Oláh Péterné Jantyik Erzsébet: Hétköznapi történet - Tizedik történet (2016. február)
Elmaradt telefon.

Nevesebb napokon szobájában üldögélve várja a telefoncsörgést. Ilyenkor előtte való nap megfőzz, hogy még véletlenül se miatta maradjon el a várva várt beszélgetés.
Fontosnak érzi magát, gondolja ő lesz az első.
Tesz, vesz és rápillant a fránya telefonra, az meg csak lapulva csendben bóbiskol.
Csengettek -, de nem a telefon, hanem a kapucsengő szól.
Sietve nyit kaput a kedves szomszédnak, be sem invitálja, pedig ő köszönteni jött,... mert fontosabb telefont vár.
- Ne haragudj, de most nem alkalmas és nagyon köszönöm, hogy te vagy az első, de holnap, talán holnap gyere el, ma fontos telefont várok.
- Persze, hiszen én itt vagyok, bármikor ráérek, majd jövök, csak menj, nehogy elszalaszd.
Az óra már delet mutat, gondolja vár még az ebéddel, hátha.
Elbóbiskolt. Beköszöntött az este mire felébredt.
- Már megint én rontottam el, mert biztosan hívott csak nem vettem észre - nyugtatja magát, mert erős, befelé sír.
Elfogyasztja vacsoráját, bezárkózik és vár.
Majd holnap, holnap biztosan Én leszek az első.
4694
Rzsike - 2020. január 29. 22:14:27

Köszönöm

4694
Rzsike - 2016. április 23. 16:03:17

Köszönöm drága Róza. Igazán megtisztelsz.Smile

4694
Rzsike - 2016. március 16. 17:51:46

Köszönöm ILDI.HeartRose

2135
mami - 2016. február 14. 18:38:42

Kedves Tollforgató!

Elolvastam az írásod.

Szeretettel: Jártó Róza /mami/

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.