Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.03.25. 20:26
Szép estét mindenkinek! HeartMiklós

2019.03.25. 17:46
Szép estét mindenkinek Smile

2019.03.25. 15:21
Szép jó napot mindannyiunknak! Smile Coffee cup

2019.03.25. 14:38
Szép napot mindenkinek. Smile

2019.03.25. 08:30
Kívánok szép napokat a hétre. Rose

2019.03.25. 00:18
Köszönöm szépen, kedves Józsi!

2019.03.24. 23:41
Javítottam Miklós.

2019.03.24. 23:41
Jó éjszakát mindenkinek! Smile

2019.03.24. 22:11
NYUGODALMAS ESTÉT, JÓ PIHENÉST KÍVÁNOK MINDENKINEK! Tibor Cool

2019.03.24. 20:56
Köszönöm szépen Józsi. Sajnos tegnap épp állt a Gmail fiókom, így nem láthattam. Azóta elküldtem ismét. Smile

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: Tobee
» Online vendégek: 1
» Online tagok: 1
silberin
Vilhelem Margareta: A keresztútnál /Klinikai emlékeimböl/
Valóban,csak egy kisebb sebészeti beavatkozásra feküdt be Laci a sebészeti klinikára .
Nem is altatták el mélyen, de azért szédelegve ébredt meg.
-Mi történt kérdezte,túl vagyok már?
O semmiség volt az egész szólt az ápolónö,csak azt az anyajegyet távolították el.
-Na persze gondolta ,már eléggé elszédülten-ami a hátamon volt.
Nem zavarta, de egy rutin vizsgálat alkalmával,a család orvosnak gyanús volt
és elküldte további kivizsgálásra és ez lett belőle: "kés "alá került.
Az esti vizitnél már több mindent megtudott.
-Na kedves fiatalember hogy vagyunk ,kérdezte a főorvos úr ?
Teljesen jól érezte magát ,nem volt más válasza-köszönöm jól, csak egy kicsit még szédülők.
-Ennek nagyon örvendek szólt a sebész orvos és hozzá lépve megszorította a kezét.
Majd a széket az ágyához húzva leült az ágya mellé,és keresztbe tett lábakkal,
figyelte Lacit elgondolkozva.
-Alig várom ,hogy otthon legyek szólt halkan Laci,es folytassam a kerti munkámat.
-Nehezen hiszem ,hogy folytatni kéne a kinti szabad munkát tudniillik a kis anyajegy amit eltávolítottunk,az egy melanóma volt ,de hogy ne ijesszem meg még csak a kezdeti stádiumban volt.
Gondolom időben vettük ki még csak 1,6 mm volt a nagysága,es az eltűrt határ az 1,5-nél kezdődik.
Laci nagy szemeket meresztett ,de a szíve nagyokat vert ,mert nem sok jót olvasott az utóbbi időben a melanómáról.
-Amennyiben újra kinönne,vagy más helyen jelentkezne azonnal keressen meg minket kedves Laci.
Laci sokáig hallgatott. Még ezt is megérte ,hogy rákos lett ilyen fiatalon ,még csak 34 évet töltött be a tavasszal,amikor a felesége elhagyta másért.
-Kapok valami kezelést is ?-kérdezte izgatottan?
-Nem egyelőre így maradunk ,mert a melanómát teljesen kiégettük gyökerestül,válaszolt a sebész orvos.
-Ha viszont valami szokatlant érez jöjjön vissza.
Laci kényszeredetten mosolygott,de tudta hogy keresztúton áll.
-Lehetőleg változtasson szakmát is mert a napon nem lehet tovább dolgoznia.
Most már forogni kezdett a világ Laci körül,de igyekezett megtartani vidámságát és válaszolt egy kissé humorosan-akkor bányász leszek és szemei megteltek könnyekkel.
-Már a napon sem szabad tartózkodnom ?
Az orvos megcsóválta a fejét és erős kézszorítás után elhagyta a kórtermet.
Laciért az édesanyja jött kisírt szemekkel,és fájó szeretettel ölelte magához Lacit
-Ne búsulj fiam majd ezen is túl leszünk,minden rendben lesz azt mondta a doktor úr.
Megölelte még egyszer mintha el akarta volna üldözni a kórt drága egyetlen fiáról.
Majd biztatni kezdte hogy vannak még betegebb emberek a Világon.
Laci szelíden hallgatta az Anyja szavait,majd vidáman megcsókolta .
-Menjünk Mama ,szólt merészen. Hazafelé benéztek az üzletükbe,ahol az Apja árulta a könyveket,és hirtelen felvillant Lacinak egy ötlet.
-Mi lenne ha holnaptól itt dolgoznék Anyával és Apával.
Az Apja elismerő mozdulatokkal simogatta Lacit és a feleségét ,most már hármasban fognak dolgozni együtt lesz a család mint hajdanában mielőtt Laci megnősült volna, most itt az alkalom,hogy újból együtt legyen a család szeretben és békében.
Most már csak a jelen számit ami rossz volt elmúlt , a jövő ami kilátástalan mindig még előtte van.
5548
babumargareta - 2016. október 07. 13:49:34

Kedves Rózsa,,nagyon szépen köszönöm hozzászólásodat.
Sajnos rengeteg szomorúságot láttam a klinikai pályafutásom alatt
Ma már valahogy belefásultam.
Egyes dolgok nagyon meghatottak,mint pl. ez a kis szomorú történet.
Szeretettel üdvözöllek.....Babu

2135
mami - 2016. október 06. 14:30:46

Kedves Babú!

Nagyon is életszagú a történeted. Sajnos ezek a dolgok egyre többször és egyre több és egyre fiatalabbakkal is előfordul. És a sors ajándékának örülni kell, ha ezekkel a dolgokkal az ember nem egyedül nézz szembe....

Szeretettel: Jártó Róza /mami/

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.