Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.07.18. 10:13
Szép napot mindenkinek. Smile

2019.07.18. 00:32
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.07.18. 00:32
Javítottam a hibát.

2019.07.17. 19:39
Kedves Józsi! Kérnék szépen egy javítást, Régi nyár II. cimű novellámban az utolsó szót egybeírni. betakarítani. Köszönöm szépen, Magdi

2019.07.17. 19:00
Szép estét kívánok szeretettel minden Holnaposnak ! Heart

2019.07.17. 11:22
Tiszteletem minden Holnaposnak! Winkriston

2019.07.17. 10:05
Szép napot mindenkinek! Coffee cup

2019.07.17. 07:49
Kellemes, szép napot kívánok kedves Holnaposok! Rose Heart

2019.07.17. 07:46
Szép napot.

2019.07.17. 06:54
Szép napot, jó alkotást kívánok mindenkinek! Tibor Cool

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: szucsilona
» Online vendégek: 3
» Online tagok: 1
Michelinpapa
Csató Gáborné: Sikeres vállalkozás (2014. december)
Legszívesebben leültem volna a bevásárló központ mellett valamelyik padra, olyan szépen sütött a Nap. Szinte nem is lépkedtem, hanem lebegtem. „Pont ilyenkor kell vásárolnom, ahelyett, hogy legalább sétálhatnék egyet. Mindig csak sietni, hajtani a verklit, nehogy megálljon” – dohogtam magamban.
Fájó szívvel léptem be a verőfényből a hatalmas épületbe. Ahogy az első emeletre értem, meghökkentem. A hosszú, széles folyosón, egy helyen egész kis csoportosulásra lettem figyelmes.

Kíváncsian igyekeztem oda, megnézni mi történik? Megszólítottam a sor végén álló két idősebb hölgyet.

- Elnézést kérek! Miért állnak itt ilyen sokan? Valamit ingyen osztogatnak? – Kedélyeskedtem.
- Ez itt egy panasziroda – kezdte magyarázni egyikük. – Bárkit meghallgatnak és nem magasak az árak. – Ráadásul ma akció van – toldotta meg a másik, kicsit kövérkés, ősz hajú asszony, de akkor már én is észrevettem az ajtó felett a táblán a feliratot. Mindjárt ezután egy kis mozgolódás támadt, előttem két férfi nem tudott megegyezni, melyikük érkezett előbb. Ahogy ide-oda topogtak, igazukat hajtogatva, kettőjük között megpillantottam a kirakatban az árjegyzéket. Jól látható, lábakon álló táblára lett kiírva, gyorsan pásztázni kezdtem szemeimmel a kínálatot.

Családi problémák 1.000.- Ft/fél óra 1-es gomb
Munkahelyi fúrás, áskálódás 1.500.- Ft/fél óra 2-es gomb

Kicsi a gyerek 1.000.- Ft/fél óra 3-as gomb
Serdül a gyerek 3.000.- Ft/egy óra 4-es gomb
Felnőtt a gyerek 1.500.- Ft/fél óra 5-ös gomb

Férjem megcsal (tipikus eset) 800.- Ft/negyedóra 6-os gomb
Feleségem megcsal 1.500.- Ft/negyedóra 7-es gomb

Utálom a szomszédomat 1.200.- Ft/félóra 8-as gomb

Egyéb sérelmek, gondok, bajok 1.500.- Ft/óra 9-es gomb

Politikai helyzet, politikusok szidalmazása bónusz (maximum fél óra időtartamra)

Pénztári órák: 8-12 óráig, illetve 13-18 óráig. Ebédidő: 12-13 óráig

Csütörtöki napokon „egyet fizet, kettőt kap” akciónk keretében kipanaszkodhatja magát a befizetett témakör mellett egy másikkal kapcsolatban is, teljesen ingyen.

Köszönjük, hogy igénybe vette szolgáltatásunkat!

- Micsoda üzleti érzék! – lelkesedtem, hangosan.
- Kibővíthetnék a témaköröket az udvariatlan, neveletlen emberek elviselésével – vetette oda az egyik tolakodó.
- Szerintem is, ha rám kerül a sor, meg fogom említeni – nézett utálkozó szemekkel rá a másik.

Felültem az ágyamban. A sötétben lassan rájöttem, hogy éjszaka van, álmomból ébredtem.
„Micsoda sületlenség! Panasziroda!?” – pergettem vissza gondolatban az álom képeit.
Hamarosan azonban rájöttem, honnan jöhetett ez az abszurd képzelgés.

A közeli piacon dolgozom eladóként, egy száraz tésztát, tököt, fokhagymát, különböző fűszereket, de főként sokfajta savanyúságot árusító üzletben. A vevők sokszor panaszkodnak, például azon a napon is, a néni fizetésnél a nyugdíját kevesellte, mikor pénztárcájából összekotorta a fém pénzeket, utána a középkorú, magas úr a fia tanulmányainak költségeit ecsetelte fél kiló csemege uborka és káposztával töltött dinnye között, mire a soron következő hölgy elnevette magát és felvetette, mi lenne, ha kiírnánk, hogy egy kiló gyalult tök négyszáz, panasszal együtt hatszáz forint. Bővíteni kellene a profilt, mert manapság semmi sincs ingyen. Senki nem kívánhatja, hogy a sirámait csak úgy, minden fizetség nélkül bárki meghallgassa. A kapor benne van a tök árában, de a panaszért lehetne pénzt kérni.
Ezen jót nevettünk, együtt a még ott lévő, szatyraiba pakolászó nénivel és a férfivel. Úgy látszik, hogy a fejemben elraktározódott ez a kis epizód és azon az éjjelen előjött.

Átizzadtam a hálóingemet, erős fájdalmat éreztem a hátamban. Nehezemre esett felkapcsolni az ágy melletti kislámpát. Kóvályogtam, rosszul éreztem magamat. Kimegyek a lázmérőért gondoltam, de nem voltam képes felkelni. Szerencsére idősebbik fiam megszomjazott, s mikor kiment a konyhába inni, észrevette, hogy fény szűrődik ki a szobámból. Bekopogott, megkérdezte, hogy minden rendben van-e?
Három hétig betegeskedtem tüdőgyulladással. Mikor felépültem és első nap dolgozni mentem, a buszon régi osztálytársammal találkoztam.

- Szia! De rég láttalak! Hogy vagy?
- Beteg voltam, ma megyek először dolgozni…
- Igen? Jól? Ennek örülök – s már szállt is le, oda sem figyelve, mit mondtam, belém fojtva legalább három buszmegállónyi panaszt. Néhány pillanatra még szükségem volt, hogy megemésszem a mai felszínes, szinte csak protokoll emberi kapcsolatok, saját bőrömön megtapasztalt esetét.

Talán nem is olyan rossz ötlet ez a panasziroda, morfondíroztam magamban. Nem figyelünk egymásra. Nem hallgatjuk meg a másikat. Pedig sok a probléma, s az emberekből dől a keserűség úton-útfélen.
Csak egy kis tőke kell és belevágok ebbe a vállalkozásba. Azt hiszem sikeres lesz.

Budapest, 2014-11-16
499
magyareszter - 2014. december 06. 18:48:00

Kedves Éva!

Örülök, hogy Te is úgy gondolod, ennek a panaszirodának a megvalósítása nem is olyan elérhetetlen dolog, ráadásul sikerrel kecsegtet. Smile Na, igen, rátapintottál a lényegre, "türelem, megértés, okos hallgatás... stb." valami ilyesmi hiányzik az életünkből. Annyira, hogy nem is volt nehéz kifigurázni, kinevetni saját hibánkat. Köszönöm, hogy olvastál, nagyon örülök, hogy tetszett az írás. Sok szeretettel Eszter

499
magyareszter - 2014. december 06. 18:40:48

Drága Viola!

Amint megnyitom a panaszirodát, azonnal értesítelek. Természetesen kapsz kedvezményt, régi barátságunkra való tekintettel, s megkülönböztetett figyelemmel hallgatom meg problémáidat. Azért bombát ne hozzál magaddal! Smile Inkább írd meg, hétfőn elolvasom, mi történt Veled, várom versedet! Megtisztelsz a gratulációval, köszönöm!!!
Sok szeretettel Eszter

499
magyareszter - 2014. december 06. 18:37:44

Kedves Titanil!

Természetesen ez az egész írás fantázia szüleménye, bár a témája régóta "magas labda", csak el kellett kapni. Lehet, hogy ezután a kis pénzű emberek inkább a panaszkodásra költenének, lecsippentve még a kevés kis konyhapénzből is? Sosem lehet tudni!Smile Örülök, hogy itt jártál, olvastál és írtál nekem, köszönöm a gratulációt!
Sok szeretettel Eszter

3392
lambrozett - 2014. december 06. 18:16:02

Szerintem még sikeres is lennél, ráadásul kevés "tőkével" megvalósítható, be sem kellene fektetni nagy pénzeket. Mindössze saját kútfőből meríteni türelmet, megértést, okos hallgatást...stb. Remek írás, jól szórakoztam, bár cseppet sem mulattató maga a kialakult (általunk kialakított) helyzet. Üdv. Éva

277
farkas viola - 2014. december 06. 17:14:47

Eszter Drága!
Kitűnő ötlet! Az elején még nem tudtam: sírjak vagy nevessek?
Igaz valóság! Hogy beszélhetnék jóról, amikor csak rosszat tapasztalok? Vagy pont dicsekedni kellene, hogy meghallgassanak? Olyan 3 hónapon vagyok túl, hogy már robbantáson gondolkoztam. Ma megírtam versben, hétfőn felteszi Józsi. Lehet, hogy fizetni kellene érte? Addig ne vállalkozz! Kérlek!
Szeretettel gratulálok: Viola RoseHeartRose

1403
titanil - 2014. december 04. 13:11:10

Kedves Eszter!
Sokszor előfordul, hogy a nappal ért hatások alatt éjjel abszurd dolgokkal álmodunk. A kisboltok eladói és a piaci árusok a megmondhatói, hogy milyen sokféle panasszal találkoznak, mire véget ér a munkaidejük. Milyen igaz, hogy nem figyelünk egymásra, nem hallgatjuk meg a másikat!
Nagyon jó ötlet a panasziroda létrehozása, bizonyára sikeres lenne, a jövedelmezőségével kapcsolatban van némi fenntartásom. Sok a szegény ember, és vajon ki tudná fizetni a díjakat?
Gratulálok ötletes, humorral fűszerezett írásodhoz!RoseSmileRose
Sok szeretettel: Magdi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.