Winczheim Tibor: DEZSŐ (2015. június)
- Mondja, Dezső! Nem szemtelen maga egy kicsit?
- Miért, főnök úr?
- Mert még csak nyolc óra van, de maga már kávézik!
- Muszáj nekem főnök! Az orvosom előírta, hogy ha lezuhan a vérnyomásom, gyorsan dobjak be egy kávét, mielőtt elszédülnék.
- És magának pont most ment le a vérnyomása?
- Sajnos, ezt nem tudom befolyásolni, elég baj ez nekem.
- Meg az üzemnek is. Ma kezdett nálunk, s már kávézással kezdi a napot!
- Ez így nem igaz, főnök úr, hiszen hatkor kezdtem. Amíg munkanélküli voltam, is meg kellett innom az első kávémat nyolcig, különben összezuhantam volna.
- Rendben, de aztán húzzon bele a munkába!
- Úgy lesz főnök!


- Jól látom Dezső, hogy maga már eszik? Nem szóltak a kollegák, hogy kilenckor van a reggeli idő?!
- Én nem reggelizem, főnök úr, csak egy falást kapok be. Tudja, magas a gyomorsavam, erre rátesz egy lapáttal a kötelezően elfogyasztott kávé, s a doktorom azt mondta, hogy kávézás után egyek egy harapásnyit, mielőtt kilukadna a gyomorfalam. Én tehát most orvosi előírásra étkezem...
- Jól van, de aztán próbálja bepótolni a lemaradását!
- Úgy lesz főnök úr!


- Mit csinál Dezső?
- Fogom a létrát.
- Ne csak fogja, másszon fel rá!
- Rajta van a kolléga úr.
- Ne erre, maga szerencsétlen! Hozzon egy másikat, s arra!
- Nem tehetem főnök Magas a vérnyomásom, könnyen leszédülhetek róla.
- Maga most szórakozik velem?
- Már miért tenném?
- Mert az előbb még alacsony volt, azért tartott kávé-szünetet. Vagy ennyire rossz lenne a memóriám?
- Dehogy is főnök úr!
- Hát akkor?
- Megmondom magának a kósert: változó a vérnyomásom. Egyszer lent van a pincében, máskor meg a csillagos égben. De mindkét állapot szédüléshez, rosszabb esetben eszméletvesztéshez vezet. Létrát tartani sem fölösleges, bármikor eldőlhet. Meg a balesetvédelmi előírás szerint is valakinek mindig fogni kell azt, vagy nem?
- Akkor fogja, el ne lopják! Mindenesetre magával is kint vagyunk a vízből!


- Miért nem dolgozik, Dezső, miért cigarettázik? Dohányzás csak a kaja szünetekben!
- Akkor mondjon fel főnök, de nekem kell a kétóránkénti nikotin mennyiség! Javasolta ugyan a doki, hogy szokjak le róla, de én gyenge akaratú ember vagyok, erről nem tehetek, akárcsak az ingadozó vérnyomásomról. Még így is visszafogom magam, hiszen normális esetben egyik cigiről gyújtanék rá a másikra. De én felfogtam józan ésszel, hogy az én szenvedély-betegségem nem mehet a termelés rovására, így csak minden tizedik cigarettára gyújtok rá...Tehát két óránként.
- A végén még elvárja, hogy megdicsérjem érte!?
- Ugyan főnök úr! Ne szóljon egy jó szót se, hanem mondjon fel, ezzel minden probléma egyszerre megoldódna!
- Persze, hogy aztán a Munkaügyi Döntőbizottság előtt töltsem a nyugdíjamig hátralévő időt! De ebből maga nem eszik! A Szakszervezet úgyis magát fogja támogatni, már csak azért is, mert mások is bagóznak meló idő alatt. Még a végén negatív megkülönböztetés miatt engem hurcolnak meg! Szívja el azt a büdös bagót, aztán húzzon bele!
- Rendben főnök úr!


- Mondja Dezső, mit vacakol itt a szódavizes palack előtt? Már öt perce álldogál mellette, és semmit sem csinál? Döntse már el: vagy szomjas, és akkor igyék, vagy nem, de akkor menjen dolgozni!
- Nem szórakozásból állok itt! Nem tudom megérteni, minek kell ennyire lehűteni ezt a rohadt vizet!? Csak apró kortyokban tudom inni, különben bedurran a torkom! Hiányzik az üzemnek, hogy torokgyulladás miatt hetekre kiessek a termelésből? Nem vagyunk olyan sokan, hogy ezt a luxust megengedhetnénk magunknak! De ha ez magát zavarja, mondjon fel! Én nem tehetek arról, hogy gyermekkorom óta állandóan torok-problémám van! Elég baj ez nekem, elhiheti!
- Akkor kortyolgasson óvatosan, kár lenne egy ilyen jó munkaerőt elveszítenünk! De aztán próbálja behozni a lemaradását!
- Igenis, főnök úr!


- Javítson ki, kedves Dezső, ha tévednék: Ön ugyebár most reggelizik...
- Igen, főnök úr! De szava nem lehet, most van a hivatalos étkezési idő!
- Persze, persze. De mintha valami gyomor-problémát említett volna egy órával ezelőtt...
- Ez tény. Savas vagyok, ezért kell többször, apró falatokat ennem, nehogy a gyomorfalam kilukadjon...
- Értem. És ezért eszik szalonnát? Nem fogja megülni a gyomrát?
- Minden bizonnyal. De van nálam gyógyszer, ne aggódjon! Ez különben is mangalicából készült. Akárcsak ez a füstölt kolbász, és a disznósajt is, de ne féljen: a tudósok kimutatták, hogy sok bennük a telítetlen zsírsav, így fele annyira sem károsak, mint a hagyományos disznóhús.
- Megnyugtatott kedves Dezső! Mintha egy kő esett volna le szívemről! Nem is tartom fel magát, további jó étvágyat!
- Köszönöm, főnök úr!


- Azért már ez mégiscsak a pofátlanság teteje Dezső! Maga a munkapadra dőlve alszik ahelyett, hogy termelne? Ugye megmondtam magának, hogy az a zsíros szar meg fogja ülni a gyomrát!
- Téved főnök úr! Bevettem a gyógyszeremet.
- Akkor meg mit döglik itt?
- Megint lezuhant a vérnyomásom.
- És egy gyors kávé nem segítene?
- Sajnos, nem.
- Nocsak! Aztán, - ha nem veszi tolakodásnak, - miért nem!?
- Mert az megint megnövelné a gyomorsavamat, amire ennem kellene. Tudja: csupán egy falatkát...
- Akkor kapjon be egy kifli-csücsköt, vagy egy fél szelet kenyeret, aztán dolgozzon!
- Most, reggeli után egyek újra? Egy morzsa sem fér belém!
- Akkor tudja mit? Menjen haza! Otthon akkor eszik, amikor akar, akkor kávézik, amikor jónak látja, s olyan apró kortyokban issza a vizét, ahogy tetszik! Rendben van?
- Természetesen főnök úr! Már én is szerettem volna javasolni, de az Ön szájából mégiscsak másként hangzik. Tudja, nem mindenkinek van ilyen együtt érző lelke, mint magának. Mások, persze, belerúgnak a szegény beteg emberbe, de Önnek csodálatos szíve van!
- Ne nyálazzon itt, hanem fogja a holmiját, és húzzon haza, mint a költöző madarak ködös őszi reggelen, és otthon kúrálja magát!
- Már megyek is főnök úr, csak a nagy kapkodásban valamit el ne felejtsen!
- Éspedig?
- Minden hónap elején időben átutalni a béremet!
5162
feketenedr - 2015. június 01. 20:48:47

Kedves Tibor!

Végig kuncogtam az írásodat. Hát ez a Dezső megéri a pénzét, de a főnöke is...A csattanó is tetszett.

Heart-ből gratulálok: Margó

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.