Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.04.23. 07:17
Szép napot kívánok mindenkinek! Smile Rose Józsi, köszönöm a választ. Smile A javítással kapcsolatos kérésem mára is érvényes. Smile

2019.04.23. 00:32
Feltöltés kedden este lesz. Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.04.22. 23:36
JÓ ÉJT, SZÉP ÁLMOKAT MINDENKINEK! Tibor Heart

2019.04.22. 19:15
Szép estét kívánok mindenkinek! Smile Rose Józsi, nem tudom, lesz-e ma feltöltés, de arra szeretnélek kérni, hogy A locsoló(k)nak... című versem 3.... Bővebben

2019.04.22. 18:19
Kedves Stefanicus ! Köszönöm szépen a húsvéti locsolást így virtuálisan is ! Sokat jelent a hölgyeknek ! Szeretettel. Angel

2019.04.22. 17:57
Szép napot kívánok húsvét másodnapján szeretettel mindenkinek! Rose

2019.04.22. 12:29
Szebb napot mindenkinek. Rose

2019.04.22. 11:50
Kedves Józsi! Kérlek, ha lehet, feltöltés előtt javitsd ki a Nap című versem utolsó v. sz. 2. sorát. Helyesen: " Még a Hold is lassan kúszott fel... Bővebben

2019.04.22. 11:14
Köszönjük stefanicus a virtuális locsolást és verset! Tojás helyett egy locsoló versikét küldök:Kölni vizem nem pacsuli, ezzel megyek locsolkodni.... Bővebben

2019.04.22. 10:16
Aldott Húsvéti Ünnepeket kivánunk minden kedves Holnaposnak és külön a kedves Hölgyeknek eme kis vesrset : En kis kertéssz vagyok... Bővebben

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: Gini
» Online vendégek: 2
» Online tagok: 0
Balázsi Pál Etel: A bajnok (igaz történet) - Első történet (2016. szeptember)
A 2016-os év elkényeztette a világot sporteseményeivel. Pár nap múlva indul a Rio-i paralimpiai játékok is.
A sport riporternőt magához hívatta a főszerkesztő. Emese mosolyogva lépett be az irodába. Titokban, újabb megbízatásban reménykedett. Nem tévedett.
- Úgy tudom Emese, te régebbi ismerőse vagy városunk többszörös világbajnok és olimpiai bajnokunknak Endrének.
Emese mosolyogva nézett főszerkesztőjére és igennel válaszolt. Szeme felcsillant, rég dédelgetett vágya teljesülhet ismét. Újra interjút készíthet Endrével.
- Sietned kell, mert nemsokára indulnak Rióba. Próbáld meg, hátha tud szakítani egy kis időt számodra. Igen, és nevemben meg a szerkesztőség nevében is kívánj további sikereket neki.
Emese magához vette jegyzetfüzetét, diktafonját, elsietett. Útközben próbálta felhívni Endrét. Nagyon meglepődött - már az első csengetésre, felvették a telefont. Egy női hang szólalt meg. Emese bemutatkozott és kérte Endrét, ha lehetséges.
- Egy pillanat! - jött a válasz. Várt. Hosszúnak tűnő percek teltek el, majd az ismerős, a régi barát vidám hangja csendült fel.
- Emese! Az elveszett hölgy! Mikor találkozhatnánk?!
- Te, Endre én is éppen ezt akartam kérdezni tőled! Gondolatolvasó vagy?
- Nem, de jó lenne a mai nap, a nemrég megnyílt cukrászdában? Jártál már itt? Úgy hatóra felé megfelelne neked? Indulás előtt sok elintézni valóm van még.
- Kitűnő! Ennél jobb időpontot nem is tudtál volna megadni. Valójában ma időmilliomos vagyok. Akkor a hat órai viszontlátásra barátom!
Örömében tánclépésben indult tovább. Gondolatai visszaszaladtak több mint két évtizedet. Maga előtt látta a "csiszolatlan gyémánt"-ként emlegetett, a gyerek és ifjúsági gyors korcsolya versenyek legyőzhetetlen versenyzőjét.
Milyen szépek is voltak azok az évek. Ott volt ő is, a jégpályákon, mint gyors korcsolya bíró. Azóta ismerik egymást, azóta barátok.
Endre az egyik országos csúcsot a másik után döntötte meg. A 18 országos rekordjából még ma is megdöntetlen országos rekordjai vannak.
A sors keze beleszólt a Calgaryba - a Téli Olimpiára induló - fiatal sportoló pályafutásába. Az utolsó külföldi edzőtáborba menet, súlyos autó-balesetet szenvedett. Amputálták jobb bokáját.
A hír megdöbbentette városunk lakóit, a sportvilágot. Vége a sportnak, így hitték legtöbben, de nem Endre. Neki a sport az életet jelentette. Már a kórházban, azon gondolkodott milyen sportágban folytathatja tevékenységét.
Protézist kapott és több sportágat kipróbált. Édesapja mindenben segítette, biztatta. Végül a kerékpár vált be. Itt teljesedik ki, köszönhetően makacs kitartásának, a hihetetlen kemény edzéseknek, optimista nézetének.
2003-tól állandó résztvevője a hazai, majd a nemzetközi kerékpár versenyeknek, para versenyeknek. Mindezek sorba meghozták a megérdemelt sikereket.
2004-ben az athéni Paralimpia 4-ik helyezettje.
2005-ben Európai bajnok
2006, 2007-ben Világbajnokságon ezüstérmes
2008-ban a Peking-i Paralimpia ezüstérmese
2009, talán a legsikeresebb éve, a Világbajnokság ezüstérmei mellé megnyeri a világbajnokság aranyérmét - világbajnok
Közben elvégzi az egyetemet, megnősül, két fiú és egy kislány boldog édesapja. Vállalkozó, gyógy- protéziseket készítő és forgalmazó műhelyt működtet - célja segíteni, reményt adni a bajba jutottaknak az újra kezdéshez, saját példájával.
Vidékünkre nem jellemző sportágat indít - kerékpár csapatot alakít - nemzetközi versenyeket szervez a város, a megye segítségével, ahova elismert versenyzők jönnek el és amelyeken ő is versenyez. Az Országos Kerékpár Szakbizottságának elnöke lett.
Amikor mindenikünk úgy hitte, hogy a sportban mindent elért, akkor 2012-ben Pekingben olimpiai aranyérmes lett! Állami kitüntetésbe is részesült.
Most újra a paralimpiai játékokra, Rióba indul.

Emese hazaérve, elővette jegyzetfüzetét, hogy felkészüljön az interjúra.
Mit is kérdezhetnék? - tette fel a kérdést magának. Hiszen Endre már világhírű olimpiai és többszörös európai és világbajnok. Emberségből is jeles.
Elmosolyodott. Miért is ne lehetne ez az interjú egy kötetlen, baráti beszélgetés?
És így lett. Este pontosan hat órakor ott volt Endre nem rég megnyílt cukrászdájában, ahol a ház specialitásával, édesanyja süteményével kínálták meg Emesét.
Felelevenítették a "régi" gyors korcsolya versenyeket, szép emlékeket, táborozásokat. Felszabadultan viccelődtek, kacagtak, az Endrével történt bakikról, élményeiről. Az óra észrevétlenül telt el. Szóltak Endrének. Eljött a válás ideje.
- Köszönöm Emese ezt a felszabadult vidám órát neked. Már régóta hiányoznak az ilyen csevegések. Magammal viszem.
- Jaj, Endre át kell adnom a sikereket kívánók neveit...
Endre, átölelte Emesét, belefojtva a szót, és már kintről integetve küldte a puszit Emesének.
Emese szemével követte a távolodó mosolygó Endrét s halkan, megjegyezte:
- Na, hát, - ilyen a mi bajnokunk!
1593
MT - 2016. szeptember 04. 21:19:33

Kedves, békés történet, egyre jobban tetszik. Főleg most, hogy egy másikat is elolvastam és nagyon nyomasztó horror volt, ráadásul nem is értem, az az írás hogy került ide.

4465
Janna - 2016. szeptember 03. 10:45:22

Az igazi bajnok erős, hisz és a pozitív jellemével felvidít. Smile
Gratulálok: Janna

1593
MT - 2016. szeptember 02. 23:10:26

Bár tudnám, ki írja, még nem olvastam el az összes történetet, de nagyon tetszik.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.