Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.07.18. 10:13
Szép napot mindenkinek. Smile

2019.07.18. 00:32
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.07.18. 00:32
Javítottam a hibát.

2019.07.17. 19:39
Kedves Józsi! Kérnék szépen egy javítást, Régi nyár II. cimű novellámban az utolsó szót egybeírni. betakarítani. Köszönöm szépen, Magdi

2019.07.17. 19:00
Szép estét kívánok szeretettel minden Holnaposnak ! Heart

2019.07.17. 11:22
Tiszteletem minden Holnaposnak! Winkriston

2019.07.17. 10:05
Szép napot mindenkinek! Coffee cup

2019.07.17. 07:49
Kellemes, szép napot kívánok kedves Holnaposok! Rose Heart

2019.07.17. 07:46
Szép napot.

2019.07.17. 06:54
Szép napot, jó alkotást kívánok mindenkinek! Tibor Cool

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: szucsilona
» Online vendégek: 5
» Online tagok: 1
BogIcu
Fedák Anita: Állatkert - Ötödik történet (2015. szeptember)
Az egész osztályt betöltötte a felhangzó csengő éles berregése. Mindenki izgatott volt. Tudták, hogy ma felelés lesz. Egyesek fel-alá szaladgáltak a tanteremben, mások a padon ülve próbálták átismételni a tananyagot. Néhányan megpróbálták Pukkancs Pannát, az osztály apróra nőtt nebulóját belepréselni egy iskolai hátizsákba, majd miután ez sikerült felakasztották a fogasra. Pukkancs Panna annyira belemerült az e-tankönyvébe, hogy észre sem vette a helyváltozást. Szundi Kende az osztály mókamestere az e-térképek közzé bújt reménykedve, hogy Europi bácsi az állatkert-tanár nem veszi majd észre és remélhetőleg megússza a mai órát.
A mikopter, amiben a felelés zajlott már útra készen állt. A naposok még egyszer ellenőrizték, hogy minden a legnagyobb rendben van-e. És ekkor betoppant Europi bácsi három furcsa figurával.
– Ezek az új cserediákok, egy Földközi+ projekt keretében vannak nálunk négy hétig – mutatott rájuk a tanár bácsi. – Ő JuPéterke Jupiterországból, ez a csinos kislány VéNyuszika Vénuszországból és a kedves arcú szomszédja UránuSzandra, az Uránuszról. Mindnyájan beszélik a földi nyelvet és remélem, míg nálunk tartózkodnak sok mindent megtanulnak és sok barátot is szereznek a Földünkön.
Europi bácsi egy gyors mozdulattal kirántotta Szundi Kendét az e-térképek közül és egy flegma mozdulattal az első padba billentette. Az osztályon halk moraj futott végig. A tanár szó nélkül leporolta szkafanderét és a mikopter felé vette az irányt. A cserediákok szó nélkül követték és beültek a hátsó ülésekre. Úgy festettek, mintha az állatkertből jöttek volna: JuPéterke például inkább hasonlított egy pingvinhez, míg UránuSzandra egy lusta szurikáta benyomását keltette. VéNuszika ellenben olyan csinos volt, mint egy csábító delfinlány. Csak két patája volt hátul, ami némileg zavarta őt a járásban.
Dundi Bandi, az osztály legkövérebb tanulója abban a reményben, hogy a mai órát megússza, megkönnyebbülten vette elő a tízóraira hozott 32 szilvás gombócot és azonnal fogadni akart Mamlasz Karesszel, hogy egy ültében megeszi, amikor eldördült Europi bácsi hangja:
– Bandi fiam, gyere ki. Ma te felelsz Magyarország állatvilágából. Tudom, hogy a legnehezebb téma, de remélem tanultál.
Dundit olyan váratlanul érte a felszólítás, hogy az éppen bekapott szilvás gombócot egészbe nyelte le. Olyan képet vágott, hogy az egész osztályt a padlón hempergett a nevetéstől. A cserediákok csak nyihogtak egy aprót, mert még sem viselkedhettek úgy, mint a földi gyerekek. Illedelmesen ültek tovább, mégis csak a bolygójukat képviselték.
– Ta…ta… tanár bácsi kérem, izé… én otthon hagytam az űrtávcsövemet.
– Nem baj fiam, akkor kérd kölcsön valamelyik társadét.
Többen is felugrottak, hogy eleget tegyenek a felkérésnek. Senki sem sajnálta az űrtávcsövét, ha így megússza a felelést. Dundi Bandi nagyon lassan és kelletlenül átvette Hárpi Árpitól a felé nyújtott tárgyat és még lassúbb léptekkel indult a mikopter felé. Bármennyire is el volt keseredve, arra volt esze, hogy odasúgja Kópé Péternek:
– Légyszi’ add kölcsön a súgó-kütyüdet.
– Jó, de nehogy lebukjál vele. – nyújtotta a pad alatt a ketyerét a barátjának.
Míg a tanár beírta a hiányzókat, Dundi a fülére szerelte a szerkezetet és már sokkal magabiztosabban ült a tanár mellé az űrhajó vezetőfülkéjébe.
– Nocsak, írd fel az űrtáblára krétával mi volt a házi feladat, hogy a cserediákjaink is lássák – szólt a diákra a tanár. Europi bácsi valamiért még mindig ehhez a már száz éve alig használt régi eszközhöz ragaszkodott, pedig a digitális táblák ott sorakoztak az űrhajó hátsó részében.
– Magyarország állatkertjei – írta szorgalmasan Dundi a témát.
– Jól van. Innen a Holdról kitűnő a rálátás akár el is kezdheted fiam. 384.700 km-re vagyunk a Földtől, mutasd meg nekem a Balatont.
– Tanár az a kék izé ott jobbra azt hiszem – kezdte a feleletét bizonytalanul Dundi Bandi.
– Ejnye, fiam, te bizony nem készültél mára. Amit te a magyarok tengerének néztél az a Ceres bolygóról ajándékba kapott iskolai uszodánk. Ennél valamivel kisebb az a tó. Na de nézzük, meg tudod-e mutatni hol van a tóhoz legközelebb eső állatkert?
- Tanár úr azt tudom, azt a Mátrában kell keresni – lelkesedett a nebuló, aki barátja súgását hallgatta a súgó-kütyüben.
- Te Bandi gyerek, attól tartok, hogy nem készültél.
- Én… izé, dehogynem készültem – rebegte Dundi, majd egy nyelvöltést küldött a Földre kajla barátjának.
- Na akkor mutasd meg hol és melyik állatkertben született a szitatunga?
- Azt tudom, a Nyíregyházi Állatkertben.
A cserediákok éppen megtapsolták a jó feleletet, amikor a tanár gyanút fogott.
– Add csak ide az űrtávcsöved, hadd nézzem, mivel foglalkozik az osztály többi tagja. Aha, jól sejtettem. A Kópé gyerek súg neked. Na, akkor meg is kapja érte a magáét. Téged pedig büntetésből kiteszlek a Marson és ott maradsz uzsonnáig. Addig is fényesre tisztítod a kémiai labor minden eggyes mars-kőzetét a holnapi vegytanórára. De a gyémántokkal nagyon vigyázz nekem, nehogy ismét gyémántpor felhő kerüljön a cipődre, mint a múltkor.
- Jaj, ne, csak azt ne – rémüldözött a nebuló. – A múltkor is teljesen beborította ruhámat a brill-por és az osztály azon gúnyolódott, hogy sugárzom, mint egy atombomba. Ígérem a következő órára mindent megtanulok.
Europi bácsi hátra fordult és megkérdezte a csere-diákokat mit tegyen? Hagyják a Marson vagy vigyék vissza az osztályba a csibészt. Mivel a gyerekek minden bolygón gyerekek és összetartanak, kérték a tanárt, hogy Dundit vigyék haza és kapjon még egy esélyt a felkészülésre állatkert-tanból.
Dundi nagyon hálás volt az új barátainak, hogy kiálltak érte, és szünetben már együtt lakmároztak a finom szilvás-gombócból, amit a más bolygóról érkezettek két pofára ettek.
És a következő órára valóban megtanulta a tananyagot, mert rájött: jó dolog a súgó-kütyű, de a tudás még nagyobb sikerélmény. Meg aztán a legközelebb a felelésnél már nem biztos, hogy ott lesznek a cserediák barátai más bolygóországokból…
4302
Fedak Anita - 2018. szeptember 25. 19:46:38

Kedves Rita!
Köszönöm szépen, hogy elolvastad. Én már nem érem meg, de talán az unokáim, dédunokáim, hogy ilyen lesz a jövő iskolája.
Barátsággal: Anita

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.