Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.02.23. 12:24
Szép tavaszváró napot kívánok mindenkinek! Smile Rose

2019.02.23. 10:26
További szép napot kívánok.

2019.02.23. 10:20
Szép napot és jó hétvégét mindenkinek. Smile

2019.02.23. 06:47
Kellemes napot kívánok kedves Holnaposok! Rose Heart

2019.02.23. 00:02
Jó éjszakát mindenkinek.

2019.02.22. 21:42
Jó éjt mindenkinek! Ma is sok szépet olvashattam, köszönöm. Jó itt lenni, köztetek... Smile

2019.02.22. 16:41
További szép napot kívánok kedves Társaimnak ! Heart

2019.02.22. 09:22
Mindenkinek szép, tavaszváró napokat kívánok sok szeretettel és jókedvet az alkotó munkához. Heart Rose Heart

2019.02.21. 23:17
A mai feltöltés befejeződött. Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.02.21. 22:32
Mindenkinek szép estét! Coffee cup

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: domianica25
» Online vendégek: 1
» Online tagok: 0
Tóth Sarolta: Képeslapok
Szobám falán három fatáblán színes képeslapok sorakoznak, egymás fölött takarásban, de feliratuk látható. Európa és Amerika híres városainak legszebb tájait, épületeit ábrázolják. A táblákat unokáimtól kaptam karácsonyi ajándékul azzal az ígérettel, hogy amerre járnak a világban, hoznak nekem onnan egy szép képeslapot. Kedves dekoráció ez és kárpótlás az elmaradt utakért, melyeket soha nem tehettem meg, mert rosszkor, rossz helyre születtem és szegénynek. Az elbukott forradalom után sem hagytam el hazámat, így csak a népi demokratikus /szocialista/ országokat ismerhettem meg.

Gyakran nézegetem ezeket a képeslapokat és boldog vagyok, hogy családom ifjú tagjai több nyelvet elsajátíthattak és a helyszínen is kipróbálhatták nyelvtudásukat. A lapokat élménybeszámolóval egészítették ki, és ez olyan, mintha magam is ottjártam volna velük.
A képeslapok gyűjtése időskori hobbim lett.i
Vannak régi - nálam idősebb - igazi gyűjtőknek való lapjaim is,melyeket édesapám írt anyámnak fiatalon, boldog szerelmük idején. Ezek nem tájakat, virágokat és alakokat ábrázolnak az akkor divatos lila, kék vagy rózsaszínű árnyalatokban. postán érkeztek és írás olvasható hátlapjukon. A legmegrendítőbbnek egy karácsonyi lapot találtam, melyen feldíszített karácsonyfa és ajándékok mellett egy ifjú nő és egy kislány látható, ezzel a szöveggel: "karácsonyi kívánságom jelképe e kép" - döbbenetes jóslata annak, hogy ő, az apám nincs a képen és a valóságban sem volt ott egy karácsonyon sem soha, mert születésem előtt meghalt.

Fiatalkoromban hódolóimtól én is kaptam képeslapokat különféle alkalmakkor, és ezeket egy albumban őrzöm. Akik írták,már nem élnek, de emlékük e lapokon velem maradt mint a szerelem, amely diktálta e lapok szövegeit.
Ma már a papírból készült képeslapok megritkultak, a megemlékezések, jó kívánságok interneten, MMS-ben jutnak el a címzetthez a posta közbe iktatása nélkül. Meg kell említenem a lábbal, szájjal festők ünnepi képeslap csomagját, melyet minden évben megvásárolok, elismerve a rokkantak mérhetetlen életkedvét, tehetségét.
Leszoktam már én is a képeslapok küldéséről, de van néhány régi kedves tanítványom, akiktől még most - évtizedek után is kapok kedves, szép ünnepi köszöntő képeslapokat és én is írok nekik. Sajnálom, hogy a kézzel írt kedves sorok helyett a szeretet üzenete is a gép közvetítésével jelenik meg, mint sok más is.
230
Torma Zsuzsanna - 2015. szeptember 20. 15:57:08

Kedves Sarolta!

Benéztem újra, mert gondoltam, hogy reagálsz az általam írtakra. Örülök, hogy betegséged és gyengeséged ellenére is még itt vagy és jelentkezel írásaiddal, még ha én nem is tudom mindig azokat olvasni! Örülök, hogy Te sokat jártál Németországban. Én nem tudom, hogy hányszor fogok még elmenni, csak a Jóisten tudhatja. Ha már végzünk a házon belüli és kívüli felújításokkal - még a ház melletti járda felújítás hátra van -, akkor talán tudunk egy kicsivel többet költeni magunkra és több szabadidőt fordítani is magunkra. (2013-ban a konyhabútor cseréje volt, 2014-ben a ház homlokzati szigetelése, majd homlokzati festése, de előtte csatorna csere, műanyag ablakok és redőnyök beépítése is volt. Aztán ez év nyarán( (2015 augusztus) sikerült végre sok év után a szobánk mennyezeti szigetelését, tapétázását, utána pedig az előszobánk szintén mennyezeti szigetelését és festését is elvégeztetni. Mindezek, amelyeket felsoroltam, igen sokba kerültek nekünk, hitel nélkül csináltattuk, ahogy a pénzünk éppen engedte. Húsvétkor (mint már említettem is) kimentünk Németországba, Brackenheim (Meimsheim)-be, azért az oda-vissza út és a múzeumokba való beléptetési díj sem került kevésbe. Aztán Július 4-e előtt hazajöttek Niki lányomék Németországból, mert július 4-én volt Harkányban az esküvőjük a Hotel Baranyában. Gál Attila a lányom férje harkányi, Ő szerette volna, hogy ott legyen az esküvő! Előtte még elintéztük, hogy Niki lányom az OTP-től felvegye a Neki tisztességtelenül felszámolt visszajáró összeget, majd a bankjánál befizette, mi meg kiegészítettük amennyivel kellett még és így (mivel mínuszban volt az egyenlege), már meg tudta szüntetni a folyószámláját. De elvittük Dombóvárra a fogorvoshoz, ahol már előzőleg be volt jelentve, aztán ment a fodrászhoz frizurapróbára, műkörmöshöz, majd az esküvő délelőttjén (július 4-én) fodrászhoz és sminkeshez. Azután vittük Harkányba, a fiú házába, ott öltözött át menyasszonyi ruhába, és nagyon kedves emlék lesz számomra, amikor a teraszon megjelent az ott várakozó vendégek pedig megtapsolták. Készültek fotók és készült videofelvétel is az esküvőről és az esküvői színhelyről. Kérdésedre válaszolva írom, hogy igen, Niki lányom kint dolgozik Németországban, már április 19-én lesz volt 2 éve, hogy kiment Attila után (aki már várta Stuttgartban), és onnan mentek közös albérletbe. Még abban a hónapban (április 25-én) Niki már munkába is állt egy Hotelben. Akkor Ludwigsburban laktak. Majd átköltöztek a mostani albérletükbe, Brackenheimbe, annak is a külvárosába Meimsheimbe, ahol is meglátogattuk Őket Húsvétkor. Azóta már vettek fel hitelt, mert saját lakást szeretnének, csak még arra várnak, hogy a jelenlegi lakó kiköltözzön egy másik (nagyobCool lakásba, s akkor Nikiék beköltözhetnek. A hitelt egyébként ez év decemberétől kell majd törleszteniük. Ahogy mi is régen építkeztünk és kölcsönt vettünk fel, úgy most, ha a Jóisten is megsegíti Őket, 15 év múlva ki tudják fizetni a felvett hitelt, majd 20 év után a tőkét is, csak egészség és munkalehetőség legyen nekik továbbra is. Niki lányom most is Hotelben (Brackenheim Hotel) dolgozik szobalányként, Attila a férje pedig csomagkihordó szolgálatnál. Nagyon örülök, hogy a Te lányunokád 6 nyelven is beszél (ez manapság ritkaságszámba megy). Niki is tanult angolul, majd amikor síszezonban kétszer is Dél-Tirolban dolgozott, akkor az olasz nyelvet tanulta, de amikor már tudta, hogy Németországba készül, akkor már a német nyelvet kezdte el tanulni, még idehaza. Nagyon remélem, hogy ha már több éve kint lesz, akkor legalább úgy megtanul németül, mint Attila a férje, aki már most jól is el tud beszélgetni németül és meg tudja értetni magát mindenütt. Egyébként Attila olasz nyelvű középiskolában tanult, így Ő is 3 nyelven is beszél. Ha bár ha Németországban maradnak, akkor biztosan a német lesz az első és a többit meg kezdik majd elfelejteni. Mert ha egy adott nyelvet nem használunk folyamatosan, lemorzsolódik a tudásunk, ezt magamról is elmondhatom. Ma már úgy tudok lefordítani szövegeket angolból magyarra, ha használom a szótárat.
Nem tudom, hogy ismét belépsz-e és olvasod-e a mostani üzenetemet, de remélem, hogy igen! Amennyire csak lehet, továbbra is jó egészséget kívánok és kedvet az íráshoz, családodnak is minden jót kívánok, sok szeretettel: Zsuzsa

3177
mamuszka - 2015. szeptember 19. 20:45:56

Kedves Zsuzsa!
Örülök, hogy írtál magadról, már rég nem "találkoztunk". Te nagyon dolgos, szorgalmas asszony vagy, ezért én becsüllek és szeretlek. Sorsunkban is van sok közös, gondolkodásunkban is. Én már nem tudok fizikai munkát végezni, mert felgyorsult a sorvadásom, lefogytam és végelgyengülésben járok a vég felé...
Németországban sokat jártam, férjem évekig az NDK-ban dolgozott, a lányaimmal nyaranta kimentünk hozzá és ott sokat utaztunk. Most lányunokám - aki 6 nyelven beszél - már a fél világot beutazta..ez a hobbija.Emellett dolgozik és tanul is - most megtehetik ezt a fiatalok. A Te Niki lányod is kint dolgozik?
Szeretettel fogadtam jelentkezésedet, nem sokat írok már, mert ez is fárasztó..
ölellek SaroltaHeart

230
Torma Zsuzsanna - 2015. szeptember 18. 15:37:40

Kedves Sarolta!

Csak véletlenül léptem be most erre a honlapra, - egyébként a napkorongra is csak minden szökőévben! - , s úgy gondoltam, érdemes lesz elolvasni ezt az írásodat. Nagyra értékelem, hogy gyűjtöd a régi és jelenlegi képeslapokat. Én is gyűjtöm, de ritkán szoktam átnéznni őket, hogy kitől, mikor érkezett. Én is mindig kapok a Lábbal és szájjal festő alkotóktól Karácsony és Húsvét előtt képeslapokat, és ezért még mindig divatban van nálam is, hogy küldök ezekre az ünnepekre a régi munkahelyi vezetőimnek, kedves rokonaimnak képeslapokat. A többi ismerősömet - hiszen igen sokan vannak - általában a facebookon keresztül üzenetben köszöntöm névnapjukon vagy születésnapjukon. Sajnos, én és a férjem is kevés helyre értünk el eddigi életünkben, főleg külföldre. Amikor a lányaink még kicsik voltak, sokszor mentünk szakszervezeti üdülőbe és munkahelyi kirándulásokra. De ez már1990. után megszakadt. Akkor kaptunk utoljára szakszervezeti beutalót Szegedre. Azért elmondhatjuk, hogy hazánk tájait, megyeszékhelyek nevezetességeit megnéztük, de még Magyarország sok táját nem láttuk. Húsvétkor voltunk kint Németországban Niki lányunknál, ott aztán 3 nap alatt sok helyre elmentünk, de még több idő kellett volna, hogy mindent nyugodtabban megnézegessünk és többet pihenjünk közben. Fárasztó 3 nap volt, s ha még hozzászámoljuk az oda- és a visszautazás 1-1 napját, olyan időjárásban, mint az idei Húsvét volt, akkor nem volt éppen a legkellemesebb. De így is örültünk, hogy hosszú idő után elmentünk valahova. Tavaly és az idén is felújítási munkákra került sor, így az idén még 1 napra sem mentünk el sem kirándulni, sem fürdeni (kivéve a Húsvéti németországi kiruccanást!), örülünk, ha néhanapján ebéd után egy kicsit tudunk pihenni, ha itthon vagyunk és nem a szőlőhegyi portán. A felújítási munkák közepette is minden napi teendőt el kellett végezni, de sok volt a takarítani való is (por is rengeteg), és a nyári eltevések ideje közben volt. Már túl vagyok a savanyúság eltevéseken, a paradicsom befőzésen, a gyümölcsök télire való eltevésén is (most utoljára szilvadszemet készítettem), de két szüret (fehér és vörös szőlő) után vár ránk még egy harmadik is, mert az egy nagyon késői vörös szőlő fajta, amit yugo vörösként ismerünk csak. De vissza van még az almák szedése is. Kellene több eső, mert a káposztáim nem mennek fejbe, paprikák sem akarnak az idén megnőni, hiába van nagy szára és levele! Talán a most hétvégére jósolt eső még tud valamit előrevinni a zöldségek növekedése érdekében.
Ne haragudj, hogy ennyi mindennel traktáltalak, és ne szomorodj el, ha úgy érzed, hogy Te már nem tudsz ennyi mindent megcsinálni. Mi is már nagyon elfáradunk néha, de unatkoznánk, ha nem lenne ennyi munka!
Jó egészséget kívánok a továbbiakban is és kívánom, hogy lelj örömet hobby tevékenységedben, a gyermekeid, unokáid körében.

Szeretettel: Zsuzsa
Smile

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.