Kedves Látogatók! Magazinunk internetes oldalát hosszabb fejlesztést követően 2020. október 3-án egy megújult oldalra költöztetjük. Az adataitok költöztetése meg fog történni, személyes profil, írások, hozzászólások az új oldalon is elérhetőek lesznek, azonban privát üzenetek, fórum beszélgetések és üzenőfali beszélgetések átköltöztetésére nincsen lehetőség! Kérjük, ha ezekben van számotokra fontos információ, mentsétek el magatoknak 2020. október 2-ig!
Továbbá kérünk mindenkit, hogy a profilban beállított e-mail címet ellenőrizze, változás esetén a profilját frissítse.!
További részletek az emailben kiküldött tájékoztatóban! Üdvözlettel: Szerkesztőség

Lovas József Pál: Vihar - 14. történet (2013. július)
Na, látja, Mr. Shakespeare, hát most kellene írnia! Igen, most. Amikor adott a téma: a „Vihar” jellegzetesen. (Tény szerint és véglegesen meghatározva, ahogyan a magyar mondaná.) Már ne is haragudjon érte, drága Mester, de én Önre gondoltam a pályázat címének olvasásakor. Igen. Most kellene megírnia azt a művet. A varázshatalmával szellemeken uralkodó száműzött Prospero, valamint leánya történetét.
Tudom, persze, ahhoz álmodni kéne. Álmodni egy bűvös szigetet, benépesíteni mai pajkos, jótevő szellemekkel, és gonoszakkal, mert azok is kellenek hozzá. Ítéletidő, szélvihar már könnyebben adódik e féltekén, hiszen mostanság hívatlanul is napi vendég ama égiháború minálunk.
Mondom, álmodni kéne a mában. És megírni újra azt a történetet. Higgye el, Mester, szinte minden megadatott hozzá. Atyus tudja a dörgést. Összeesküvőkről beszél, álmában Antoniók, Alonsók zaklatják, azt mondja, itt él közöttünk a szörnyszülött, gyilkosságra bujtogató Caliban is.
– Sokan vannak. A hatalom vezérli őket – meséli.
Ő aztán tudja. Egyrészt mert tanult ember. És sokat tapasztalt. Gürcölt is eleget életében. Önmagáért és a családjáért. Aztán egy napon elvesztett mindent. Földönfutóvá tették. A kisemmizett mezőgazdasági szakember, aki olykor-olykor vadászni is eljárt, egyik napról a másikra űzött vad lett a hazában. Olykor még most is maga előtt látja az összeesküvő tolvaj népség hatalmi mámorban tobzódó gúnyos mosolyát.
– Az a gondom ezzel, ahogy telik az idő, egyre inkább másokon is felfedezni vélem azt a gúnyos mosolyt. Olyan embereken, akik akkor még gyerekek voltak, vagy talán még meg sem születtek – mondja.
Unokahúgom vitatkozna vele, kezével jelzi is ebbéli szándékát, ám Atyus gyorsan leinti.
– Sokan vannak, és a hatalomért mindenre képesek – vélekedik tovább.
Ágnes sem hagyja magát, ártatlan arccal beszól az idős embernek.
– Azért mára már felnőtt egy teljesen új generáció, Atyus, ne is tagadd.
– Az már igaz. A baj velük az, hogy egyesek nemcsak anyagi javakat örököltek elődeiktől. Ők úgy gondolják, hogy a hatalom is apáról fiúra száll, mint régen. Az ilyen beidegződéssel sújtott embertípussal nem tudok mit kezdeni.
A lány tovább nyugtatgatná az idős embert. Féligazságokkal traktálja, tudja jól, de más választása nem lévén, úgy érzi, ma csakis ez az egyetlen járható út. Neki az Öreg egészsége mindennél fontosabb.
– Ugyan már, Atyus, oda se figyelj rájuk! Az ő megnyilatkozásaikat gyakorta üres szólamok övezik, harcukat pedig gyerekes számháborúsdihoz hasonlítja a világ.
Az idős ember a fejét rázza.
– Nincs igazad, lányom – mondja aztán. Reszkető kézzel Ágnes felé int, karjába kapaszkodva közelebb húzza magához. A fiatal nő érzi Atyus szeretetet sugárzó simogatását, látja, a fájdalom árkolta arcára kiülő kesernyés mosolyt, a szenvedést.
– Nincs igazad! – ismétli az Öreg, majd befelé fordul a pamlagon. Csendben elalszik.

Én itt be is fejezném a történetet, Mester. Azzal, hogy Prospero hazatalál. Álmát szörnyű vihar, amellett gyilkossági kísérletek sora kíséri. Először az alvó király életére tör a hatalomra éhes Sebastian és Antonio, majd Milánó hercege kerül veszélybe a szigeten, ám Prospero, Ariel segítségével megakadályozza a gonosz tervet. Végül mindannyiunk örömére a szellemek példásan megbüntetik az összeesküvések kitervelőit. Igen! Ők megbűnhődnek tetteikért.
Prospero pedig…
Ágnes könnyes szemekkel fordul felém.
– Prospero hazatalált – mondja nyakamba borulva.
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.