Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó

Regisztráció Elfelejtett jelszó

Kiemelt támogatók
Üzenőfal
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezned.

2019.05.25. 00:05
Jó éjszakát mindenkinek. Smile

2019.05.24. 21:47
Kedves Katinka. Megjelent a Hangaszál című írásom második része. Köszönöm a kedves szavakat.

2019.05.24. 16:58
Kellemes délutáni pihenést kívánok szeretettel! Heart

2019.05.24. 16:00
Élmény, tapasztalat, kapcsolatok, hogy sikeres legyél! Várjuk jelentkezésedet! A szerzők írásait Holl Nándor színész előadásában hallhatjátok!

2019.05.24. 15:59
Egy hét múlva lesz 2 napos író kurzus rendezvényünk. Még 2 hely szabad, ne maradj le róla!

2019.05.24. 15:45
Folytatódik Így írunk mi! könyvsorozatunk. Az 5. kötet készül! Részletek a pályázatok rovatban!

2019.05.24. 13:16
Éva, javítottam a verssort.

2019.05.24. 12:24
Szép napot Mindenkinek! Olvasd a HM-t és közben a napsütést is élvezheted végre. üdvözletem Éva

2019.05.24. 12:20
Józsi! A versemnél az első szó lemaradt. Ha lehetne még javítani. "Megrozsdált". Valószínű nem másoltam be figyelmesen, bocsánatot kérek érte. Kösz... Bővebben

2019.05.24. 08:50
Szép napot mindenkinek. Smile

Archívum
Felhasználók
» Legújabb tag: torotoroJK
» Online vendégek: 2
» Online tagok: 0
Bakos József: SZERELEM (2009. április)

Balatoni emlék

A fiú magányosan üldögélt a piros padon, jobb kezében egy lapos kavicsot szorongatva. Nézelődött és próbált kikapcsolódni. A megszokott környezetet hátrahagyva most egy egészen más világba csöppent, amit még nem ismert. Soha sem volt egyedül sokáig, távol az otthonától. Szemei a túlpartot kémlelték. A felhőtlenül tiszta időben, látni lehetett a tó túloldalát. Gyenge szél fújt, ami kifejezetten jól esett neki. Élvezte ahogyan felborzolja barna hajfürtjeit. Mintha egy láthatatlan kéz cirógatná.
Hirtelen mozdulattal eldobta a kavicsot és figyelte útját a víz tetején. Négyszer pattant fel a felszínről a kődarab, majd csendesen elsüllyedt.
Körülnézett. Nyugodt volt a part, csak néhány fiatal merészkedett be a vízbe. Így szeptember közepén már nem olyan kellemes hőmérsékletű, bár az enyhe száraz napoknak köszönhetően, még tartotta magát a jó öreg Balaton.
Még csak két napja jöttek ebbe a táborba, de máris hiányoztak a szülei, barátai. Itt nem igazán ismerte a többieket. Mindössze egy srác jött vele, aki az osztálytársa. Többnyire vele töltötte ideje nagy részét és várta az estét, amikor ismerkedési estet tartanak.
Tizennégy évesen még nem volt szerelmes, sőt még csak nem is járt lánnyal. Ez tulajdonképpen nem nagy katasztrófa, de egy ölelés, az első csók élménye már nagyon hiányzott neki.
Pillantása a lépcsőre esett. Néhányan megunták a lubickolást, és éppen kifelé tartottak. Egy baráti társaság egymást ugratva lépkedett fel a partra. Figyelte, ahogy a fiúk játékosan paskolják a lányok fenekét, akik apró csókokkal kacérkodnak velük. Irigykedve nézte őket és arra gondolt: „Bárcsak ő is közöttük lehetne”.
Eddig jutott el gondolatban, amikor a következő pillanatban, szinte a lélegzete is elakadt. A vízből éppen akkor lépett ki egy lány. Egyedül volt. Lassú, nyugodt mozdulatokkal közeledett a lépcsőn. Hosszú göndör barna haja vizesen tapadt az arcára. Gyönyörű, nagy sötétbarna, már-már inkább fekete szeme pajkosan csillogott a lemenő Nap fényében, arcán pedig kedves kis mosoly ült. Telt ajkai félig nyitva csak fokozták szépségét.
Nem tudta levenni a szemét róla, hiszen a szépsége mellé, csodálatos alak is társult. Rózsaszín, falatnyi kis bikini volt rajta, amely alig tudta megtartani formás, nagy és kerek melleit. A hideg víz hatásának látható jeleként ágaskodó mellbimbók látványa hihetetlen izgalomba hozta. „Bárcsak a tenyeremben foghatnám őket” – gondolta vágyakozva. Figyelte a lányt, ahogyan elsétál előtte és formás, kerek fenekének látványával együtt, örökre beleégette a tudatába ezt a pillanatot.

***

Az este unalmasan indult. Korán érkeztek a diszkóba barátjával. Alig lézengett néhány ember a teremben. Vettek egy üdítőt és leültek a helyiségben körben elhelyezett székekre. Hallgatták a zenét és nézelődtek, beszélgettek.
Fél órával később aztán megérkezett a tábor lakóinak lármás csapata. A terem megtelt hangos fiatalokkal, megindult az élet. Bátortalanul nézelődött, hiszen nem mert felkérni senkit. Várt még és titokban a lányt kereste szemeivel. Sokáig csak ült, és kortyolgatta az üdítőjét.
Barátja éppen egy viccet mesélt, amikor feltűnt a titokzatos szépség. Gyönyörű volt most is, könnyű nyári szoknyájában és kivágott pamut felsőjében. Nem egyedül jött. Szőke, kissé csúnyácska, de kedves mosolyú barátnője kíséretében közeledett felé. Láthatóan azonban nem vette észre őt. Egymás füléhez hajolva beszélgettek a hangzavarban, és jóízűen nevettek.
Amikor mellé értek, a barna szépség mondatát éppen elcsípte:
– Jó lenne leülni valahová – mondta édesen csengő hangján.
A fiú akaratlanul megszólalt és egy kicsit hangosabbra sikeredett, mint gondolta:
– Gyere ülj ide az ölembe!
Viccnek szánta és nem is gondolta, hogy a lány meghallja, de a következő pillanatban már érezte combján a lány finom, formás fenekének érintését és a kedves arc, közvetlen közelről mosolygott rá.
– Szia! – nyögte ki meglepetten és bátortalanul, gyengéden átkarolva.
– Szia! – válaszolta a lány és hangja, édes zene volt füleinek.
Nem tudott mit mondani ezután, csak némán nézte a barna göndör hajfürtöket, a gyönyörű szemeket és vágyakozva pillantott a telt ajkakra.
Néhány perc után lassú szám következett. Összeszedte minden bátorságát és felkérte a lányt. Átölelte a csípőjét és magához húzta. Érezte bőrének finom illatát és két gyönyörű mellének érintését. Boldogan állapította meg, hogy a lány nem visel melltartót. Izgalomba jött és fantáziája szárnyalni kezdett. Bemutatkoztak, és néhány szót beszélgettek, már amennyire a hangos zene engedte. Megtudta, hogy Zsófinak hívják. Volt valami furcsa a lány hangjában ahogy beszélt. Egy ideig nem jött rá arra, hogy mi az, de később észre vette, hogy az egyik első foga hiányzik. Nem kérdezett rá, hogy mi történt, mégis választ kapott rá. Zsófi elmesélte neki kellemetlen találkozását egy lengőajtóval.
A zene elhalkult és egy kis csend következett. A fiú megkérdezte, hogy nincs-e kedve sétálni egy kicsit? A lány rámosolygott, értette a célzást. Egymás kezét fogva léptek ki az udvarra. Langyos esti szél fújt, a víz szelíden hullámzott néhány méterre tőlük. A hold pedig, teljes életnagyságban szórta halvány fényét. Csendesen beszélgettek, többnyire átlagos dolgokról. Megtudta, hogy a lány tizenöt éves és nincsen barátja. Éppen az ideutazásuk előtt szakítottak. A fiút zavarta a lány kitört foga. Vagy csak indokot keresett arra, hogy külön útra induljon, ki tudja? Azt mondta Zsófinak, hogy így már nem tökéletes.
– A bunkó! – csúszott ki a srác száján.
Leültek egy padra. Hosszú csend következett. A fiú nem tudta, hogy mit mondjon. Csak ült és gyönyörködött a lány szépségében.
– Mondj valamit! – suttogta Zsófi.
– Szép vagy! – nyögte ki és kicsit közelebb hajolt hozzá.
A következő pillanatban már megérezte a lány puha ajkait száján. Édes volt, ahogyan a finom kis nyelvével csiklandozta az övét. Akaratlanul is utánozni próbálta a lányt, ami egészen jól ment, így az első csók igencsak finomra sikeredett. Boldogságát fokozta, hogy a lány közben gyengéden megfogta a kezét és becsúsztatta a pólója alá.
A fiú a markában tarthatta a gyönyörű, kerek melleket. Simogatta, dédelgette őket, miközben tovább gyakorolták a csókolózás művészetét. Ölelte a lányt és tudta, hogy ez a pillanat örökre megmarad a számára.
Később visszamentek táncolni. Boldogok voltak és sokáig maradtak. Hallgatták kedvenc számaikat, ölelkezve, egymáshoz bújva. Szorítva a másikat, vágyva arra, hogy ez az este soha ne múljon el.
„Words don’t come easy” – hangzott fel a dallam F. R. David-től, amikor a fiú gondolt egyet, közelebb hajolt és Zsófi fülébe súgta:
– Legyen ez a mi számunk. Ha ezt hallom, mindig rád fogok gondolni
A lánynak jól esett ez a mondat és egy apró csókot adott érte cserébe. Gesztenyebarna szemei sejtelmesen csillogtak a diszkógömb forgó fényében. Lágyan hozzásimult a fiú mellkasához és becsukta a szemeit. Forogtak lassan, mindketten megfeledkezve a külvilágról, ölelve a másikat, félve attól, hogy eltelik ez az éjszaka és felébrednek az álomból…

***

Amikor a férfi felébredt, csend volt és sötét. Az álom foszlányai még élénken éltek benne, amikor tisztulni kezdett előtte minden. A Hifi halkan szólt. A zene ismerősen csengett neki, szinte égette a füleit. Az álom véget ért, fel kellett kelnie, új nap kezdődött. Felült az ágyban és figyelte a dallamot.
„Words don’t come easy” – sírta F. R. David és a férfi szemei előtt újra megjelent egy mosolygós arc, gesztenyebarna szemekkel, rakoncátlan göndör hajfürtökkel. Tenyerében szinte érezte a két mell mámorítóan finom lágyságát. Kapaszkodott az álomba, amíg a zene szólt, majd megfordult és gyengéden megsimogatta felesége szőke fürtjeit.
Hosszú évek teltek el azóta, de az első szerelem emléke végigkísérte életét. Még mindig eszébe jut néha a lány, aki négy nap után kibékült a „bunkó” fiújával. Időközben rájött arra, hogy mit veszíthet, ha Zsófi kilép az életéből. A tábor véget ért, hazautaztak és a lányt soha többé nem látta. Emlékeiben viszont ott él, kitörölhetetlenül, elevenen. Valakitől azt hallotta, hogy az első igazi szerelem, soha sem ér véget. Egy életen át tartó emlék, amely néha fáj. Mint ahogyan most is.
Zsófinak köszönhette, hogy megismerte a csók ízét, a női test érintését és a szerelmet. Azt az érzést, amely egész életében elkísérte, megszépítve a hosszú hetek, hónapok és évek minden egyes napját. Feleségét jóval később ismerte meg és benne ismét megtalálta mindazt, amit keresett. Boldog volt és szerelmes, a házasságban eltöltött évtizedek után is.
– Már menned kell? – hallotta az édes hangot a sötétben.
Megölelte Andreát és a hálóing alatt végigcsókolta minden porcikáját.
– Egy-egy puszi minden napért, amit veled élhettem és a többit csak úgy – suttogta csendesen, miközben még egyszer utoljára felhangzott a hangszórókból:

„Words don’t come easy…

Írta: Bakos József
4932
liliom54 - 2014. július 28. 22:34:18

Ez egy igazi, szerelmi történet, mégpedig a javából!
Első SZERELEM!Nagyon érdekes levezetése az eseményeknek. Az olvasó szinte ott van az érzelmek, a vágyak színterén. Sodródik. Aki átélt hasonló vágyat,olyant, ami a zsigerek végpontjáig hatolt és örökre bevésődött a teljes énjébe, az olvas a sorok között...... Rengetegen vannak sajnos, -akik, soha nem tapasztalhatták meg az első, igazi szerelem mély varázsát......
Szívből gratulálok! Különösen tetszett!In Love

298
keni - 2009. május 15. 14:12:21

Ez a történet nekem - felűlmúlhatatlant , Neked pedig egy szavazatomat - jelenti ! - keni -

298
keni - 2009. május 15. 09:47:01


Kedves Tollforgató Társam !


*Az első igazi szerelem emléke soha nem ér véget.* Ezt írtad - hallomásból, majd be is bizonyítottad a zene hallatára, de csendben maradtál gondolataid távoli mezején.. , hiszen már azóta régóta mással éltél.

Nekem tetsző és az egyáltalán nem unalmas bevezető leírása után kezdett kibontakozni a cselekmény, majd a karatrzis, épp úgy, ahogy ez ilyenkor jó esetben meg szokott történni, - szépen, és zavartalanul.
Négy nap elég ahhoz, hogy utána mindenki menjen a saját sorsútjára és élje tovább az életét, de ez a négy nap egy életre meg is tudja pecsételni egy érző szerelemre fogékon ember, férfi, vagy nő emlék-életét - közös emlékükben...

Lehet,hogy túl idealisztikus, de én hiszem az ilyen kapcsolatok égető tüzét.


Szívből gtatulálok a szerzőnek...
Nagyon tetszett amit és ahogyan megírtad ezt a szép történetet.


Kenéz István Wink

499
magyareszter - 2009. április 21. 14:53:10

Kedves Tollforgató!
Az első szerelem érzése azt hiszem én is, hogy végigkíséri az életünket.
Ez a férfi nagyon romantikus lélek és igazán tud szeretni.
Kicsit talán túl szép a történet, de azért jó volt olvasni.

Sok szeretettel Eszter

227
kondrakati - 2009. április 20. 09:54:37

Ez a történet az elején kissé megszokott, mondhatni hétköznapi, de úgy a közepénél fordulatot vesz és a végére egészen felélénkül. A vége nagyon is kellemes, mondhatniez minden nő álma, vágya.

Hozzászólás küldése
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Holnap Magazin cookie-kat/sütiket használ, mint a legtöbb weboldal. Tovobbi információk a sütik kezeléséről..
Kattints a Megértettem gombra az elfogadáshoz és az információ sáv bezárásához. Amennyiben nem teszel semmit, automatikusan úgy tetekintjük, hogy elfogadod a sütik kezelését.