Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.07.19. 10:27
Szép nyári napot, kellemes pihenést, remek alkotásokat kívánva, üdvözöllek benneteket. Éva Rose

2019.07.19. 06:42
Kellemes, szép napot kívánok kedves Holnaposok! Rose Heart

2019.07.18. 21:59
A feltöltés befejeződött. Szép estét és jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.07.18. 21:59
mama a szerző profiljánál közvetlenül tudsz neki levelet írni.

2019.07.18. 20:47
Kedves H. Gábor Erzsébet! Szeretnék a "Berkenyeágon kismadár" tündéri gyermek verses kötetéből rendelni egy példányt. Mi a teendőm? Üdvözlette... Bővebben

2019.07.18. 18:35
Felhívom a kedves szerzőtársak figyelmét (főleg az újabbakét), hogy személyemben, a versek prózák alatti véleményekre legtöbb esetben bővebben reag... Bővebben

2019.07.18. 17:31
Kellemes estét az értékes alkotások között. Szeretettel. Éva

2019.07.18. 16:21
Kellemes délutáni pihenést kívánok szeretettel! Heart

2019.07.18. 10:13
Szép napot mindenkinek. Smile

2019.07.18. 00:32
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: mama
» Online vendégek: 5
» Online tagok: 1
Mirage
Lakatos Zsolt: Játszótér - Hatodik történet (2015. június)
– Van egy játszótér. – mondta a tíz éves Gabesz komoly és büszke arckifejezéssel, a panelház bejáratának lépcsőjén állva.
– Egy játszótér! – kapta fel a fejét Zotya, ki köröket rajzolt Kis néni virágos kertjének talajába.
– Csönd… igen, egy játszótér. Az utolsó mind közül, amit még nem foglaltak el a fényarcúak és a zombik. Nos, azt hiszem, nem is kell mondanom a tisztelt társaságnak, hogy az a játszótér a miénk lesz. Megkaparintjuk és megvédjük az életünk árán is. Árpi, kólát! Nehéz monológ jön, nem akarok beleakadni. Kiszáradt torokkal nehezebb beszélni. – beleszürcsöl a kólába. – Tehát, tudomásomra jutott, hogy holnap reggel az egyik fényarcú rá fog találni erre a titkos helyre.
– Honnan? Csak érdekel… nem azért… jó, oké, hallgatok.
– Szeretem Zotyám, mikor észreveszed magad, olyankor egész értelmesnek tűnsz. Egyébként az informátorom nem akarja felfedni kilétét, amit természetesen tiszteletben tartok. Akkor folytatnám. Erre az eseményre holnap reggel hét órakor kerül sor.
– És mit fogunk tenni? – kérdezte a nyolc éves Kata könnyekkel küszködve a szemében, akire Gabesz nem tudott haragudni.
– Na, kedveském, nem pityeredünk. Látjátok, már is hogy átérzi a helyzet súlyosságát. Ti meg bámultok mélán, és elvárjátok, hogy a szavak mellé még az érzéseket is én adjam. Hát mi vagyok én? Árpi, kólát ide is. Cukormentes nincs?
– Ez nem jó, rontja a fogakat.
– Nem baj, majd megvédjük azokat is, de most igyál, ettől majd megnyugszol egy kicsit. Itt maradok melletted, jó?
– Ühmm…
– Ezt elkerülendő, mármint a hely elfoglalását, ha valaki elvesztette volna a fonalat…
– Én értem. – szólt közbe Kata, ki lassú kortyokban fogyasztotta italát.
– Jaj, aranyos. Mondom aranyos!
– Igen, persze, cuki. – helyeselt Zotya, míg Árpi kézmozdulattal és fejbólintással igazolt vissza.
– Olyan cuki, hogy mindjárt elolvad, vigyük árnyékba.
– Felébredtünk, Imikém! Akkor maradj is ébren, mert rád is szükség lesz. Na… ez kész káosz, így nem lehet beszélni…
– Fonal… – mondta ki félve Zotya.
– Igen, ez az! Ezt elkerülendő, holnap reggel fél hétkor találkozunk azon a helyen, aminek a koordinátáit megtaláljátok a kiosztott lapon. Árpi, ossz! Bevesszük magunkat, elbarikádozzuk a helyet mindennel, amit csak találunk. Megvárjuk a fényarcú megjelenését és… – Gabesz megakadt.
– És? – kérdezett vissza Imi.
– Ez még nem teljesen tiszta, de valami olyasmit fogunk tenni vele, hogy ne jöjjön vissza, oda. Stimm! Holnap reggel, fél hét! Senki ne késsen!
– Én nem fogok odatalálni. – mondta Kata ismét szepegve.
– Érted majd Gabesz bácsi és Árpi elmennek. Érted megyünk, ne aggódj. A többiektől elvárom az önállóságot. Uraim és te, kedves Kata, holnap megvívjuk első csatánkat. Nincs facebook, sem más online játék. Internet megvonást rendelek el, visszavonásig!
Másnap reggel.
– Az összes ágat, amit csak találtok, hordjátok középre. A nagyobbak alkotják az alapot, azokba kell belefűzni a kisebb ágakat. Falat emelünk belőlük, ami mögé elbújunk.
– És gondolkodtál már, hogy mit teszünk, ha ideér a fényarcú? – kérdezte Imi.
– Imikém, minden megvan. Minden pont a helyén, kérdésnek nem akarom még a nyomát sem látni. Inkább azon igyekezz, hogy egy kicsit szélesebb legyen.
– Minek? Pont elférünk.
– Nincs kérdés! – szólt közbe Zotya.
– Helyes, micsoda remek ember! Ó, ez tökéletes! Mindenki nyomás mögé. Hamarosan jön az első része a tervnek.
Kis idő elteltével megjelent Sárika néni, a tízedik emeleten lakó hölgy.
– Sárika néni, pszt, Sárika néni, ide tessék jönni!
– Gábor, mit csinálsz te ilyen korán idekint? Meg mi ez a levél, amit becsúsztattál az ajtó alatt? Ezt tudja meg édesapád! Elszöktél otthonról, aztán meg itt bujkálsz. Nem is tudod, milyen veszélynek vagy kitéve. Azonnal hívom apádat!
– Árpi, téged keresnek.
– Árpád, te is itt vagy? Mi ez az egész?
– Csak ne kiabálj, mert mindjárt jön a fényarcú. Meg akarjuk védeni a fényarcúaktól és a zombiktól a játszóteret.
– De minek kellek én ehhez a hülyeséghez?
– Mindent megtudsz a maga idejében, de most el kell bújnod ide. Gyere, kérlek.
– Ne haragudj, de ez engem nem érdekel. Nekem már a munkahelyemen kellene lennem. Az emberek már ott várnak a kocsma előtt.
– Árpi, kapd el.
Árpád, amilyen gyengéden csak tudta, betuszkolta Sárika nénit a fal mögé.
– Te meg vagy…
– Halkan.
– Te meg vagy őrülve. Fényarcúak, zombik…
– A zombik, azok a részegek, csókolom. – szólt közbe Kata.
– Szia, Katikám… te is itt! Jesszusom!
– Benne van a bandába. – mondta Árpád.
– Ott jön, mindenki maradjon csöndbe! – csitította el a társaságot Gabesz.
– Észre fog venni minket. – vetette közbe Imi.
– Ugyan, nem látod, hogy bele van bújva a telefonjába. Kettőig se lát.
– De hát, ez az én lányom! – mondta Sárika néni. – Mit keres itt ilyenkor?
– Csak tessék várni egy kicsit. – intette ismét nyugalomra Gabesz.
Néhány perc múlva egy fiú jelent meg Ilona, Sárika néni lánya mellett, akivel gyerekes csókot váltott.
– Na, most engedd el! – kiáltott Gabesz.
– Majd adok én neked, ilyen fiatalon romantikázni kettesben, egy ilyen eldugott helyen! Isten tudja, mit művelsz, míg én halálra dolgozom magam. Mi lesz belőled így kislányom… – kezdte Sárika néni és folytatta még sokáig.
– Azt hiszem, célhoz értünk. A kocsma, ma biztosan nem nyit ki. Se fényarcú, se zombi. – mondta Gabesz.
– Akkor most már játszhatunk? – kérdezte Kata.
– Játszhatunk. Árpi!
– Tudom, hozok kólát. Cukormenteset is.
3476
Ermenonville - 2015. július 06. 16:10:36

Kedves Zina, köszönöm.
Szeretettel
mister

3476
Ermenonville - 2015. július 06. 16:09:10

Kedves Etel!
Remélem sikerült megérteni.
Üdvözlettel
mister

3652
zina - 2015. július 04. 17:32:40

Gratulálok, kedves Mister, jól megírt mai játszótér.
A helyezéshez külön!
Szeretettel Smile

3313
paltetel - 2015. június 19. 07:04:42

Ezt még el kell olvasnom, hogy a zsargon szöveget, a "harcot" megértsem. Ki-kivel ki ellen harcol
Üdvözlettel,
Etel

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.