Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.02.21. 23:17
A mai feltöltés befejeződött. Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.02.21. 22:32
Mindenkinek szép estét! Coffee cup

2019.02.21. 19:56
MINDENKINEK áldott, pihentető, jó éjszakát kívánok! Szeretettel: Ági Heart Coffee cup

2019.02.21. 19:20
Szép estét, és még szebb éjszakát kívánok mindenkinek! Tibor Confused

2019.02.21. 16:26
Szép napot kívánok mindannyiunknak! Smile Coffee cup

2019.02.21. 11:53
Köszönöm a vers feltöltését!

2019.02.21. 07:33
Kedves Józsi! Megkaptam az ajándékkötetet, köszönöm! Éva

2019.02.21. 06:14
Kellemes ébredést, legyen nagyon szép napotok Holnaposok! Rose Heart

2019.02.20. 21:50
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.02.20. 20:04
Kedves Józsi! Köszönjük szépen, a kötet megérkezett, hozzánk és ma már Erdélybe is. Rose Miklós

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: krumpli
» Online vendégek: 2
» Online tagok: 0
Boér Péter Pál: Kötelességteljesítés közben (2013. március)
Oldalra dőlt az ősrégi építmény, kávája korhadt, két gerendája is párhuzamosan, de félrebillenve álldogál az idő terhe alatt megrogyva. Pihennek. Még tartják a hengert és rajta a régi láncot. Hajdan kétkarú volt, mostanra egyiket elveszítve csak féloldalt tekerős, mélységtől óvó és vizet adó. Korosztályából már mind kiszolgálták magukat, elapadt vizük, beomlottak vagy átadták a stafétabotot egy odébb ásottnak. Manapság fúródnak, de ez az agg hősként állja a rászabott felelősség súlyát.
A kevés használattól már nem olyan kristálytiszta a vize, mint kamaszkorában, de fittyet hány minden vízvezetéknek, nem foglalkozik a tervekkel sem. A kötelesség mindenekelőtt! Valamikor régen kemény munkával azért ásták, hogy vizet adjon. Az elapadt vizű, mégoly dölyfös társait is túlélve, keményen álldogál a huszonöt méter mélység fölött, hogy amíg magától szét nem mállik, vagy be nem omlasztják erővel, tegye a dolgát. Ami a legszebb, ő nem filozofálgat ilyen magaslatokban önmagáról, nincsenek önértékelési gondjai. A gőg legcsendesebb szellője sem fújta oldalba, csak a majd’ százévnyi — felhőkből zuhogó — szórvány esőáradat, amit egy kútnak kötelessége kibírni, ugyanúgy, mint a hőt és a téli fagyot meg minden más váratlan változást. Nem a veszélyektől jajgatás a feladata, hanem valami sokkal fontosabb, még így oldalra nyekeredetten is.
Vihar sem kellene… Ha ráfújnék, szétesne tán, de korhadékát átjárja a kötelességtudat és az, hogy amíg értelme van a létének, nem lehet felborítani…

Írta: Boér Péter Pál
1570
boerpeter - 2013. április 12. 21:53:49

Köszönöm, kedves Éva! Smile

3767
vorosemilne - 2013. március 11. 10:28:20

Örömmel tettem, hiszen ez egy olyan írás, amely igazán figyelmet érdemel.
Judit

1570
boerpeter - 2013. március 08. 21:34:59

Köszönöm kedves szavaidat és a gratulációt! Smile

3767
vorosemilne - 2013. március 07. 17:24:18

Kedves Péter!
Szinte megszerettem ezt az öreg építményt olyan szépen írsz róla. Sajnálnám, ha összeroskadna...
Gratulálok, Judit

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.