Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.05.23. 17:09
Kellemes délutánt és szép estét mindenkinek. Smile

2019.05.23. 15:23
Kedves Józsi! Megkaptam a könyvet, köszönöm. Smile

2019.05.23. 14:12
Kellemes napot kívánok az esô ellenére! In Love

2019.05.23. 09:34
Kedves József! Köszönöm a tájékoztatást! Üdvözlettel: Kriszta

2019.05.22. 22:41
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.05.22. 18:39
SZÉP ESTÉT, JÓ ALKOTÁST KÍVÁNOK MINDENKINEK! Tibor Coffee cup

2019.05.22. 18:27
János, javítottam a címet.

2019.05.22. 18:26
Kellemes estét mindenkinek. Smile

2019.05.22. 18:26
A verselő versedet feltettem, a másik heti versedet csütörtökön este a heti feltöltésnél tesszük fel.

2019.05.22. 18:25
Kriszta, a Romantika korában c versedet a pályázati rovatba jelölted, június 1-jén tesszük fel. A pályázati rovatba csak havonta egyszer, minden hó... Bővebben

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: torotoroJK
» Online vendégek: 2
» Online tagok: 0
Nuszpl Sára: Karácsonyi vándor - Kilencedik történet (2014. december)
Egy különös vendég

Tél van. Az erdei állatgyerekek már nagyon sokat nőttek. Sanyi és Rozi határtalan barátágának köszönhetően békesség és nyugalom van mind a kisállatok, mind a vadállatok lakta részben. Együtt várják a karácsonyt. Sanyi, a sünfiú első ízben kíséri el édesapját, karácsonyfát választani. A nagyerdő végén, a fenyvesek között ráleltek a legszebb fenyőre.
- Ez legyen apa! Mondta boldogan Sanyi.
- Rendben, szólok hód bácsinak, addig maradj itt, és őrizd a fát!
Hód bácsi is azon erdei állatok közé tartozik, aki szívesen segít barátainak, főként sün Sándornak. A favágás végeztével hazafelé még egy pár szál hóvirágra is rábukkantak, amit Sacinak, a sünmamának szántak.
Az összegyűlt sün család együtt látott neki a karácsonyfa díszítéséhez, ahogy a többi erdei állatcsalád is. Miután minden elkészült, ünneplő ruhát húztak, hiszen mindenki az erdei nagy fenyőnél tartott ünnepségre készült. Sanyi piros csokornyakkendőjében és fekete öltönyében igazán csinos sünfiú kinézetét keltette. Az idén a mókusok feladata volt a fenyőfa díszítése, ami nagyon szépre sikeredett. Arany és ezüst papírba csomagolt diók és mogyorók ékesítették a karácsonyfát. A fa alatt megterített asztalnál készültek az ünnepi vacsorájukra. Sanyi, Rozi a rókalány mellé ült.
- Már alig vártam ezt a napot, Rozi! Mondta izgatottan a sünfiú.
- Én is! Boldog karácsonyt neked, Sanyi!
Egyszer csak Bálint a bagoly hegyezni kezdte a fülét, mert hallani vélt valamit.
- Ááóáóáóáóáóáóáóáóá! Hallatszott egyre tisztábban.
- Ti is halljátok ezt? Kérdezte a többiektől.
Ágreccsenés, fatörés, kiabálás közepette valami nagy, piros dolog lezuhant az égből. Az első rémült pillanatok után kört alkotva odalopózkodtak, mert kíváncsiak voltak arra, hogy mi történt. Először a rénszarvasokat látták meg.
- Ni, ni! Távoli rokonaink látogattak meg minket! Örvendezett Szabi, a szarvas.
- És ki van velük? Olyan nagy és piros! Két lábon jár, és fehér arcszőre van. Fürkészte kikerekedett szemekkel a jövevényt Mimi, a mókus.
- De hiszen, ez a mikulás!!!!!! Kiabálták a kölyökállatok. Megismerjük, láttuk már őt a mesekönyvben!
- Igen, én vagyok az! Mindjárt összeszedem magam! Feltápászkodott, és porolni kezdte piros köpenyét. Elnézést kérek, de valami miatt lezuhant a szánom, de ahogy látom, menthetetlen a helyzet! Szomorkodott a mikulás.
A fura, eddig soha nem látott vendég nagy boldogságot hozott az erdőlakó állatoknak. A gyerekek izgatottan lesték a sok színes ajándékot a mikulás szánjában, a felnőtt állatok pedig már azon gondolkodtak, hogyan tudnának segíteni a szán megjavításában. Összedugták fejüket, mindenkinek volt jó és használható ötlete.
- Ne izgulj, segítünk, amiben csak tudunk! Fordult a mikulás felé Rudi, a róka.
Az összes erdei állat akcióba lendült. Szabi, a kipirosodott fülű rénszarvas rokonaihoz ment, Bálint az első rénszarvas kibicsaklott bokáját kötözgette, Saci a sünmama és Rózsa, a rókamama forró kakaóval kínálta meg a mikulást, a hód, a mókusok, a borz, a többi szarvas és őz a szán állapotát próbálták felmérni.
- Hát ez bizony eltört! Mondta hód bácsi, - de megjavítható.
- Ennek igazán örülök, és annak is, hogy segítetek nekem. Addig majd én mesélek a gyerekeknek, ….vagyis inkább megnézem, hátha találok nektek valami ajándékot.
Mindenki csillogó szemekkel figyelte, ahogy a mikulás a szánjában pakolgat. Eddig úgy tudták, hogy ajándékot csak az embergyerekek kapnak tőle, de most felcsillant a remény, hogy talán nekik is rejt valamit a Mikulás titokzatos szánja.
- Na, nézzük csak, mi van a puttonyomban! Az első egy kis kék doboz! Lássuk csak, mi van ráírva! Ricsi, ez a tiéd! Fordult a rókafiúhoz a mikulás, aki izgatottan bontogatni kezdett.
- Jaj, köszönöm, egy csodaszép napszemüveg! Már nem lesz olyan csillogó a szemem vadászat közben! Lelkendezett a róka.
- A következő, egy piros doboz! Ez Rozié!
A rókalány egy csodaszép masnit kapott gyönyörű rókabundájába.
- Jön a zöld csomag! Sanyi, ez a tiéd!
- Igazán hasznos tüskevédőt kaptam, köszön szépen! Most már bátrabban mozgok majd barátaim közelében, nem fogom őket megszúrni! Örvendezett a sün.
Minden erdei állat kapott valami személyre szóló ajándékot. Csak a nagy titkot nem tudták meg, amit az embergyerekek sem tudnak – hogyan kerülnek a csomagok a csizmába.
- Most még a maradék banánt kiosztom, és megnézem barátaimat, hogy állnak a szánom javításával.
- Köszönjük szépen Mikulás bácsi! Kiabálták sorra az állatgyerekek, és mindenki igyekezett szorosan átölelni az eddig csak meséből ismert ajándékosztót.
Közben a szán körül lelkesen dolgoztak az állatok!
- Csak még egy utolsó simítás, és készen van! Szólt hód bácsi.
- Azt hiszem, beülhetsz, kipróbálni! Mondta izgatottan Bogi, a borz. Igyekeztünk mindent kijavítani!
- Rendben, akkor lássuk! Fiúk! Gyertek! Álljatok a helyetekre! Az első a fény! Rendben, ez működik! Gázt neki, indulunk!
A rénszarvasok minden erejüket összeszedték. A csúszós havon, egy kicsit akadozva, de elindult a szán.
- Azt hiszem jó lesz! Köszönöm a segítségeteket! Hálálkodott a mikulás.
- Igazán nincs mit! De mielőtt elmész, vacsorázz velünk! Invitálta a mikulást Szabi, a szarvas. Igazán örülnénk, ha még egy kis időt velünk töltenétek.
- Rendben, ennyi még belefér.
Az ízletes vacsora, a szép ajándékok, a kellemesen eltöltött este után a mikulás búcsút vett erdei barátaitól és útra kelt. Nem is gondolta volna, hogy ennyi segítőkész, mindenre elszánt állat él az erdőben, akik együtt, egy közös cél érdekében összefognak. Jóleső érzéssel indult tovább hosszú útjára, a gyerekek pedig még sokáig nézték, hogyan úszik a szánja a rénszarvasokkal a felhők között. A kis csapat pedig ismét bebizonyította, hogy az összefogás, az együttgondolkodás aranyat ér. Együtt, még a lehetetlennek tűnő feladatokat is megoldhatjuk.
4464
nuszpl - 2015. január 24. 17:55:39

Köszönöm!!!!!!!!! Nagyon örültem a zsűri 2. helyezésének!Heart

4464
nuszpl - 2014. december 26. 19:46:53

Köszönjük a hozzászólásokat. Mab Tee - én lennék a legboldogabb, ha felvállalná valaki Sári mentorának szerepét. Ő a meséit teljesen egyedül írja, immár 12 évesen, mindig azt kérdezem magamtól, hogy mi lenne ha egy hozzá értő elkezdene vele foglalkozni!!!!! De jó a felvetés, magam nem biztos, hogy észre vettem volna, köszönjük. Sári anyukája, Ági

1403
titanil - 2014. december 25. 15:39:41

Kedves Tollforgató!
Aranyos ez az erdei állatcsaládos történet, tetszik az összefogás és a szeretet, ahogy viszonyulnak egymáshoz a kis szereplők!
Szeretettel: Magdi

1543
Mab Tee - 2014. december 22. 09:11:50

Kedves Tollforgató!

Aranyos, kis mese, a pici gyerekek biztosan örömmel hallgatnák, de még sok munka van vele. Az eddig olvasott nyolc történetből te vagy a második, aki jelen időben kezd mesélni, aztán hirtelen, minden ok nélkül átvált múlt időbe. Mellette vannak más hibák is. Javasolnám, hogy keress hozzáértő ismerőst, aki segít neked kijavítani a hibákat, és ha megvan, lesz egy aranyos, karácsonyi meséd. Mindenképpen biztatlak, hogy dolgozz még a fenti történeten, mert szerintem megéri.

Üdv: Mab Tee.

499
magyareszter - 2014. december 14. 16:59:11

Kedves Tollforgató!

Szeretem az állatokat, s ez a történet nagyon kedvesen szól róluk. Külön mosolyogtató volt a hód, aki a karácsonyfát kivágja a sün családnak. Aranyosak az állatok, s persze az összefogás, a szeretet mindig telitalálat, főleg karácsonykor.
Sok szeretettel Eszter

3313
paltetel - 2014. december 13. 17:36:10

Tetszik kedves állat-Mikulás történeted. Az összefogás, az egymás megsegítése, a szeretet.
Üdvözlettel,
Etel

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.