Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.02.21. 19:56
MINDENKINEK áldott, pihentető, jó éjszakát kívánok! Szeretettel: Ági Heart Coffee cup

2019.02.21. 19:20
Szép estét, és még szebb éjszakát kívánok mindenkinek! Tibor Confused

2019.02.21. 16:26
Szép napot kívánok mindannyiunknak! Smile Coffee cup

2019.02.21. 11:53
Köszönöm a vers feltöltését!

2019.02.21. 07:33
Kedves Józsi! Megkaptam az ajándékkötetet, köszönöm! Éva

2019.02.21. 06:14
Kellemes ébredést, legyen nagyon szép napotok Holnaposok! Rose Heart

2019.02.20. 21:50
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.02.20. 20:04
Kedves Józsi! Köszönjük szépen, a kötet megérkezett, hozzánk és ma már Erdélybe is. Rose Miklós

2019.02.20. 20:02
Szép estét mindenkinek! HeartMiklós

2019.02.20. 19:48
Új fiatal szerzői pályázati alkotások a magazin oldalán. Ajánlom mindenki figyelmébe a fiatalok verseit, novelláit.

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: meseCapella
» Online vendégek: 6
» Online tagok: 2
Jedyke, mamuszka
Tóth Sarolta: Rémálmok
Hosszú, keskeny folyosót látok. Mindkét oldalán ajtók sorakoznak, szobákba nyílnak. Éjszaka van, a folyosón nem jár senki.
Benyitok a saját lakosztályomba, félhomály van, az ablakon beszűrődik némi fény. Az ablak mellett, a bal sarokban nagyméretű, díszes keretbe foglalt kép függ a falon. Fiatal, barátcsuhába öltözött papot ábrázol. Szeretném közelebbről is megtekinteni, közeledem feléje. A képből kinyúlik felém egy csontos kéz és mutatóujjával figyelmeztetőn int felém. Rémülten menekülnék, de a kép megelevenedik, villogó szemű szörnyalakká változik és üldözőbe vesz. Rohanok az ajtó felé, segítségért kiáltva. a szomszéd szobából pizsamában sietve segítségemre érkezik a férjem, de a rémet nem sikerül elkapnia. A folyosóra menekülök, húzom az ajtót, hogy megakadályozzam a szellem kijövetelét, de ő erősebb nálam, az erőm elfogy. Az ajtó nyílik, férjem is jön, de – bár érezni lehet a szellem jelenlétét – a szörnyet nem láthatjuk. átalakult, a kövezeten fekszik egy koszos vattacsomó, ez lett belőle és kárörvendően, hangosan nevet. Lenyúlunk érte, hogy a szemétbe dobjuk, de ekkor már a másik oldalon ugrál.
Végre a férjem eltapossa.
- Nem megyek vissza ebbe a szobába – mondom.
- Nem is engednélek, mondja a férjem. Sétáljunk egyet a friss levegőn – javasolja.
A mezőn találom magam, teljesen egyedül vagyok. A rét végtelenül nagy és rengeteg virágtól díszlik. A virágok különlegesek – a valóságban ilyenek nincsenek. Kétféle színű, lapos kis korong a fejük: kékek és pirosak. Én csak kéket szedek egyre többet, végül már alig bírom átfogni. Hirtelen megjelenik a férjem és érdeklődik:
- Miért csak a kéket szeded, a pirosak is szépek?
- Nekem nem tetszik, vérre és tűzre emlékeztet ezért nem akarom.
Felébredek, minden apró részletre emlékszem. Nyomasztó álom volt, fenyegető, de a vége megnyugtató ébredést hozott. Eltűnődöm, mit akart üzenni nekem, hiszen az ébredés meghozza a szokásos reggeli pokoli fájdalmakat, gyötrelmeket. Ez az álomban is tükröződött.

2. álom
Tágas teremben fekszem a fal melletti ágyon, szinte ruhátlanul. Lábaim széttárva felemelkednek, fájnak, bénultak, nehezen tudom szétválasztani és magamra húznia takarót.
Áthat a szégyen, mert a szobában egy számomra ismeretlen társaság orgiája tombol. Úgy érzem, engem is bedrogoztak, mert kábult vagyok tehetetlen, pedig menekülnék. A szemközti falnál, egy ágyon éppen erőszakos csoport szexet látok. Egy hatalmas erős férfi egy sovány, sápadt fiatal férfit és egy vékony fiatal nőt kínoz, rajtuk fekszik. Ők jajgatva tiltakoznak, de a társaság élvezi a látványt, nem segítenek. Nekem kínos a látvány, de nem tudok segíteni.
Végre sikerül feltápászkodnom, sietve távozom. A pályaudvarra igyekszem, velem tart a férjem is, de út közben lemarad a bazár soron ócska vacakokat, színes ruhaféléket – sárgát és feketét – vásárolni. Megszidom miatta.
- Kinek vetted, aprók, gyereknek valók és rongyosak. Most nincs pénzünk vonatjegyre!
- - Neked akartam örömet szerezni – feleli csalódottan. Megsajnálom, de egyedül megyek
a további úton. Hosszú, meredek, keskeny lépcsősor vezet a vasúti vágányokhoz. Már lenézni is félelmetes. Észreveszem, hogy vascső karfa vezet a lépcsők mellett kapaszkodónak. Átkarolom és lecsúszok, de csak félig. A második szakaszt már nem kell megtennem, mert felébredek.
Az ébredés a szokásosnál is borzalmasabb. Egész testemet áthatja az elviselhetetlennek érzett fájdalom. Beveszem a fájdalomcsillapító gyógyszert, megiszom a gyógyteát és felöltözöm, hogy szabaduljak az ágytól, ahol a szörnyű álmokat átéltem. Mit üzentek?

Írta: Tóth Sarolta
3177
mamuszka - 2012. november 18. 11:31:20

Kedves Titanil!

Lám, neked is vannak rémálmaid, ami nem lehet véletlen, hiszen az ember valamiképpen a valóságot formálja képekbe logikátlanul. Tény, hogy rányomja bélyegét a következő napunkra is. Fárasztó és félelmetes tud lenni.
Kívánok neked én is szép álmokat.
Anyám azt szokta mondani: ne aludj, akkor nem álmodsz!- persze ez nem jó tanács, mert a pihentető alvás fontos.
szeretettel üdv. mamuszka

3177
mamuszka - 2012. november 18. 11:26:47

Kedves Katalinka!

örülök, hogy az álmomat segítettél megfejteni. Babonás vagyok az álmokban némileg hiszek ...de azt is tudom, hogy saját maga tudja mindenki legjobban megérteni, mit jelentenek az álmok képei, mert logikátlanul ugyan, de kapcsolódnak a valósághoz. Főleg az álmok hangulata, és ha maradandó és visszatérő - akkor jelentős...
szeretettel üdv- mamuszka

1403
titanil - 2012. november 17. 17:33:48

Kedves Sarolta!
Szomorúan olvastam rémálmaidat, és sajnos az ébredésed sem vidám, mert fizikai fájdalmaid vannak. Bár írásaidból tudom, hogy beteg vagy, de azért jó érzés, hogy a rémálom nem igaz. A gyógyszerek bizonyára hatnak valamit. Amikor rosszat álmodom, én is gondolkodok rajta, mit jelenthet, de utána belenyugszom, bármit jelentenek, a sorsát senki sem kerülheti el. Tegnap olvastam írásodat, csak nem írtam még hozzászólást. Az éjjel én is olyanokat álmodtam, még elmesélni sem tudnám, csak nagyon fáradtam ébredtem.
Kívánom, hogy éjszakánként szépeket álmodjál, hagyjanak el a rossz álomképek!
Sok szeretettel: Titanil

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.