Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.02.22. 21:42
Jó éjt mindenkinek! Ma is sok szépet olvashattam, köszönöm. Jó itt lenni, köztetek... Smile

2019.02.22. 16:41
További szép napot kívánok kedves Társaimnak ! Heart

2019.02.22. 09:22
Mindenkinek szép, tavaszváró napokat kívánok sok szeretettel és jókedvet az alkotó munkához. Heart Rose Heart

2019.02.21. 23:17
A mai feltöltés befejeződött. Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.02.21. 22:32
Mindenkinek szép estét! Coffee cup

2019.02.21. 19:56
MINDENKINEK áldott, pihentető, jó éjszakát kívánok! Szeretettel: Ági Heart Coffee cup

2019.02.21. 19:20
Szép estét, és még szebb éjszakát kívánok mindenkinek! Tibor Confused

2019.02.21. 16:26
Szép napot kívánok mindannyiunknak! Smile Coffee cup

2019.02.21. 11:53
Köszönöm a vers feltöltését!

2019.02.21. 07:33
Kedves Józsi! Megkaptam az ajándékkötetet, köszönöm! Éva

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: g_gyongyi
» Online vendégek: 3
» Online tagok: 0
Bánlakyné Moravetz Edit: MIÉRT? (Családregény: folytatás V. rész) Jézuska várás jegyében
Jézuska várás jegyében

Gyermekkorom óta számomra legszebb ünnep a szent-karácsony. Alig, hogy eljött január hatodika, Vízkereszt napja, karácsonyfánktól elbúcsúzva, máris kezdtem számolni, hányat kell még aludni, mire újra eljön majd az Angyalka!

Hatvankilenc Karácsony! Istenem! Hogyan is teltek ezek az évek? Nehogy azt higgyétek, ajándék utáni vágy volt az egyetlen, mely előre vetítette bennem a csodát.
Leginkább a karácsonyfa illatát vártam. Ilyenkor úgy éreztem, kis szobánkba költözött Erdély minden fenyőfája. Mindig a legszebb, legmagasabb karácsonyfa: padlótól a mennyezetig ágait nyújtotta, s töltötte be illatával szobánkat.
Háború után lévén, szaloncukor, csokoládé nem került ágaira. Édes szülém leleménye mégis varázslatossá tette számunkra ezt az ünnepet. Édesanyám lány korában, mintha megérezte volna, lesz még ínségesebb idő. A szaloncukor sztanioljait, selyempapírjait szépen kisimította, egymásra rakosgatva masnival átkötötte, mely így átvészelte a világháborút, boldog békeidőt számunkra megőrizte.
Hogy mi került később ebbe? Édesapánk ügyes kézzel fadarabkákat faragott, szaloncukrot formázott. Így mi nem is tudtuk akkor, hogy más is lehetne benne.
Karácsonyfa-díszeket, figurákat mézeset, magunk készítettük el. A fahéj édes, bódító illata azóta, karácsonyi hangulatot idézi fel számomra. Arany-ezüst diót hogyan készítették, nem tudom; de mikor a gyertyák fénye megvilágította őket, csillogott, villogott minden körülötte; s a zöld tűlevelek mosolygós, piros almát rejtegettek.
Szólt a „Mennyből az Angyal”! Családunknak felnőtt tagjai átszellemült arccal énekelték boldogan. Így mi gyermekek is gyorsan megtanultuk. Még gyenge hangocskánkkal, hozzájuk csatlakoztunk. Ezáltal úgy tűnt, mintha az angyalkák valóban, Földre szálltak volna.
Leginkább a „Csendes Éj, Szentséges Éj” volt az én kedvencem. Leültem a szőnyegre a fa alá. Felfelé nézve, a csúcson lévő csillagra, hosszú időn át énekeltem áhítattal… Ilyenkor úgy éreztem, én is ott ülök Mária mellett, gyönyörködve Krisztus Gyermek mosolyában.
Szívemben ezzel a felemelő érzéssel nőttem fel, s vártam évről-évre a legcsodálatosabb ünnepet.


Kérditek, milyen ajándékokat kaptunk? Nos! Gyermekeim, amit sose felejtek el:Klára tántitól: N A R A N C S O T !!!!
Igen, igen! Minden gyermek örömmel nyújtotta kezét A narancsért! Csodálatos volt, ahogy a hófödte erdélyi bércek közé varázsolta Dél gyümölcsét! Meg is becsültük a szeretettel adott ajándékot. Minden nap ünnepélyesen kibontottunk egyet! Gerezdekre vágva szétosztottuk testvériesen, s fenyőillat mellett ízlelgettük szülők, gyerekek egyaránt. Hiszen abban az időben, évente egyszer hoztak ilyen egzotikus termést a mi kis városunkba.

Ez volt az az ünnep, amikor nem csak a felnőttek, de mi gyerekek is fenn lehettünk késő éjszakáig. Az éjféli misére készülődve nagyon melegen kellett felöltöznünk. Emlékezetem szerint, nálunk mindig fehér volt a karácsony. Már jóval előtte leesett az első hó, s kitartott márciusig.
Ropogott kis csizmánk alatt az este frissen hullott, de akkorra már lefagyott hótakaró. Nem igen beszéltünk, hiszen kimondva, mint jégcsap roppant volna levegőben a szó, oly hideg volt. Kipirult arccal, csillogó szemmel tapostuk a szűz havat. Hogy aztán templomba megérkezve, megérezzük:
„Mennybe mentünk!”
Kinn hagytuk a csillagot, a kék eget, kinn hagytuk a hideget. Orgona hangja fogadott bennünket. Zengett az ének szüntelen, s előttünk megjelent az Angyal: Ünnepeljünk együtt:
„Kis Jézus született!”

Mondjátok, változott-e ennyi év után valamit is a Karácsony? Nem járja át mindenki szívét ma is világszerte a szeretet érzése? Ünneplőbe öltözteti testét s lelkét az emberiség. Zeng a halleluja, s ki-ki a maga JÉZUSKÁJÁT várja!
Tudom! Sokan vannak, kik most velem vitába szállnak:„Nem erről szól ma már a karácsony!”„Nézz csak körül a városban; az emberek, mint lótnak, futnak minél drágább ajándék után!”
Erre én csak azt felelném:„EMBEREK!”„EGY PERCRE ÁLLJATOK MEG!” Mikor este kigyúlnak a karácsonyi fények, nézzetek a szívetekbe! Ott, biztos vagyok benne, megjelenik a fényes csillag: a SZERETET! Szemünk előtt ott a betlehemi jászol, a Megváltó Kisdeddel.
Kérlek hát Benneteket: Énekeljük együtt: a szeretet himnuszát mutassunk példát önfeláldozással, cselekedettel, mely tartson ki bennünk: EGÉSZ ÉVBEN! ÁMEN!

Budapest, 2014. december 24.
B Moravetz Edit

5099
picurnagyi - 2016. október 29. 06:06:20

Drága Gittám!

Valóban hozzuk magunkkal gyermekkorunk emlékeit, s átadjuk utódainknak.

Nálunk ma is ebben a szellemben telnek az ünnepek.
Hál'Istennek nem csak a gyerekeink, de unokáink is izgatottan készülnek - általában saját alkotásokkal.
Olyan jó látni csillogó szemüket, kipirult arcukat, amint énekelik áhítattal a karácsonyi dalokat - s nyújtják a becsomagolt ajándékaikat, kíváncsian várva, a megajándékozott örül-e neki! Heart

Boldog vagyok!

Köszönöm, hogy itt jártál! További kellemes lapozgatást kívánok!
Edit Rose

4005
zelgitta - 2016. október 28. 20:55:10

Drága Editkém, minthacsak en is visszaszálltam volna a gyerekkorbaSmile
Valóban, azok a kitörülhetetlen karãcsonyok meghatározzák mostani, az Ünnephez való viszonyulásunkat is. S hogy miről szól napjaink Karácsonya?
Csak rajtunk múlik...
B.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.