H. Gábor Erzsébet: A tündér és a Sárkány - MÁSODIK TÖRTÉNET - 3. helyezett (2012. március)

- Úristen! - szörnyülködtek az emberek.
- Egy újabb gyújtogatás. Ki lehet, az, az őrült, aki képes ilyesmire?
- Biztos, hogy nem teljesen százas! - mondta méltatlankodva egy testes asszonyság.
- Mondják, hogy ugyanaz tehette, aki két hete felgyújtotta a szállodát! Legalábbis erre mutatnak a jelek.
- Menjünk innét szívem!- intett Kittinek az édesanyja- még nézni is iszonyat!

***

A kaszinóban teltház volt. Az egyik nagydarab testőr brutálisan belerúgott az értetlenkedőbe.
- Nem érted, te barom! Nem, és kész! Ne hozz ki teljesen a sodromból - mondta - és hátat fordítva a szerencsétlennek, indult vissza a bejárat felé.

Sárkány tiszta ideg volt.
- Hol lehetnek már? Kilencre beszélték meg a találkozót és már fél tíz is elmúlt. Valami fura rossz érzés vett erőt rajta. Kinézett a játékterembe. Semmi gyanús jel, mindenki teszi a dolgát. Játszanak, piszok nagy tétekben és szinte egész éjszaka.
- A telefont sem veszi fel a szemét! Azt kéne még, hogy átvágja, így, hogy már a fele zsozsót leperkálta, na, erre jobb nem is gondolni…pedig már nagyon kellene az anyag. Sürgetik a megrendelők.
- Főnök - szólt be az egyik testőr az irodába - keresik!

Leültette a két megtermett férfit a kanapéra. Becsukta magukra az ajtót.
- Miért nem Jack jött, mi a probléma? Szegezte feléjük a kérdést Sárkány.
- Elutazott az anyjához - mondta gúnyos fintorral az egyik.
- Ne szórakozzatok velem, azonnal bökd ki mi a bibi - kapta el a nagyobbik darab mellén a zakót.
- Hol a szajré, hol az anyag! - ordította.
- Majd később - mondta kétségbe esve a nagydarab - nem jött össze neki sem most.
- Gondolta, míg megoldódik a probléma, elutazik az anyjához!
- Az anyjához, éppen az anyjához! Nincs is anyja te nyomorult! Engem akartok ti átvágni, hát ebből nem esztek!
- Bob - kiáltott az ajtó felé - hozd a kocsit azonnal! - Látogatóba megyünk!

A gyönyörű ligetszerű környéken csak néhány hatalmas ház állt. Köztük a legnagyobb Jackké, a hírhedt kábítószer maffiáé. A ház magas kőkerítéssel volt körbefalazva. Sárkány úgy ismerte a házat, mint a tenyerét. Nem volt nehéz dolga a bejutással.

***

- Elég már! Hallom, nem vagyok süket! - kiabálta Kitti- és közben próbált amilyen gyorsan csak lehet, belebújni a köntösébe.
- Úristen hogy nézel ki? Gyere be gyorsan húzta maga után Sárkányt.
- Mi történt, baleset ért? Bántottak? Tiszta fekete vagy, korom, sár, mi ez, fújj, olyan, mintha felfüstöltek volna!
- Egyedül vagy? - nézett idegesen körbe a férfi. Persze, hogy egyedül! Itthon nem fogadok kuncsaftot - mondta Kitti.
- Bármi is történik, az ajtót ne nyisd ki, érted, ki ne nyisd, senkinek! - szorította meg erősen a lány karját. - Meg kell fürödnöm. Készíts addig valami ruhát, meg kaját is, nagyon éhes lettem!- csapott egy nagyot Kitti fenekére.

- Jó volt ez a pizza! - mondta elégedetten Sárkány. Most már jöhet a desszert Tündérke! - és magához húzta a lányt.
- Mondtam már, hogy ne szólíts Tündérkének - lökte el magától hirtelen a férfit.
- Tudod jól, hogy csak„ott” vagyok Tündérke, itthon Kitti vagyok, érted, csak simán Kitti. Ez a becsületes nevem.
- Jaj de érzékeny lett hirtelen a kisasszony- mondta gúnyosan Sárkány. - Hogy oda ne rohanjak!
- Menj, inkább hozd a cuccot, mozgás!

- Mindegyik beadta saját magának az adagját. A Whisky jéggel, még fokozta az élményt. Leültek a vastag, puha, hófehér szőnyegre, hátukat a teltaljú kanapénak támasztva. Teljesen ellazultak.
Kitti a fejét, Sárkány ölébe hajtva, hagyta, hogy az szép lassú mozdulatokkal simogassa dús szőke fürtjeit. Közben kezével épphogy csak megérintette a magnetofon indítógombját a kanapé mellett. Apró kattanás jelezte, hogy felvételre készen áll a kis készülék.
- Na, mesélj! Mesélj el mindent, merre okádta ma lángjait az én tüzes Sárkányom.
És Sárkány, kissé akadozó nyelvvel, kissé vontatottan, de szóról szóra mindent elmesélt Kittinek, mint ahogyan azt már hónapok óta tette. Közben egy-egy torz vigyor is megjelent az arcán az erős szer és az ital hatására. Részletesen ecsetelte, hogyan jutott be, és hogyan gyújtotta fel éjszaka, Jack villáját.
Kitti bele, bele kérdezett. Sárkányból szinte ömlött a szó, kicsit artikulátlanul, de elmondott mindent.
A feje mint egy rongybábué, hanyatlott hátra, megadva magát a legmélyebb álomnak…

***

Sárkány az őrületes hangos kiabálásra, hirtelen ébredt. Halántéka majd szétrepedt, annyira lüktetett, teljesen kábult volt még a tegnapi nagy adagtól.
A négy kommandós szinte egyszerre vetette rá magát. A bilincs pillanatok alatt kattant a csuklóján.
Hátulról lökdösve, rugdosva toloncolták kifelé az ajtón. Mielőtt betuszkolták volna a Dzsipbe, még egyszer hátrafordult, a lány tekintetét keresve.
Kitti egy szál köntösben állt az ajtóban ujjait összekulcsolva, mintha imádkozna. Nagyon rázta a zokogás.
- Bocsáss meg - suttogta - bocsáss meg nekem. Teérted tettem szerelmem, én egyetlen drága, beteg Sárkányom…
Sárkány nem hallott, és nem is értett semmit ebből az egészből. Magával vitte a lány fájdalmas tekintetét, imába kulcsolt kezeinek a képét, és a zsebében azt a kis gyűrűt is, amit mese után akart átadni az ő szépséges Tündérének…

Írta: H. Gábor Erzsébet
2175
hzsike - 2012. április 01. 14:15:39

Szívemből köszönöm mindenkinek az olvasást, a hozzászólást, és az értékes szavazatokat is.
Nagy szeretettel fogadtalak Benneteket itt nálam:ZsikePfft

1209
angyalka - 2012. március 11. 13:23:46

Kedves tollforgató!

Ez a tündéres történet ez aztán nem a mese világban játszódik.A valódi élet valóságát tetted ide elénk. Én érdekesnek találtam ezt a jól megírt kis írást.
Szerintem még megtörtént esemény után is íródhatott .
Gratulálok : Rozálka

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.