Boér Péter Pál: Fénypontok
Valahol, messze az ég alján, meg sem mozdul a két nagyon erős párhuzamos fénypont. Repülő nem lehet, a házak pedig nem lebegnek... Megint tintával pacázott az éjszakai ég és szokásához híven, ki tudja miért, amikor én nézem majdnem mindig dundin terpeszkedik a Hold, fényével átkönyökölve és megfestve az alatta levő felhőréteget.
Csak tippelek, hogy dió-, vagy cseresznyefák lombjai látszanak körvonalazódni a domb túlsó oldaláról. A völgyben mindenki alszik és a környéken sem ég egyetlen lakóházban sem a villany. Hűvös, locspocs idő van bár, de szemernyi esélyt látok egy esőmentes, száraz nappalra.
Ilyenkor, május végén mindenkit hív a föld. Koránt sem vagyok biztos benne, hogy tényleg aranyat ér ez az eső, de egy biztos, ebben a majdnem október eleji hőmérsékleti rekorddöntési kísérletben is vaskosan kövéredik minden zöld levél.
A két, még mindig azonosíthatatlan párhuzamos pont fényerőt változtat, gyengül. Talán kifogyott a lámpásokból az olaj? Azt hiszem megvan! Bár innen nem érzékelem a mozgást, de talán traktorok lehetnek...
Immáron hárman sorakoznak és miután a fény, az imbolygás minimumát sem láttatja, előbbi elméletemet el kell vetnem. Tehát nem a "ki mint vet, úgy arat" gépek léptek a képbe.
Tanyák már nincsenek és a felszíntől tenyérnyi magasságban, tenger híján a világítótorony ötletét is mellőznöm kell. Tehát tévedtem! Ott, ahol én azt sejtettem, hogy nincsenek épületek, valakik - előbb két, majd három házban -, lumpolva fogyasztják az áramot.
Kérem tisztelettel, csak egy picit lenne erősebb az a rejtőzködő Holdfény, a fákat már azonosíthattam volna.
Tévedni emberi dolog, a Hold eltűnt, már egyáltalán nem látszik, és éjszaka ember legyen a talpán, aki a sötétben messze kúposodó, nem ismert fákat azonosítani képes. Most még ráncolom egy kicsit a homlokomat, mérgelődöm az időjárás járkálásában, és az erősebb, égi pici pöttytől nagy arasznyira fekvő, Balaton formájúra megvilágosodott felhőfolt alatt, a lefelé slusszkulcs alakú, máris változóval bezárom az éj tanulmányozását.
Talán nem tenném ilyen hamar, ha a szomszédos udvarokban legalább néhány kutya figyelemre méltatva társaságot, szolidárisan ugatnának...
1570
boerpeter - 2013. október 08. 23:50:38

Köszönöm szépen, kedves Jutka! Smile

3767
vorosemilne - 2013. szeptember 12. 16:43:26

Szép merengés az éjszakai fényeken...
Gratulálok, Jutka

1570
boerpeter - 2013. szeptember 09. 22:30:57

Köszönöm szépen, kedves Etei! Smile

3313
paltetel - 2013. szeptember 07. 07:48:25

Szeretem, aki képes éjnek idején rábámulni az éjszakai csendre és a látszat fényekre.
Néha én is így teszek - ilyenkor feltőltődöm.
tetszik írásod, Etel

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.