Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.04.23. 22:15
Ajjaj Józsi! Nem a vers címében, hanem a 8. Szonettben így: "Mért hosszú az éj?"

2019.04.23. 22:10
Még nem látom Józsi! Sad

2019.04.23. 21:45
Szép estét és jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.04.23. 21:41
Javítottam István.

2019.04.23. 16:35
Józsi! Amikor feltöltöttem a szonettkoszorúmat a 8. szonettben a "Mért hosszú az éj?"-nél a két idézőjelet nem voltam képes betenni, mindenfé... Bővebben

2019.04.23. 15:14
Vidám szép Tavaszi napokat Tinéktek kedves Holnaposok Rose Smile

2019.04.23. 13:59
Mindenkinek kellemes napot írást és olvasást kívánok. Heart

2019.04.23. 13:11
Kellemes napot kívánok szeretettel ! Heart

2019.04.23. 12:24
Szép napot kívánok mindenkinek! HeartMiklós

2019.04.23. 11:49
A feltöltés befejeződött. Szép napot mindenkinek. Smile

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: Gini
» Online vendégek: 6
» Online tagok: 1
Rzsike
G.Szabó Ferenc: Karácsony Székelyéknél
Halkan ült fel ágyában, nehogy fölkeltse a másik ágyban alvó gyermeket. Kibújt a hálóruhából, a zoknikat valahogy kitapogatta a földön. Ahogy félig meghajolt, egy rugó megreccsent, s az asszony máris halkan megszólalt: - Vigyázz magadra!
Mindig ilyen ébren alvó volt az ő Sárikája, ha akart volna, sem tudott volna elszökni mellőle legénykedni, jött a huncut gondolat, ami mosolyt csalt ajkára. De nem is akart soha, még csak gondolatban sem... Nem cserélné fel soha senkivel az ő szelíd, csodálatos asszonyát, akinek esze úgy vág, mint a borotva, és a kezéből soha nem esik ki a dolog.

Kinézett az ablakon. Az éjjel sok hó hullott. Még jó, hogy a tegnap levágta a disznót. Szegény Gyuri, milyen szelíd állat volt, és okosabb a falugazdánál, minden szavát értette, azt is megérezte, mikor bús vagy jó a kedve. Amikor négyen lefogták, és már a késé volt a főszerep, hirtelen az jutott eszébe, már nem lesz többé, akinek elmondja titkos bánatait, azokat, amiket még Sárinak sem mondhat el. Mert vannak olyanok is, azok a nehéz gondolatok, amiket ez a nagyképű, tolvajvilág okoz.

Aztán Gergő képe villant fel hirtelen, aki karácsonykor tölti be a hét évet, az ünnepi asztal, ahonnét nem hiányozhat a húsleves, a pörkölt és a töltött káposzta, s a kés, ami az előbb megszusszant egy percre, nagy erővel tartott immár magabiztosan a kedvenc állat szíve felé.

A falu is fölébredt, nem hagyták tovább aludni a kakasok. A szél kacagva billentette meg fején a bundás sapkáját. Sűrűn hullott a hó, s amint kilépett a kapun a fejszét hóna alá szorítva, kimért léptekkel elindult az ismerős hegyek irányába.

Jócskán eltelt az idő, amikor végre megállt, de csak azért, hogy visszanézhessen oda, ahonnét elindult. A völgyben a falu akkorának tűnt, mint egy fecskemadár, még a markában is elfért volna. A bakancs nyomát betakarták az egymással versengő hópelyhek, s hirtelen arra gondolt, most nem találná meg senki, ha valami baja esne. De ahogy jött, olyan hirtelen foszlott el a vészes gondolat, hisz ő itthon van, nem eshet semmi baja, itt minden hegy, völgy, tisztás, ösvény, forrás és patak az övé, csak itt lehet biztonságban és sehol máshol.

Ahogy felért a gerincre, már messziről meglátta a fát. Az évszázados fenyőfák, mint védő sorfal, úgy vették körül. Alsó ágairól lerázta az araszos havat. Még a nyár derekán kinézte, már akkor feltűnt neki arányos termetével és dús ágaival. Fogta magát és leült a hóba a fával szembe. Képzeletében már látta is, ahogy este Sárival és Gergővel aggatják fel a már elkészített szaloncukorkákat, diókat és almákat az ágaira. Mert náluk nincs, és nem is volt soha titkolózás, csak egyszerű, közös őszinte örömünnep.

-Teremt az Isten helyette mást, mert szeret minket... Egyedül csak Ő szeret minket! - nyugtázta magában, majd egy csapásra vágta ki a fácskát. A hóna alá fogta, és elindult hazafelé az angyalokkal együtt.
5245
Orion - 2016. január 04. 18:46:12

Köszönöm szépen , Viola !

277
farkas viola - 2015. december 27. 17:27:31

Kedves Ferenc!
Életszerű írásod nagyon tetszett. Tudom, így kell lenni, de én nagyon sajnálom a disznót is, a fenyőfát is. Nekünk is valamikor ilyen kezes állataink voltak, valóságos gyász volt, ha le kellett ölni.
További áldott ünnepeket kívánok és boldog újévet szeretettel: Viola In Love

5245
Orion - 2015. december 21. 17:53:49

Köszönöm szépen mindenkinek !

Kívánok Nektek békés , boldog közös Ünnepet !

3757
jegmadar - 2015. december 21. 15:12:16

Ó de szép írás. Igen Isten szeret minket s Téged is, hogy ilyen szép gondolatokat ad a tollad hegyére.

5410
AM78 - 2015. december 21. 10:17:56

Kedves Ferenc!
Nekem is nagyon tetszett az írásod. Igazi, békés, meghitt és bensőséges téli, karácsonyi hangulatot idéz elő.
Köszönöm, hogy megosztottad velünk!
Marika

4932
liliom54 - 2015. december 20. 19:20:01

Kedves Ferenc!

Meghatódva, - könnybe lábadt szemmel olvastam csodálatos történetedet.
Ezt maga az élet írta, a te képzeleted, írói fantáziáddal kiszínezve.
Hiszen így van, amint leírtad. A magasztos fenyvesek,égbenyúló havasok,csobogó patakok, völgyek, a természet lágy ölén vagyunk igazán otthon! Ott ismerős számunkra minden!Gratulálok fantasztikus leírásodhoz!RoseHeart
Szeretettel üdvözöllek: ÁgiHeart

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.