Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.05.27. 00:25
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.05.26. 18:45
Kedves Erzsike! Szeretettel gratulálok a könyvbemutatóhoz! Rose

2019.05.26. 17:41
Kellemes estét kívánok In Love szeretettel Mindenkinek!

2019.05.26. 13:44
Kedves hzsike! Gratulálok, és további sok sikert kívánok!

2019.05.26. 13:36
Kedves hzsike! Szívből gratulálok! Rose

2019.05.26. 12:26

2019.05.26. 12:25
Szépséges napot mindenkinek! Smile Föltettem a Könyvbemutatóm linkjét, nagyon jól sikerült. Boldog vagyok. Smile

2019.05.26. 07:39
Jó reggelt, szép napot! Köszönöm a versem javítását! Üdvözlettel Éva Rose

2019.05.26. 04:23
Szép vasárnapot.Szaladj
on el mindenki szavazni, ezzel tartozunk gyermekeinknek , unokáinknsk. Heart

2019.05.25. 23:49
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: zozone
» Online vendégek: 4
» Online tagok: 0
Szántó László: Sorsvonat - Nyolcadik történet (2015. július)
Képzeld, a minap egész napos áramszünet volt mifelénk, hát kiültem a cicussal a teraszra. Olvastunk. Az érzés azonnal visszaidézte gyerekkorom csínyeit, amikor éjszaka a paplan alatt, a kis zseblámpa fényénél bújtam a könyveket, amíg az első verítékcseppek el nem áztatták a lapokat. Persze akkor már másutt, Fantáziaországban jártam. Minden nap egycsodálatos, egy képzelt világba csöppentem, egyesültem a hősökkel, utáltam a bűnösöket, azonosultam a szereplőkkel. Az olvasmányok tova űzték a realitást, ám suba alatt megismertettek az élettel.
Amikor aztán az észrevétlenül lopakodó hajnal meghozta a közeli állomásra az első vonatot, gyakorta elkábultam: a végén bizony a hosszú, szürke szerelvény magával ragadott. Velem együtt többen is érkeztek. A porlepte vagonba vásározók cipelték teli batyuikat, gyerekek ugráltak az üléseken, morgolódott bajsza alatt egy kövér tanítóféle, az élettől megcsömörlött bárpincérnő reklámújságot lapozgatott, munkásoknak álcázott fiatalok italukat - energiát remélve - kortyolgatták. Senki sem ismert, jóllehet én sem ismertem senkit. A tekintetek fásultságot, derültséget, felhőtlen hangulatot és mély keserűséget sugároztak. Azt hitték, mind a sorsuk urai, ám hamarosan jótékony álomba merültek.
Csalódásféle volt az egész: olyan, mint amikor egy fénylő, meleg láng hamuvá válik, mert senki sem oltja a tüzet, pedig az árnyak éjszaka jönnek, sokszor egyedül találnak.Vonatunk vágtatott a sötétségen át. Vágytam átlátni rajta, megpillantani azt, ami valójában ott van, bekukucskálni a végzetembe. Ahogy egymás után tovatűntek az állomások, egyre szabadabbnak éreztem magam. Felváltva hajoltam ki a sápadtabbnál halványabb ablakokon, a szél pofozkodásában a tájat csodáltam, hamar elfeledtem, honnan is jövök, hová is tartok. Az acélkerekek monoton kattogása végtelen melódiába ringatta lelkem. Aztán virradatkor a betóduló ragyogó napsütés elkápráztatta a szemem. Tüzes narancskarikák pörögtek előttem, fejembe zsivajos tolongással zúdult be a forró égi mező ellenállhatatlan, kifürkészhetetlen, olykor elérhetetlen színpompája, mely az elmúlt életem vásznán elevenné varázsolta a titokzatos természet lázas tehetségét… sós könnyem az unalom fátylába zsibbadt.
A Sorsvonat immár a Mennybe robogott.
Amikor a célnál lefékezett, feltettem egy kérdést… csakis magamnak: ugyan hol vagyok? A válasz azt mesélte, hogy jó helyen, erre mindjárt jobb érzésem támadt. Remélem Te is jól vagy odalenn. Igazad lehet persze, hiszen messzire rejtőztem az akadályok elől, ám ettől még nem lettem feltétlenül magányos, bár evvel nem oldottam meg a gondjaimat sem.Már ha volt egyáltalán… Csak te hiányzol, de nagyon, nagyon.
Tudod jól, eddig folyton a szemed fényét bámultam, és komolyan hittem, ami gyönyörű, annak jónak is kell lennie. Nem szeretnék csalatkozni ebben eztán sem. Mert nem elég vezekelni, de szeretni is kell!!! Mert a szeretet nagylelkű, toleráns, türelmes, nem irigy,sosem önző, mindent megbocsát és remél, de főként bízik, hisz minden lehetséges.Ezért mondom neked, hogy ott lenn a kék bolygón, amíg lehet,gyűjts rengeteg kincset, mert ahol kincs van, ott dobog a szív is. Most már érzem, nincs olyan szomorúság a Földön, melyet az Ég meg ne gyógyítana.
Én itt várlak, sok, sok szeretettel…
Még nem küldtek hozzászólást
Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.