Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Pályázati novella, próza
Bakonyi Ervin: Verseny az idővel
Fiatal a lelke, szíve kelepel a testben. Kitartó. Dacol a természettel, akaratát megpengette. Büszke volt ennyi ember közt, tudja, hogy - jó páran feladják a küzdést, - de Ő, nem. Évek óta eddz, egészségesen él, visszafogja az evést, tiszteli a korai ébredést. Nem nyeli a cigi füstjét, a szeszest messze kerüli, nem becsüli. Tavaly hetedik lett a maratoni versenyen. Boldoggá tette. Készült a mai megmérettetésre. Hiúsága hajtotta, irigyeljék. Harmonikus családi életet élt, elismerik tetteiért. Hasal a nyug...

Balázs Ildikó: Gyökértánc
A szerb határon várakoztunk Bajmoknál, kisebb kocsisor állt a szabadkai piacra igyekezvén, s előttünk sokáig vizsgáltak, majd visszafordítottak egy kisteherautót. A sor megindult, s hirtelen összeszorult a gyomrom: van nálam két magyar irodalomtörténeti kiadvány! Ha Ceausescu idejében megtalálták volna, elvették és bezúzták volna a könyveket. Állingálni kellett akkor órákat, a kocsisor kilométer hosszú volt. Csak átszaladt rajtam a régi beidegződés: a nyolcvanas években számtalanszor ...

Botos Ferenc: SZERVÁTIUSZ TÖLGY
felhagyott erdészház mellett kanyarog a kőbányához vezető út, kis tisztáson itt halad át az országos kék turista jelzés mint Szervátiusz Tibor csonkán is égre kiáltó szobra mered fel a tölgyfa korhadó torzója, törzsén jókora odú tátong, halott gyökereit körbefonja a vadrózsa haragoszöld, tüskés ágboga... tisztás szélén korhad mennykő sújtott torzó halott gyökerein vadrózsát dajkáló ...

Dávid László: Stoppolok
Mottó: \"A szépség belülről fakad, az optimizmusból és az életbe vetett hitből.\" (Rita Barros, amerikai szabadúszó fotográfus) A háziorvosomtól vagyok hazatérőben. A szokásos ingyenes egészségellenőrző vizsgálaton vettem részt, ahogyan néhány éve minden nyáron, amióta a törvény ezt lehetővé teszi. Vidáman ballagok a közeli buszmegállóba annak tudatában, hogy az egészségemmel minden rendben van. Hét ágra süt az augusztusi nap, közeled...

Ferenczné V. Éva: A rovar
Bagó Boldizsár nem volt már fiatal. Testét lelkét alaposan megkoptatta az idő, és az irdatlan mennyiségű Ászok sör és "hosszúlépés" amit a közeli Kisvendéglőben évek óta nap, mint nap elfogyasztott munka után. Kisvendéglő, na, ja, egy fenét. Régimódi késdobáló volt az, búfelejtő. Megszokott társaság a pultnál, az élet értelmét itt kereső emberekkel, akik alkoholmámorba fojtották egysíkú ingerszegény életüket. Jóízűen szidták a rendszert, a pártot, a főnököt, a céget, a pápát és egymást. ...

Harmati Gyöngyi: Ballada egy kősüllőről...
PILLANATKÉPEK életem apró történéseiből... Történetünk 2020 májusában játszódik, a koronavírus járvány időszakában. A kijárási korlátozáson szép lassan annyit enyhítettek, hogy a természetbe a rendszabályokat betartva ki lehessen menni kirándulni. Éltünk a kedvező alkalommal és egy kedves kis baráti társasággal, mely egy 3 éves kisfiúval és két kis termetű kutyussal kibővült, nekiindultunk a városunkat körülövező 7 domb egyikének környékére. A békés lankák birodalma csupán a felfedezé...

Hajgató Attila: A bennünk élő kisgyerek
A néhai Joseph Hardy kétrét görnyedve ült a padon. Ruhájánál csak az arca volt gyűröttebb, habár azért az látszott rajta, hogy egykor jobb napokat is látott. Egyik kezével a padot fogta, a másikban összetekercselt újságot markolt. Mindenki nagy ívben kikerülte, aki csak tehette, igyekezve rá sem pillantani. Olyan valakinek tűnt, aki már csak vendég ezen a világon. Aztán megjelent egy öltönyös, amolyan jellegzetes Wall Street- i férfi. Közvetlenül mellette állt meg, idegesen többször is az órájára n...

Hegedűs Gábor: A tévedés
Egy kéz nehezedett a vállára. Hirtelen összerezzent. Eszébe is jutott azonnal a nagyi régi mondása: csak az ijedezik akinek rossz a lelkiismerete. Elmosolyodott. Mik nem jutnak az eszébe. Felnézett. Idegen arcot látott maga előtt. Hiába kutatott emlékezetében, ezt az arcot sose látta. Vajon mit akarhat tőle - gondolta miközben a mosoly még mindig ott játszott a szája szegletében. Már azt hittem meg sem ismersz - szólította meg az idegen - ezer éve nem láttalak. Mondd, hogyan csinálod, hogy semmit ...

Hodos Éva: Kilenc életből kettő
"Azt mondják, a macskák, lusta nemzetség. Én azért ezzel vitába szállnék. Feleslegesen nem pazarolják energiájukat igaz, de a vadászathoz, az éjszakai kóborláshoz tartalékolni kell erejüket. Ennek tudható, hogy mikor világosban itt-ott elnyújtóznak, s mi beléjük botlunk, csak látszólag lustálkodnak, ilyenkor töltődnek a jótékony meleggel, pihenik éjszakai fáradalmaikat." Ezeket Cipó apja mondta mosolyogva lányának az almafa alatt ücsörögve, miközben a kislány ölében Cinó, a macska elégede...

Horváth Szabina: Nagyobb a pillangónál
Voltál már úgy, hogy álltál és bámultál ki a fejedből, miközben előtted omlott össze az eddig szorgos és fárasztó munkával felépített világod, melynek komfortzónájában olyan jól meghúztad magad, és onnan irányítottál, miközben élvezettel habzsoltad az életed, amennyire a körülmények hagyták? Képzeld el, ahogy ott állsz, ahol a part szakad és érzed, vége mindennek! Omlanak a falak, elönt a tenger, s nem reménykedhetsz a mindent megváltó világvégében, mert az élet, hiába nem akarod akkor abban a pillanatban...

Horváth- Tóth Éva: Tiszafák
Lágyan döngicsél a park. Az ágyások roskadásig színes szirmokkal. Olykor fehér pillangók reppennek fel a kelyhekből, s ide-oda lökődnek az időnként erőteljesen mozduló szélben. A szökőkút sietősen csobog, ezüstös cseppjei fecsegve hullnak vissza markukban immár a rabul ejtett napfénnyel. A szépen felújított pad öregen belesóhajt a csendes délutánba, épp úgy, mintha csak belőlem szakadt volna fel a hang. A tiszafák gyöngéd susogással mesélnek az ágaikon pihengető rigóknak a múlt éjjeli viharról. Esőillat g...

Laczkó Dorottya: Fogadalmak
Blanca kissé idegesen lépett be az elegáns étterembe, hogy megismerkedjen legjobb barátja, Liam egyik kollégájával, aki a férfi szerint tökéletesen illene hozzá. A nő ugyan szkeptikus volt a számtalan zátonyra futott kapcsolata miatt, de mivel a barátja napok óta győzködte, hogy ne szalassza el ezt a lehetőséget, végül beleegyezett. A bejáratnál remegő hangon mondta be a nevét a hostessnek, aki egy pillantást vetett a papírjaira, majd intett, hogy az asztalhoz kísérje őt. Blanca igyekezett...

Kő-szabó Imre: Feljegyzések a kockás füzetbe
Két testvér, Sanyi és Gyuri vidékről Pestre költöztek, albérletbe. Gyuri az idősebb, 26 éves, Sanyi két évvel fiatalabb. Ő a postán dolgozik, a csomag szállítóknál. Gyuri gyári melós, egy elektromos targoncával a készárus dobozokat szállítja a műhelyből a raktárba. Az albérlet egy szoba a folyósó végén, kicsi, alig fér el benne a két heverő, fűtés nincs. Egy kis vaskályha díszeleg a szobában, de abban tűz még nem égett. Egy kockás füzetben üzengetnek egymásnak, az „életbevá...

Móritz Mátyás: Almafa
Az utazó cirkusz legújabb állomása, azon a héten Kisszékely volt. A cirkusz pénzéhes és szenzációhajhász igazgatója, igazi, eddig soha, sehol nem látott, egzotikus állatokat, és rémségeket ígért, a főtéren összesereglett nagyérdeműnek. Napközben az állatritkaságok, a késő esti órákban pedig, a borzalmak megtekintésére lehetett jegyet váltani. Előbbire 5, az utóbbira már tíz centért, ami még így is jutányosnak volt mondható, a más szórakozási lehetőségek árához képest. Ahogy azt...

Nagy Noémi: Érzelmek fogságában
Eszter megállt az ajtó előtt. Bátortalanul bekopogott, miközben tengernyi emlékkép villant be gondolatába. Csupa szép és szívet melengető. - Otthon, édes otthon - gondolta. Boldog volt, hogy hosszú idő után újra átlépheti a családi fészek küszöbét. Édesanyja halála után néhány évig még hazajárt egyedül maradt édesapjához. De semmi sem volt már olyan, mint rég, mert mindkettőjük szíve darabokra tört. Mégis némi vigaszt nyújtottak egymásnak. Édesapja a tragikus nap óta a múltban ragadt, és úgy tűnt n...

Radmila Markovic: Kabát, nadrág, cipő, ruha
Végigsöpör a világon az újfajta járvány, amelynek koronavírus a neve, kegyetlenül viszi magával a csecsemőktől a kilencven évesekig válogatás nélkül mindenkit, akibe belekapaszkodik. Megváltozott az életvitel. A közlekedés megbénult, családtagok ragadtak külföldön. Havi váltásra mentek sokan Ausztriába, Németországba időseket ápolni. Akiért nem jött a váltás, azzal a bizonytalansággal együtt a féltés és a félelem kavargott a levegőben, átitatva szívet lelket. A menyem Németországban várja, mikor jö...

Szabó Jolán: MCSCS találkozó
A megyei hírlap újságíró gyakornokának homlokán gyöngyözik a veríték. No, nem a harmincöt fokos hőség okán, hanem a nyári uborkaszezon miatt. Az igazi uborka is méregdrága, de legalább tíz kilót ajándékozna belőle annak, aki feldobná neki az eleddig abszolút ismeretlen témát, ami lehetővé tenné számára az oknyomozó újságírói ambíciójának megcsillantását, mert kétségtelenül nagy tehetség szorult bejére, csakhogy azt megfelelő izgalmas téma hiányában képtelen felszínre hozni lelke legmé...