Kedves Látogatók! A napokban észlelt lassulás javítása érdekében fejlesztésekbe kezdtük. Bízunk benne, hogy rövid idő alatt sikerül befejezni és visszatér a megszokott működés. Kérjük türelmeteket az átmeneti időszakra. Köszönjük!

Tamás Ágnes: ÖREGEK OTTHONÁBAN..
Az Öregek Otthonában egy este,összeülve közösen,
egymásnak meséltek,hogy ilyen volt ifjúságuk,hogy élték életük,?
Legények és lányok,hogy éltek szerelmet?Hogyan ment a munka,?
Hogy jutott életük erre a pontra,hogy bekerültek az Öreg Otthonba?

Nem voltam,Én ilyen csoszogósan lomha,kezdte Józsi bácsi,s közben orrát fújja.
Jártam én az úton egyenes gerinccel hetykén,
Ha megláttak a lányok,voltak kik szemlesütve lestek,kik kacéran nevettek.
Ha mentem a határba, vállamon a kapa,büszke deli legény!
Sóvárgott a lányok hada.
Válogattam köztük,persze hogy mind tetszett,egyet aztán jól megnéztem,ez lett a vesztem. Bözsi lelkem magát kellette kevélyen,ringó csípőjébe bele is szerettem,.
Aztán meg gyorsan asszonyommá tettem,Attól kezdve nekem aptya lett a nevem!
Bözsi lelkem irányított szívta a véremet ! Születtek a gyerekek egymás után sorba,
akkor már nem lestem a lányokat,sem nyíltan se lopva.
Dolgoztam, és éltünk,nem bántam meg semmit, A gyerekek kirepültek Bözsi lelkem itt hagyott,ötven évet éltünk együtt jóban és rosszban Istenfélők voltunk,és nem hittünk a gonoszban!Magamra maradtam, nem félem a halált,mert Bözsi lelkem vár engem odaát! Azóta az otthonban a helyem,most már itt halok meg ezen a helyen!

Aztán Joli néni kezdett mesébe bőszen.
Nem voltam ,én sem ilyen görbe ,satnya!
Sudár voltam,karcsú, egyenes tartással,hosszú hattyú nyakkal,
engem a férfiak etettek malaszttal.
Nylon harisnyában kevélyen jártam, a legények, hanyatt-homlok
rohantak utánam a bálban.
Jártunk csárdást, tangót mindent ahogy illett,szülém a széken ülve, óvón felém intett.
! Hergeltem a férfiakat,csípőm ringott,ölelésre vágytam ,aztán a szerelmet, egy
mulyában találtam.
Nem tudott az szeretni,csak dolgozott a mafla,én meg csak szültem a gyerekeket,hogy az Isten adta.
A postás,ha kétszer csengetett ,akkor volt csak jó világ,
Az ember meg csak vetette meg aratta a gabonát!Amíg ő a gyerekeket nevelte munkára,addig meg én kacéran vártam a postásra.
Aztán csend lett! Azt hittem elmélázott,de már levegő után kapkodott,
Orvosért szaladtam,aki annyit mondott beállt a halál!
Ezért életének további részleteit, nem tudtuk meg soha,mert titkát magával vitte a
sírba,
Csak szófoszlányokat hallottam mögöttem halkan, vajon ki lesz a következő a sorban?
A szerző még írta volna saját kedvére,de az élet közbeszólt.
Itt a vége!
5407
tamasagi - 2016. január 22. 14:28:57

Köszönöm Janna, örülök,hogy itt jártál,és még tetszett is a kis írásom,hát boldoggá tesz .a JRoseoli néni kontrasztja igaz történet,!

4465
Janna - 2016. január 22. 14:23:07

Tetszett az "egy sima egy fordított" megjelenítés, olyan mint egy tükörkép. Dominál a fehérnép és dolgozik az apa, aki ezt nem bánja.

Janna

5407
tamasagi - 2016. január 22. 14:19:21

Köszönöm Marcsika,hogy itt jártál! És jó volt az észrevételed is! Igen versnek indult,de egy kortárs költő barátom,azt mondta,hogy "" ezt a stílust felejtsed el ,így költő nem ír""kérdem,, akkor sem ha csak kis firkancs vagyok mondja dehogynem prózának elmegy,!!Igy került a próza kategóriába!!köszi hogy olvastál,ölellek :.ÁgnesIn Love

4977
MMarcsi - 2016. január 22. 13:51:59

Benéztem írásodhoz Ági,nem bántam megSmile
a történet jó, akár folytatásosnak is föltehetted volna és akkor megtudtuk volna a többi idős ember életét is.Vannak benne versesen hangzó részek,ötvözted a prózával.
Egyszóval tetszettSmile
üdv:Marcsi

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.