és betette a táskájába. Aztán, mondhatni , pókerarccal, felült a helyi járatra. Óvatosan körbe fordította a fejét. Ahogy számított is rá, mindenki el volt foglalva a saját ketyeréjével. Minden fülben fül-hallgató, technikai kütyük, mp4 lejátszók, I-Pad-ek, I-Phone-ok, s társaik. Miután átszállt a megfelelő irányba tartó metró szerelvényre, a kép mit sem változott. Fiatal...

Benda Judit: Életre ítélve
Léteznek olyan bölcsességek és okos gondolatok, melyeket annyiszor hangoztatunk, hogy agyon puffogtatott frázisoknak tűnnek csupán. Ámbár igazságtartalmukkal dacolni fölösleges, hiszen ezen okosságok azért hívatottak lenni, hogy a nehéz helyzetünkben némi vigaszt nyújtsanak. Példának okáért nézzünk csak egy ilyen bölcseletet:\" Az élet szép.\" Louis Armstrong is eképp vélekedett és mi tagadás, minden földi halandó szereti hinni, hogy igen...az Élet minden nehézség ellenére végül is,...

M. Dorina: Horhon
(Egy boldog szörnyeteg) Amikor gyerek voltam, egy mesébe illően gyönyörű fenyves rengeteg mellett laktunk, a nappalink ablaka szembe nézett a mesebeli tájjal, sem kerítés sem más ember által felhúzott határ nem gátolta azt, hogy úgy érezzük az erdő lakói vagyunk. Lehettünk volna tündék vagy akár manók a kietlen XXI. század legelső éveiben. A házunk, egy régies fehér falú családi ház volt, szürkésen tetsző palatetővel, ami úgy hullámzott, akár a nyugodt ten...

Tiszai P. Imre: A sóder
Negyedszer ment ki az állomásra - reménykedve. Tizenhét éves volt egy idegen városban, ahol az albérlete, ellátása rendezve volt a szülei révén, de hát ebben a korban már bizony vannak egyéb kiadások is. Egy-egy randevú szerényen is pénzbe került, arról nem beszélve, hogy cigarettázott. Néha egy-egy sört is megivott. Két hónapja \"elzálogosította\" az szülei által Bécsből hozott (szakszervezeti kirándulás megbízhatósági alapon szárnyashajóval) japán csoda zsebrádiót. Ki kellene azt is...

Czibere Péter: A Gödörnél
- Mitől rohad a bácsi foga? Ezt a kérdést én nem tettem fel a következő kis párbeszéd után, amely az előző pillanatban zajlott le itt a Gödörnél. A padon ültem, kezemben 3 oldalnyi papírral, amelyekre épp leírtam két novellát. Ekkor jött oda sietősen és céltudatosan egy legalább 60 év körüli fiatalember, olyan SZTK-s szemüvegben, amelynek áttetsző fehéres kerete két beteg szemet foglalt magába. - Mi az? – kérdezte, a kezemben lévő papírokra mutatva. - Papír – m...

Boér Péter Pál: A feltörekvő veréb
Szárnyalt a veréb, persze csak úgy veréb módra, nagyon irigyelte a sast. Dühöngött, azután elgondolkodott... Miután ő az élőlényeket földön élőkre, madarakra és táplálékra osztotta, rádöbbent, hogy semmi különbség nincs közte és a sas között. A földön élők, köztük az ember is, nem tudnak repülni. A táplálék, a hernyó, a nyű, a légy és a bogár finomak bár, de ő egy nagyra törő veréb volt. Ráeszmélt, hogy madár és madár között, szinte semmi különbség nincs! Neki is van...

J. Simon Aranka: Drága szívek
(A novella a Békés Megyei IBSEN Oktatási, Művészeti és Közművelődési Közhasznú Társaság Kulturális Irodája által meghirdetett Krimi-novellapályázaton a zsűri Különdíját nyerte el.) Thea gyorsan fejére húzta sapkáját, bebújt a dzsekijébe, és kirohant a házból. Hanna és Jonas a hátsó ülésen ültek, Andreas a terepjáró előtt várta. Örömében elmosolyodott, de amikor meglátta Thea mögött az anyját, hirtelen kimért, udvarias lett. Malin arca mindent elárult. Egy percig sem titkolta ellens...

Felber Zsolt: A törött lábú kismadár
Elolvadt a hó. Lassan magához tért a természet, a földbe sorra kis hajtások dugták ki a fejüket, hogy zöldre fessék az erdei talajt. Az égen a Nap is egyre többet mutatkozott, hogy lágy sugaraival simogassa a friss rügyeket. A Kerekerdő közepében is elindult az élet. Egy bükkfa ágainak hajlatában rakott fészket egy cinkepár. Különös gondossággal készítették el lakhelyüket a cinkék, ugyanis eljött a tojásrakás ideje. Nagy aprólékossággal készültek, hogy minden kis szálat, vesszőt a he...

Tóth A. Tamás: Tesztfutam
Ötvenes, jól öltözött, szigorú tekintetű úr csengetett be a harmadik emeleti lakásba. Huszonéves, borzas, szőke lány tárta ki az ajtót. Egy rövid pillanatig méregették egymást. – Kit tetszik keresni? A tulajdonos ugyan nem én vagyok, de ő is nemsokára megérkezik. Azt mondta, hogy addig tartsam a frontot… A gáz – és a villanyóra a folyosó végén van. Ha viszont a vízfogyasztás miatt jött, akkor azt idebent olvashatja le… A férfi egy igazolványt villantott föl, ...

Zsuponyó Gábor: Forró
Forró Nap! Ha éreznéd meleged a tavak partján: Hűsölnél te is rezgő nyárfák alatt, s parázsként sercegnél az évszak szellőkardján. Keltéd, s nyugtád közt fényfogaid ezer helyről harapnak… - harap belém pokla - Immunologikus gondolataim felfőnek. S a tűz pirított álmokba nyomja. Kiégett kopár gyep… alak… és forma… Az idő is megolvadt. Dali módra folyna. Hűvös tóban - Mályi tóban felködlik a meztelenség. Hűsölnek a formákon apró verítékgyöngyök. A ...

Urmánczi Margit: A színpad előállt
In memoriam Volenszki Máté Beszélgetünk a Viberen. Én: - Ennek a történetnek nincs eleje. Ő: - Melyik történetnek? Én: - Hát, ennek a miénknek. Mármint, nem emlékszem az elejére. Ő: - Én igen. Egyik éjszakás műszakban láttál nálam pár papír fecnit teleírva és kérdezted - mik azok, versek? - ,mert éppen akkor mentél el az asztalom mellett, amikor előszedtem azokat a zsebemből. Én: - Emlékszem, de az nem a legeleje. Ő: - Az előtt, egy túlórában ott dolgoztam a te aszt...