Boér Péter Pál: Ernyők
- Tíz perc, míg földet érek éééén!
Az ugró, kezeit tarkója alatt összekulcsolva zengte a süvítő levegőbe, terpeszkedve hevert benne. Kiegyensúlyozott és elégedett volt, mert bár ejtőernyője nem nyílott, de Leonárdo barátja hat perccel korábban ugrott és láthatóan ő is ernyőtlenül közelíti a becsapódási pontot. Úgy látszik, összefogtak az ernyők is. Aznapra úgy időzítettek. Tehát barátja már csak annyit énekelhet, hogy "négy perc míg földet érek éééén"...
Ha elég jól helyezkedik, lesz abból tizenöt is, gondolta magában. Oldalára fordult, akár szundíthatott volna, de jobban szeretett elemezgetni. A meditáció szót elvből kerülte. inkább nevezte spekulációnak, pedig ugyanazt csinálta, mint akik meditálnak. Egy adott dolgot, a lehető legtöbb szempontból körbejárt, úgy érezte, képes, az övétől teljesen különböző nézőpontból is jól látni a dolgokat. Igaz, a puding próbája az evés, ehhez abba a helyzetbe kellene kerülnie, de most még trillázott egy keveset.
Tudják, a szabadesés olyan, mintha orkánerejű szél zúgatná az embert, de nagyon kellemesen bizsergető. Kicsit hideg, de mit számít, amikor már úgyis csak "kilenc perc, míg földet érek éééén". Énekelt, aztán nyolc, hét, hat, öt, négyre ereszkedett és megmérgelődött. Igenis lehetne hőszigetelőbb az ugró holmijuk, mert bár a becsapódás után már nem fogja zavarni a hőtlenség, most elvonja a lazulástól.
Közben, amikor úgy helyezkedett, mint forgófotelben hátradőlt lazsálók, bal szemével, valami furcsát pillantott meg alant. Leonardo ernyője kinyílt, igaz roppant közel a Föld nevű bolygó kérgéhez, de biztonságos lebegéssel fogott talajt. Még a térde sem roggyant meg! Lecsatolta a zuhanásban fölösleges gátlóját, hóna alá tekerte és elindult valamerre.
Egy picit idegesebben énekelte, hogy "két perc, míg földet érek éééén"... De ez nem a gyávák sportja! Tovább merengett, egészen addig, míg Leonárdo harsogását meg nem hallotta. Lenézett, amitől teljesen kizökkent a gondolatmenetéből.
- Te marha, nyisd már meg! Nyisd már ki!
Bocsánat kedves emberek! Becsapódásról beszéltem, nem? Már itt is a becsapódás! Akkor nyissa az ernyőt, vagy nem? Meg kell mondanom, remélem, máskor jobban odafigyel, egy fél másodperc múlva már hiába keperkedik, tényleg becsapódott volna. Még a térde is megroggyant, sőt hasra esett. Valószínűleg máskor jobban odafigyel, talán egy negyed másodperccel hamarabb nyit. S énekli, "e percben földet értem ééén". Nem biztos, hogy így van a nóta, de nekem így tetszik!
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.