Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.07.18. 10:13
Szép napot mindenkinek. Smile

2019.07.18. 00:32
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.07.18. 00:32
Javítottam a hibát.

2019.07.17. 19:39
Kedves Józsi! Kérnék szépen egy javítást, Régi nyár II. cimű novellámban az utolsó szót egybeírni. betakarítani. Köszönöm szépen, Magdi

2019.07.17. 19:00
Szép estét kívánok szeretettel minden Holnaposnak ! Heart

2019.07.17. 11:22
Tiszteletem minden Holnaposnak! Winkriston

2019.07.17. 10:05
Szép napot mindenkinek! Coffee cup

2019.07.17. 07:49
Kellemes, szép napot kívánok kedves Holnaposok! Rose Heart

2019.07.17. 07:46
Szép napot.

2019.07.17. 06:54
Szép napot, jó alkotást kívánok mindenkinek! Tibor Cool

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: szucsilona
» Online vendégek: 2
» Online tagok: 0
Fedák Anita: Karácsonyi fények - Negyedik történet (2015. december)
A bejgli íze, a fenyőillat, a furcsa, homályosan is csillogó tekintetek, a bársonyosan meleg szoba, ahogyan körbeveszi a lágy hóesés – mind-mind szép karácsonyi emlék. És persze vésztartalék. Azokra az időkre, azokra a napokra, amikor nélkülöznünk kell a megértést, a szeretetet, a meghittséget. Amikor nehéz problémákat kellene megoldanunk, amikor átlép felettünk az élet. Ilyenkor egy szempillantás alatt felidézhető a karácsonyi mosoly, s ez erőt ad, feltölt az ünnep bensőséges békéje.
Karácsony szent ünnepe alkalmából jutott eszembe, hogy felelevenítsem eddigi legemlékezetesebb karácsonyaimat gyerekkoromból…
...Nagyon szeretem az ünnepeket, különösen a karácsonyt. A készülődést, az ajándékozás izgalmát. Mindez nagy-nagy melegséget, békességet, örömet, meghittséget jelent számomra. Mintha szorosabbra fűzné a családi szálakat. Mert akkor mindenki hazatér a szülői házba, együtt van a család.
...Ha a gyerekkoromba nézek vissza, felvillan, hogy sohasem tudtam, mikor díszítik fel a fát, mert arra az időre mindig találtak valami elfoglaltságot számomra: diótörés, mákdarálás stb. Aztán ott volt a fa, amely ragyogott a karácsonyi fényektől és alatta a Jézuska ajándékai. És milyen furcsa az élet… Az írással még hadilábon álltam, az olvasással meg éppen barátkozni kezdtem, mikor édesanyámtól karácsonyra egy könyvet kaptam. Szalai Borbála Dongó Dani danája, állt a hatalmas narancssárga borítón. A nagy pocakos D betűt már ismertem, így nem volt nehéz, némi segítséggel, megtanulni a címszereplő vers egészét, amely csupa D betűvel kezdődő szóból állt és nagyon mulatságos volt. Én így, hétévesen találkoztam és szerettem meg Szalai Borbála gyermekverseit, aki később hosszú évekig idős barátnőm lett.
...Legkedvesebb karácsonyi ajándék számomra a mai napig egy szép könyv, lehetőleg egy kortárs regény, novella- vagy verseskötet…
...Az ünnepi vacsora hagyományosan húsételekből, diós-mákos bejgliből áll, és nem maradhat ki belőle a töltött káposzta. Ennek kötelezően ott kell lennie az asztalon, mert a család állítása szerint, akárhányszor készítettem el év közben, karácsonykor a legfinomabb...
...Gyermekkorom valahány szokását átörökítem, így ma is ugyanúgy zajlik az ünnep, mint annak idején: a régi megőrzött karácsonyfadíszekkel, az angyalhajjal, az ünnepi ételek jól bevált receptjével, a karácsonyi énekekkel, a kántálók fogadásával. Legfeljebb azzal a különbséggel, hogy ma már többen álljuk körbe a fát. Pontosabban a legkisebb, a kétéves kis unokám, a szülei segítségével... és az ő szemében látom vissza csillanni azokat a fényeket, amelyek a régi karácsonyok emlékét hozza nekem vissza…
...Legemlékezetesebb karácsonyom egyben a legszomorúbb is volt. Mert az ember már csak olyan, hogy bármennyi jó és szép történik vele az életben, mégis a legszomorúbb marad meg a lelkében. A múlt század 70-es éveiben volt ez a karácsony valahol egy kárpátaljai kisfaluban. Tudjuk, akkor még milyen időket éltünk. Sohasem fogom elfelejteni, pedig nem közvetlen a családomhoz kapcsolódik, hanem egykori iskolatársaimhoz. Az történt, hogy szülőfalumban minden tiltás ellenére eljártak a gyerekek betlehemezni. Abban az évben is mindenki nagyon várta a gyerekeket, az ünnepi vacsora után, a befüggönyözött ablakok mögül ki-ki lesve, de csak nem jöttek. Bevallom, én nem aggódtam, ültem csendben a sarokba és vártam. Szerettem az Öreg tréfáit, és mindig becsempésztem egy szem cukorkát a jászolba a Jézuskának. Csak a szüleim arcán láttam, hogy valamiért feszültek. Csöndben beszélgettek és csóválták a fejüket…
Másnap aztán kiderült, miért nem járt azon az estén betlehemes csoport a faluban. Az történt ugyanis, hogy az egyik pártfunkcionárius találkozott a betlehemes csoporttal, akik persze az iskola diákjai voltak és minő botrány, a történelem tanár bácsi szerepében az Öreget is felismerte. Szigorú megrovásban részesült járási, sőt külön megyei szinten is. Mert ugyan ki készítette volna fel a gyerekeket, ha nem más, mint Sanyi bácsi. Akinek história óráin ugyan teljesen mást kellett mondania a tankönyvek szerint, de tanítás után a saját házában a falu régi szép népszokásaira oktatta a gyerekeket. Kántálni is tőle tanultunk meg, … természetesen azt is titokban.
Immár harmadik éve K-n ünnepelem a karácsonyokat. Mások már ezek a karácsonyok. Csendesebbek. Meghittebbek. De a bejgli íze, a fenyőillat, a karácsonyi fények, a homályosan is csillogó tekintet, a bársonyosan meleg szoba, és ahogyan körbeveszi a házunkat a lágy hóesés – mára már mind-mind K-ra is átmentett otthonról, Kárpátaljáról hozott életérzés.
4302
Fedak Anita - 2018. december 12. 20:25:47

Kedves Klári!
Köszönöm szépen, hogy nálam jártál.
Szeretettel: Anita

6081
varonklari - 2018. december 11. 08:24:17

Kedves Anita!
"Lapozgattam írásaid között", lám csak mit találtam! Hiába, a gyerekkor emlékei igen mélyen bevésődnek a szívünkbe, hordozzuk őket egy egész életen át, örömmel tesszük, vigyázunk rájuk, és írunk róla! Nagyon szépen írsz - minden alkalommal-Kárpátaljáról!
Nagyon sok szeretettel gratulálok az írásodhoz: KláriRose
Örülök, hogy megírtad és megosztottad velünk.

4302
Fedak Anita - 2018. augusztus 02. 09:57:36

Kedves Rita!
Köszönöm szépen kedves szavaid.
Barátsággal: Anita

3313
paltetel - 2015. december 10. 09:03:42

Örvendek, hogy olvashattam gyermekkorod karácsonyi ünnepeidről. Átérzem és tudom milyenek voltak.
Gratulálok! Rose
Szeretettel,
Etel

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.